Nyitókép: Novák Katalin Fb-oldala

 

A szétszakított testű magyarság lélekben mégis együtt tud lenni – mondta Novák Katalin köztársasági elnök vasárnap az új marsdeni magyar református templom szentelésén Ausztráliában.

 

A köztársasági elnök templomszentelési istentiszteleten mondott beszédet, valamint részt vett a felújított Magyar Ház avatásán Marsdenben.

 

Novák Katalin megköszönte a résztvevőknek, hogy ápolják és gazdagítják magyarságukat, a magyar nyelvet, és hogy a gyermekeiknek is továbbadják mindezt a templomi, gyülekezeti és kulturális közösségeikben és leginkább a családjaikban.

 

A magyarság bölcsője a család, ugyanúgy, ahogy a szuverenitásunk és a hit bölcsője is a család – hangsúlyozta.

 

Novák Katalin emlékeztetett: a magyar közösség összefogott annak érdekében, hogy megmutassa, itt Ausztráliában is nemcsak magyar jelen, hanem magyar jövő is van.

 

Nyugat-Európában és a világ számos részén templomokat bontanak el, rombolnak le vagy éppen használnak más célra, mint az Isten imádása – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve: a magyarok azonban templomokat újítanak meg és új templomokat építenek.

 

„Új templomokat építünk Magyarországon, új templomokat építünk szerte a Kárpát-medencében” – mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: az elmúlt 10 évben 3200 templomot újítottak fel a magyarlakta területeken, és 200 új templomot építettek.

 

A köztársasági elnök elmondta: együtt szeretett volna ünnepelni az ausztráliai magyarsággal.

 

„Az összetartozásunk alapja a magyarságunk, az anyanyelvünk, a közös keresztény hitünk, ez köt össze bennünket, ez adja összetartozásunkat”

 

– hangsúlyozta.

 

 

Balog Zoltán püspök, aki az istentiszteleten igét hirdetett, a közmédiának elmondta: a vasárnap felszentelt templom

 

„az itteni magyarok áldozatkészségéből épült, 80 százalékban ők finanszírozták”.

 

Hozzátette: már 2019-ben elkészült, de a pandémia miatt elhúzódott a hivatalos átadása. Az Összetartozás nevet viselő templomot ezért a reformáció alkalmából szentelik fel – tette hozzá.

 

Kiemelte, hogy mivel a magyarság a világban szétszórva él, fontos tartani egymással a kapcsolatot, figyelni egymásra.

 

„Itt lehet tanulni azt, hogy a magyarságért áldozatot kell hozni”

 

– hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve: az emberek itt készek erre, amikor a hétvégén is tanítják a gyermeküket a vasárnapi magyar iskolában magyarul, amikor a kultúrájukat átadják vagy éppen több száz kilométert utaznak, hogy együtt tudjanak a saját anyanyelvükön imádkozni.

 

„Ez egy megható érzés, amit szeretnénk hazavinni és megosztani az otthoniakkal”

 

– fogalmazott Balog Zoltán.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.