Nyitókép: Szlovák Vöröskereszt Dunaszerdahelyi Területi Szervezete

A háború sújtotta területekről sok ukrajnai kényszerült elhagyni otthonát, hogy mentse életét, egészségét. Közülük többen érkeznek Szlovákiába is. A határokon mindek segítség elkel, így a Szlovák Vöröskereszt Dunaszerdahelyi Területi Szervezete megbízásából önkéntesek a rászorulók segítésére siettek. Vida Edit, a szapi szervezet elnöke is így tett. Vele beszélgettünk a tapasztalatairól, élményeiről, a gyerekekről és a felnémeti (Vyšné Nemecké) határnál átéltekről. 

 

Mi a tapasztalata, milyen helyzet uralkodik a határon?

 

Nyugodt és szervezett körülményeket tapasztaltam ott. Az állami szervek és az önkéntesek összehangolt munkájának köszönhetően a menekültek határátlépése folyamatos.

 

 hirdetes_810x300  

Azokon a napokon, amíg szolgálatot teljesítettünk, napi 2000 körüli személy lépett be a felsőnémeti (Vyšné Nemecké) határátkelőn Szlovákia területére. A belépéskor szigorú ellenőrzésen esnek át.

 

 

 

Hogy viselkedtek a határhoz érkező ukrajnaiak?

 

Nyugodtan, fegyelmezetten, de változó lelki állapotban vannak. Mi, a Szlovák Vöröskereszt önkéntesei főképp a gyalogosan, illetve az autóbusszal érkezőket segítettük. Ők a határátlépés után megálltak egy rövid pihenőre. Nagyon hálásak voltak az általunk nyújtott segítségért.

 

Szolgálatunk alatt sajnos az időjárás nem kedvezett, egyik nap esett az eső, majd nagyon hideg szél fújt, ami nehezítette a gyalogosan érkező menekültek pszichikai állapotát.

 

Mennyire tudtak velük beszélgetni?

 

Sajnos nem beszélem sem az ukrá, sem az orosz nyelvet, így tolmácsra volt szükség, ha a segítségünket kérték. Beszélgetni velük nem igazán volt alkalmunk, ugyanis tennivaló is akadt bőven, de ők sem nagyon akartak beszélgetni. Inkább igyekeztek felszállni a rájuk váró autóbuszokra, hogy egy fűtött szobában mielőbb megpihenhessenek.

 

 

Mit lehet tudni ezekről csoportokról?

 

  • Az 1. csoportot azon személyek alkották, akik csak átutaznak Szlovákián egy másik államba.
  • A 2. csoportba azon személyek tartoztak, akiket már várta olyan (családtag, ismerős, ….), aki befogadta őket. Ezek az emberek a szomszéd községbe voltak szállítva, ahol egy kijelölt területen megtörtént a találkozás.
  • A 3. csoportba tartozók Szlovákiában szeretnének maradni, de nincs konkrét úticéljuk. Őket a közeli városba szállították, ahol a szükséges regisztrációk után elindultak az ország kijelölt településeire.

 

 

 

A bajba jutottaknak mennyire van szükségük ruhaneműre?

 

Ruhaneműt ott a határon nem kértek. Habár azon a napon, mikor esett az eső, volt, akinek száraz cipőre volt szüksége, de azt a Máltai Szeretetszolgálat biztosította.

 

Bajba jutott gyermekek a határon

 

Hogyan viszonyulnak a katonák a gyerekekhez?

 

Próbálnak a gyermekek kedvében járni, de nemcsak ők, hanem a rendőrök, tűzoltók és mindenki, aki a határon szolgálatot teljesít. Bizony vannak gyermekek, akiket az egyenruha megijeszt, félnek és sírnak.

 

Mi történik, amikor a gyermekes anyukát a határhoz érkeznek? 

 

A szlovák határhoz érkezve csomagot kapnak, amiben apró figyelmességeket találnak (egy kis édesség, üdítő, …..).

 

Többször láttuk, hogy a gyermekeket a határtól autóbuszig kísérő katona beültette őket a kocsiba, amivel a csomagjaikat is szállították és próbáltak velük játszani. Nálunk, a Vöröskereszt helyiségében kicsit játszhattak, rajzolhattak. Meleg teával, kávéval kínáltuk az érkezőket.

 

 

Félnek is a gyerekek?

 

Igen, némelyik gyermek nagyon meg volt riadva. Rossz volt ezt látni. De voltak vidámabb gyermekek is, akik örültek, és kis kirándulásként fogták fel az utazást.

 

 

Sok gyerek érkezik szülő nélkül?

 

Én az ott töltött néhány nap alatt nem láttam egyedül érkező gyermeket. Mindegyik felnőtt kíséretében érkezett.

 

Humanitárius segítségnyújtás Vöröskereszt módra

 

Önök milyen feladatokat végeztek konkrétan a határon?

 

Nekünk, a Szlovák Vöröskereszt önkénteseinek a feladata a humanitárius segítségnyújtás volt. Abban segítettünk, amire az adott személynek éppen szüksége volt.

 

Mennyit tevékenykedtek ott? 

 

Tizenkét órás szolgálatban váltottuk egymást, reggel, ill. este hat órakor.

 

Mit takar a humanitárius segítségnyújtás? 

 

Étellel, itallal, meleg teával, kávéval kínáltuk a rászorulólat, vagy behívtuk őket egy kicsit megmelegedni. Segítettünk a csomagjaikkal, ahogy a csecsemőket pelenkázni, háziállatokat ellátni, de egészségügyi ellátást is nyújtottunk.

 

Milyen egészségügyi ellátást nyújtottak? 

 

Különböző egészségügyi problémákkal kerestek meg bennünket. Érkezett 40 művesekezelt beteg, akiknek segítettük az elszállítását a közeli kórházba, ugyanis már 5 napja úton voltak, és szükségük volt a megfelelő egészségügyi ellátásra (dialízis). Szolgálatunk utolsó napján érkezett hét autóbusz fogyatékos emberekkel, akik rövid pihenő után folytatták útjukat Ausztriába.

 

Fűtött sátorba segítettük őket, meleg teával, kávéval, étellel vártuk őket, ahol a számukra szükséges tartós élelmiszert, italt, tisztálkodási szereket, babaholmikat, játékokat, bébiételeket vehettek magukhoz az útra. Az egészségügyi problémáikat is elláttuk.

 

Élmények

 

Miként értékelné a határon töltött időszakot? 

 

Ez a missziós szolgálat egy életre szóló nyomot, tapasztalatot hagyott bennem. Borzasztó látni, ahogy anyukák gyermekeikkel, idős, beteg emberek elhagyni kényszerülnek otthonaikat, egy életen át felépített eddigi életüket egy bizonytalan jövő felé, egy idegen országba. Az egész életüket ki egy táskába, ki egy hátizsákba, van aki bőröndökbe csomagolva hozza magával…

 

Köszönöm szépen a beszélgetést. Jó egészséget kívánok Önöknek, és köszönjük az odaadó munkájukat. 

 

Én is köszönöm. Buzdítok mindenkit arra, hogy segítsünk, ahogy csak tudunk.

 

Laky Erzsébet

Képek: Szlovák Vöröskereszt Dunaszerdahelyi Területi Szervezete

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 7 olvasónak tetszik ez a cikk.