A minap Orbán Viktorral készített terjedelmes interjút a szlovákiai .týždeň hetilap. A számban egy másik írást is közölnek, melyben a Fidesz elnökét jellemzik. Magyarországi olvasóinkra gondolva úgy döntöttünk,  megmutatjuk, miként látja a Fidesz elnökét a mértékadó szlovák sajtó. Mindkét  írást a .týždeň  hozzájárulásával közöljük,  maga az interjú magyar fordításban holnap következik.

Egy interjú Orbán Viktorral nem egyszerű feladat. Ajánlásainknak köszönhetően végül május végén kaptunk rá ígéretet: „a júniusi EP választások után, talán egy-két héten belül lesz rá mód”, szóltak a telefonba kiváló angolsággal.

Június közepe ideális időpontnak ígérkezett, hisz több aktuális téma is adta magát. Orbán Viktor több mint 56 %-al megnyerte az EP választásokat, ami akkora eredmény, – ha nem számoljuk Putint – hogy Európában is párját ritkítja. A magyarok 15 %-a ráadásul az extrémista Jobbikra szavazott, mely a Fideszhez közelálló média támogatását élvezte. A szlovák parlament pedig röviddel azelőtt tárgyalt és szavazott Orbán Viktor kijelentéséről a KMKF-el kapcsolatban, melyet az esztergomi kampányjáró körútján mondott.

Az idő egyre csak telt, a témák gyűltek, és hétfő hétfő után ugyanazzal a tökéletes angolsággal biztosítottak minket arról, hogy interjúkérelmünk Orbán Viktor ez irányú prioritásainak az élén található. A nyár elmúlt, jött az ősz, a mi időnk pedig az MKP rimaszombati kongresszusával érkezett el, melyre Orbán Viktor is hivatalos volt, ezzel is támogatva Csáky Pál pártját. „ Kapnak 20 percet“, mondta valaki Orbán emberei közül abban a pillanatban, amikor elkezdtük az interjút. (szerk.megj. az eredményt holnap olvashatják).

Ez a történet is tökéletesen illusztrálja, kicsoda Orbán Viktor. Egy férfi, aki régóta vár a kormányfői posztra, és tudja, hogy ha növelni akarja ázsióját, neki is várakoztatnia kell. Amikor az interjúra végre sor kerül, spontán, felkészült, semmilyen kérdés nem lepi meg, és képes arra, hogy jó légkört teremtsen maga körül. Mosollyal, gesztusokkal, ill. minden mással, ami szükséges.

Ennek ellenére az ember érzi, hogy nem teljesen olyan ember, mint az a válaszai alapján tűnik. Itt-ott árulkodó néhány apróság, mint pl. megjegyzések arról, hogy a legnagyobb reformjai közé a minimálbér megduplázása tartozik, a többi azonban rejtve marad.

 hirdetes_810x300  

Ha Orbán Viktort Szlovákiából valakihez hasonlítani lehetne, az Robert Fico. Ő is, ha külföldön lép fel, vagy a csehországi Václav Moravec műsorában, vagy az EU csúcson, általában csiszolt, racionális és tárgyilagos. Ráadásul konstruktív is, ahogy Ficot Mirek Topolánek jellemezte. De van ezenkívül egy sor közös vonásuk is. Mindketten, Orbán és Fico is, olyan pártot vezetnek, melyben diszkusszió helyett engedelmességre nevelnek, és ezt jutalmazzák. Mindketten imádják a hatalmat és saját népszerűségüket, melyet a társadalmi hangulattal párosítanak, nem pedig reformokkal, vagy konkrét törvényekkel. Ami nem egy politikai dicsőség, mellyel beírhatnák magukat a történelemkönyvekbe, hanem a média, és a kor adta dicsőség.

Ebben pont az ellentétei az egykori disszidenseknek, akik soha nem hajoltak meg a társadalomban uralkodó hangulat előtt. Hasonlóan mint Fico négy éve, Orbán sem mondja azt Önnek, ki lesz kormányában a pénzügyminiszter, vagy ki a belügyminiszter. Ők nem így gondolkodnak a politikáról.

Vannak azonban fontos különbségek is, ahol Orbánt Ficoval nem lehet összehasonlítani Az első a kommunizmushoz fűződő kapcsolatuk. Orbán leghíresebb beszéde 1989-ből származik, amikor Nagy Imre újratemetésén, az előzetes feltételek ellenére felszólalt, és szabad választásokat követelt. A másik a nemzethez fűződő viszony. „A nemzet és az állam komoly dolgok”, mondja a .Týždennek nyilatkozva, és az ember érzi, hogy komolyan is gondolja.

A 2010-es választások után valószínűleg Szlovákiában és Magyarországon is két erős, nagyon hasonló férfi kormányoz majd. Mindketten – amikor ez hasznos volt – regisztrált partneri viszonyt kötöttek a hazai nacionalistákkal. Ha viszont ennek vége szakad, nem okoz gondot számukra megszabadulni tőlük. Ha kell, ugyanúgy viselkednek. Orbánnak ezért nem okoz majd fejfájást elfogadni a kettős állampolgárság intézményét, mely a népszavazáskor elbukott. Hasonlóan Ficohoz ismét a magyarellenes kártyát veszi majd elő.

Ha pedig a történelmi megbékéléshez hasonló témákra gondolnak, felejtsék el őket. A Fico és Orbánhoz hasonló politikusok az ilyen témákra nem gondolnak. A politikában ugyanis az érzelmek, nem pedig a valódi győzelmek tartják benn őket.

Jaroslav Daniška (fordítás: nyomkereső)

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!