A júniusi 5,7 után júliusban 5,8 százalék. Az utóbbi két hónap (Focus) felmérései alapján úgy néz ki, az MKP stabilan a parlamenti küszöb fölé került. Támogatottsága, ha lassan is, de folyamatosan növekszik. A Most-Híd szintén tartja magát 7 % körül, bár legutóbb ezt már alulról közelítette.A két párt tendenciája a többi ügynökség felméréseiből is kitűnik. Mi olvasható ki mindebből a Berényi és a Bugár szavazók számára, milyen tanulsággal szolgálnak mindez a kormánykoalíció szlovák tagjai felé?

Most-Híd

A szlovák-magyar vegyes párt támogatottsága továbbra is Bugár Béla népszerűségén áll vagy bukik. E tekintetben inkább előny mint hátrány a számukra, hogy Bugár Béla soha nem vállalt felelős kormányzati pozíciót. A mindenkori pártelnökök közül (Ján Slotát leszámítva) ő az egyetlen, aki megelégszik egy egyszerű, parlamenti-alelnöki poszttal. Ezzel a tárcák körül óhatatlanul felbukkanó korrupció, érdekütközet, szakmai viták általi esetleges népszerűségvesztéssel szemben is védve van. Ki van ez jól találva.

Bugártól ellentétben a Most-Híd a kormányzati ciklus eddigi egy éve alatt nem tudta kihasználni helyzeti előnyét. A szlovákiai magyarság számára fontos kérdésekből (nyelvtörvény, állampolgársági törvény, kisebbségi nyelvhasználati törvény) nehezen tudott politikai tőkét kovácsolni, esetenként az elfogadott jogszabályok politikai sikerként való "eladása" is komoly gondot okozott számára a honi sajtóban.

A legnagyobb hibát a szlovák-magyar párt az elmúlt hetekben követte el, amikor a kisebbségi kultúrák finanszírozására szánt pénzek elosztásánál nem volt képes túllépni saját árnyékán, magára haragítva ezzel a szlovákiai magyar civil szféra meghatározó erőit. "Aki nincs velünk, az ellenünk" – elvet követve Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes kivitelezői inkább rövidtávú érdekeket követtek, ami hosszútávon vissza fog ütni Bugárék számára. A legatyásodott szlovmagy civil szféra ugyanis, ha valamire, akkor a pénzre hallgat. Az arrogáns, „mi kutyánk kölykeit” preferáló eurómilliós elosztás helyenként irigységet, a mindezt kendőzni próbáló irredenta, revizionista jelzők pedig felháborodást, ellenszenvet váltottak ki a véleményformáló civil erők domináns tagjainál.

A Most-Hid – Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának háborúja azóta is a szemünk előtt zajlik, amin a mostosok csak veszíthetnek. Ha a későbbiekben az OKS is bejelenti majd, hogy legközelebb már náne´ a Bugárral való választási lista, tovább csökkenhet a Most-Híd támogatottsága.

 hirdetes_810x300  

Jelzésértékű az is, hogy a Most-Híd két meghatározó politikusa, Bugár és Simon (de nemcsak ők), írásaikban, nyilatkozataikban egyre gyakrabban foglalkoznak az MKP-val és annak elnökével.

MKP

A Magyar Koalíció Pártját a parlamenti választások után sokan temették. Többek között e sorok írója is kritikus szemmel figyelte az akkori állapotokat, véleményét itt a Körképen és a honi sajtóban sem rejtette véka alá. A két párt párharcát az MKP Berényi József vezetésével már az önkormányzati választásokon megnyerte, és azóta sem hagyta "felszalámizni" magát. Az MKP-nak szemben a parlamentből szintén kiszorult HZDS-el már egy év után sikerült visszakapaszkodnia a meghatározó politikai erők táborába. Csak rajta áll, kitart-e ez a lendület a későbbiekben.

Ami az 5,8 százalékot, ill. stabilizálódó növekedésüket magyarázhatja, az a (1) szlovákiai magyar választók egy részének csalódása a Most-Hídban, (2) annak ténye, hogy az MKP parlamenten kívülről is partiban tudott maradni a meghatározó témáknál (népszámlálást megelőző kampány, magyar nyelvhasználatra buzdító óriásplakátok), ill. (3) a kormány működését is rendszeresen véleményezi, alternatívákat fogalmaz meg.  

A nyári uborkaszezonban különösen fontos volt megerősíteni a parlamenti küszöb megugrását, ezzel is stabilizálva a morált, egyben alternatívat felkínálva az esetlegesen bizonytalanodó, kiábránduló választóknak.

Parlamenten kívül óhatatlanul is több munkára, energiára, felkészülésre van szükség, hogy a párt felszínen tudjon maradni, ami okosan gazdálkodva és tervezve, a jövőben még jól jöhet. A következő nagy megmérettetést a megyei önkormányzati választások hozzák majd, amire az egyes helyi problémák odafigyelése mellett alaposan fel kell majd készülni.

Szlovák kormánykoalíció

Bármennyire is furcsa, a legnagyobb dilemma előtt az SDKÚ, KDH, SaS hármas áll. Robert Fico betonbiztos, 40 százalék fölötti népszerűségét látva (ez pillanatnyilag 69 mandátumot jelent a 150 fős törvényhozásban) ugyanis nem mindegy, mi lesz az MKP képviselte magyar szavazatok sorsa a választásokon. Dzurindáék előtt e tekintetben két lehetőség áll:

1. Besorakozni a Robert Fico, Ján Slota, ill. a szlovák sajtó egy része által hangoztatott csúnya – az ördögi Orbán felvidéki szövetségesét jelentő, sarokba szorítandó, elfogadhatatlan partner – MKP sztereotípiába, melyet a parlamenti választások előtt is tapasztaltunk. Ezzel viszont 4-8 százaléknyi magyar szavazat „mehet veszendőbe“, mely a Ficoval szembeni alternatíva felállításánál hiányozhat. A Simon Zsolt legutóbbi, „felesleges megnyitni az autonómia témáját“ című pszeudoproblémája pl. ezt a célt képviselte. Melyre csak azért térünk ki, mert először húzta elő magyar politikus választóival szemben a magyar kártyát.

2. A kormánykoalíciós hármas nem ül fel ennek az olcsó trükknek, és saját, ill. Szlovákia jövője érdekében maximalizálja többségi koalíciós potenciálját.

Bárhogy is alakul majd a jövőben, parlamenten kívül sem áll meg az élet a pártok életében. Az pedig hogy ki hogy dolgozik, két választás között az ügynökségi felméréseken tükröződik, melyekből, mint láthatjuk, sok minden kiolvasható.

Király Zsolt

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!