Felmérés: a magyar lakosság elítéli a háborúpárti nyilatkozatokat

 Nyitókép: Stock Adobe

A Századvég Alapítvány márciusi közvélemény-kutatása szerint a lakosság elítéli a háborúpárti nyilatkozatokat.  A Századvég Alapítvány elemzésében felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök februárban, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően rögzítette: a magyar kormány az azonnali tűzszünetet támogatja, még több ember halálának elkerülése érdekében. A kormányfő hangsúlyozta, hogy „Magyarország a béketáborhoz tartozik”.

Ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott, a nemzetközi politikai térben különböző közéleti szereplők bírálták Magyarország békepárti elkötelezettségét. Hangsúlyozták, hogy Magyarország kormánya a háborús konfliktus kezdete óta humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának, amellyel párhuzamosan a harci cselekmények azonnali beszüntetését, az érintett felek tárgyalóasztalhoz ültetését szorgalmazza a mielőbbi békekötés érdekében. A kormányzati politika iránya összhangban áll a lakosság elvárásaival, ugyanis a magyarok elsöprő többsége az orosz-ukrán háború azonnali, kompromisszumos lezárása mellett áll.

A lakosság következetes békepártiságára vezethető vissza, hogy a magyarok nem támogatják azokat a lépéseket, amelyek akadályozzák a háború mihamarabbi lezárását, illetve a konfliktus kiszélesedésének elkerülését – írták.  A Századvég közlése szerint a kormányzat békepárti álláspontját az elmúlt időszakban bírálatok érték nemzetközi közéleti szereplők részéről. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette, hogy „Magyarországot gyakrabban kell számonkérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt”.

   

Az ezer ember megkérdezésével végzett márciusi felmérés szerint a megkérdezettek több mint fele (56 százaléka) nem ért egyet a brüsszeli politikus állításával. Ehhez hasonlóan az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman – Orbán Viktor azonnali tűzszünetet szorgalmazó szavaira reagálva – kifejtette, hogy nem létezik sem „béketábor”, sem „háborús tábor”. A kutatási adatok rávilágítanak, hogy a magyarok 58 százaléka nem ért egyet a nagykövet szavaival.

Az elemzésben az áll, hogy március elején Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke ukrajnai látogatásán azt szorgalmazta: az Európai Unió tagországai küldjenek még több fegyvert Ukrajnának, és vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is. Megállapítható, hogy 10-ből 7 válaszadó (70 százalék) ellenzi az elnökasszony felvetését – írták.  Érdekességnek nevezték, a Századvég a három említett nyilatkozat vonatkozásában megvizsgálta, hogy a magyarok szerint ezek milyen következményekkel járhatnak a háború további menetére nézve. A megkérdezettek jelentős többsége (54 százalék és 74 százalék közötti arányban) úgy vélte, hogy az egyes megszólalások a fegyveres konfliktus további eszkalálódását ösztönözhetik a béketárgyalások elősegítése helyett.

MTI