Nyitókép forrása: Tihany, 2023. augusztus 26. Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kommunizmus újratöltve – A marxizmus visszanyugatosodása című pódiumbeszélgetésen a Tranzit fesztiválon Tihanyban 2023. augusztus 26-án. MTI/Bruzák Noémi

 

A Trianonból kivezető magyar út és Európa saját Trianonját elkerülő útja ugyanazzal a lépéssel kezdődik, ezt a nemzeti identitáshoz való jog emberi jogként való elismerése, valamint az államok általi kölcsönös és érdemi szavatolása jelenti – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Várpalotán, a Trianon Múzeum újranyitási ünnepségén.

 

Kövér László azt mondta: ezt javasolta a magyar Országgyűlés 2020. június 4-én elfogadott határozatával minden európai államnak és nemzetnek.

 

Ez a lépés azt biztosíthatja az európai emberek számára, hogy elődeik anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjük otthonosságát szabadon megörökölhessék, és szabadon tovább is adhassák utódaiknak – fogalmazott a házelnök.

 

Kövér László hangsúlyozta: a nemzeti identitáshoz való jog az általános emberi méltóság védelmének egyik nélkülözhetetlen eszköze, amely nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a Balkántól a Donyec-medencén át a Kaukázusig mindenhol erősítheti a békét, biztonságot és stabilitást.

 

A nemzeti identitáshoz való jog lehet a sarokköve a napjainkra tragikusan utat és célt tévesztett Európai Unió újjáépítésének is – tette hozzá.

 

Az Országgyűlés elnöke beszédében kiemelte: ha Trianon azt jelenti, hogy egy földrajzi térség lakosságának természetes etnikai arányait mesterséges, nem egyszer erőszakos módon megváltoztatják, vagy hogy a szülőföldjükön élő közösségeket meg akarják fosztani nemzeti önazonosságuktól, illetve hogy gazdaságilag életképtelenné akarnak tenni egy közösséget, akkor megállapítható, hogy „napjainkban az európai politika egésze, az Európai Unió maga tántorog a saját Trianonja felé”.

 

Európa szellemi önvédelme napjainkban romokban van, politikai vagy gazdasági önvédelemre való képtelensége kétségbe ejtő, katonai önvédelmi képessége pedig a második világháború óta nem is létezik – értékelt Kövér László.

 

Az Európai Unió vezetését „jelenleg túszul ejtő Európai Bizottság” működését Károlyi Mihályhoz és társaihoz hasonlította. Magyarországon Károlyiék után „Kun Béla és bandája” érkezett – emlékeztetett a házelnök.

 

Nem lesz ez másként jövőre Brüsszelben sem – mondta az Országgyűlés elnöke. Azt mondta: érkezhet oda is egy „uniós Kun Béla”, hacsak az európai polgárok a jövő évi európai parlamenti választásokon útját nem tudják állni az Európát eláruló brüsszeli bürokrácia egyre nyíltabb birodalom- és diktatúraépítési törekvéseinek.

 

Közölte: Európa napjainkban egy „illegális migrációnak álcázott tervszerű lakosságcserére irányuló operatív művelet” áldozata. Napjainkban Európa minden nemzete ellen „identitásterrorista merényletek” zajlanak, amelyek célja az európai emberek elidegenítése önmaguktól, szülőföldjüktől és nemzeti identitásuktól – jelentette ki Kövér László.

 

A házelnök azt mondta: „bár talán szeretjük magunkat annak látni, nem Európa mártírjai vagyunk, hanem Európa túlélői”, és a túlélés receptjét „mindenkivel készek vagyunk megosztani”. Nem akarjuk, hogy a trianoni sors Európában bárkin ismét beteljesedjen, mert hiszünk abban, hogy az egymással szemben nemzeti méltányosságra képes demokratikus európai államok együttműködésén kívül nincs biztonságosabb és jobb élet az európai embereknek és nemzeteknek, így a magyaroknak sem – emelte ki.

 

A házelnök szerint a várpalotai Trianon Múzeum állandó kiállítása jó eszköze a megismertetésnek, az emlékezésnek és az emlékeztetésnek.

 

Kövér László Trianon örökségét a huszonegyedik században is változatlanul nyitott létkérdésnek nevezte, „mert számunkra ez az örökség ma több mint kétmillió magyar nemzettársunk sorsáról, jövőjéről, szülőföldjén magyarként való megmaradásáról szól”.

 

Kövér László Magyarország nevében háláját fejezte ki az elszakított nemzeti közösségeknek az évszázados helytállásukért, hűségükért a magyar nemzethez és a szülőföldjükhöz, és az utódállamok politikai osztályai helyett elismerését azért, hogy lojális és értékteremtő polgáraivá váltak azon államoknak, amelyek fennhatósága alá őket a történelem kényszerítette.

 

Az Országgyűlés elnöke az elcsatolt területeken élők helyzetéről szólva azt mondta: a kárpátaljai magyarság jelenleg végveszélyben van, az ukrán kormány „magyar származású ukránoknak” csúfolva őket a nemzet közösségként való létezési jogukat is elvitatja.

 

Az erdélyi és a felvidéki magyarokról szólva Kövér László azt mondta, őket nemzetbiztonsági kockázatként, sok esetben másodrendű polgárként kezelik a saját szülőföldjükön.

 

Az Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban élő magyar közösségek életviszonyai jelenleg jogilag rendezettek, ám alacsony lélekszámukból fakadóan közösségi jövőjük hosszú távon nem biztosított – mutatott rá.

 

A Szerbiában élő délvidéki magyarság előtt az elmúlt években új lehetőség nyílt, a szerb nemzettel vállvetve, erejüket velük összeadva együtt erősebbeknek bizonyulhatnak, mint azok, akik napjainkban „Szerbiát is trianoni sorsra szánják” – jelezte az Országgyűlés elnöke.

 

A várpalotai Trianon Múzeum péntektől teljesen megújult kiállítási anyaggal várja a látogatókat.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.