Megyei választások: van értelme az MKP – Most-Híd együttműködésének?

Szlovákiában három éve, 2009. november 14-én került sor a legutóbbi megyei önkormányzati választásokra. Jövőre lejár a választott megyeelnökök és megyei parlamentek mandátuma, s új ispánokat, megyei politikusokat választunk.

Felvidék magyarlakta vidékein egyre gyakrabban vetődik fel az MKP és a Most-Híd esetleges együttműködésének kérdése. A választópolgárok közül bizonyára sokan támogatnák ezt az utat. Bizonyos közös szerepvállalásra utaló jelek már nyilvánosságra is kerültek.Az esetleges megállapodásra az egyes megyékben legfeljebb 9 hónap maradt, az együttműködés kérdése és annak megválaszolása egyre aktuálisabb. Szeretnék ezért rámutatni néhány fontos momentumra ezzel kapcsolatban.

Sajtóinformációk szerint Bugár Béla pártja nagyjából a következő feltételek mellett képzeli el a két párt együttműködését:

1. A Most-Híd az egyes megyékben nem köt az MKP-val koalíciót, mert az hátrányosan érintené a régió északi járásaiban állított jelöltjeit (lásd: Besztercebánya megye).

2. A megyék déli járásaiban mindkét fél csupán az adott járási kvóta 50-50 százalékának megfelelő számú jelöltet állít. Például, ha az érsekújvári körzetben 8 mandátum kerül elosztásra, akkor Berényiék és a Hidasok is 4-4 jelöltet állítanak, s így a magyar választók mindannyiukat bekarikázhatják. Azaz nem vesznek el egymástól potenciális szavazatokat.

Az elv elméletben elfogadhatónak tűnhet (persze, érdekes momentum az „együttműködés pártjától“, hogy miért szégyelli feltüntetni az északi járásokban az esetleges MKP-val kötött koalíciót a jelöltjei neve után, de ettől most tekintsünk el).

A két párt regionális támogatottsága ismert

A fenti eljárás alkalmazása viszont akkor volna csak logikus, ha „zöldmezős“ akcióról lenne szó. Megmérettetésről egy olyan terepen, ahol nem ismernénk a két párt támogatottságát. Nem ismernénk a jelenleg fennálló megyei erőviszonyokat, a pártok hátországát, bázisát és potenciálját az egyes megyékben, járásokban.

   

Nyitra megyei lakosként nézzük, milyen formában működhetne a Bugár Béláék által javasolt elv Nyitra megyében.

Mi a helyzet Nyitra megyében?

Feltételezve, hogy a megye területén kialakított választási körzeteken és a képviselők számán a jelenlegi képviselőtestület nem változtat, az állítható jelöltek száma választási körzetek szerint a következő lesz:

Északi körzetek:

(ahol valószínűleg a Most-Híd egyedül, esetleg szlovák pártok partnereként szeretne indulni, s ahol korábban egyetlen magyar támogatottságú képviselő sem lett megválasztva):

Aranyosmarót             3

Nyitra                         13

Nagytapolcsány          6

 

Déli körzetek:

Érsekújvár      8
Komárom       8
Léva                 9
Párkány          3
Vágsellye        4

 

Ebből a pártok a legutóbbi két választáson, mióta a megyében fennáll a szlovák nagykoalíció, ennyi helyet szereztek:

Azaz, az együttműködés javasolt területén, a déli körzetekben elméletileg 32 mandátum kerül elosztásra. Ebből az MKP legutóbb 13-at szerzett meg, míg a korábbi, egységes MKP 2005-ben 17-et.

A szlovák nagykoalíció sem alszik

Ne felejtsük el, hogy szlovák nagykoalíció azóta a választási körzeteket is módosította. Különválasztotta a párkányi körzetet, mellyel az újvári járás északi felében szinte semmi esélyt sem hagyott bármely magyar jelölt számára (az érsekújvári járás északi felén kialakított választási körzetben nagyjából 20 % csupán a magyarság részaránya).

Számoljunk tehát úgy, hogy nagyon szerencsés esetben (azaz, ha a komáromi, párkányi és vágsellyei maximális sikeresség mellett például a lévai járásban, vagy az érsekújvári körzetben sikerülne „visszahódítani“ legalább két magyar mandátumot) 17 képviselői helyet tudna szerezni a két párt együttesen. Feltételezve, hogy nem koalícióban, de együttműködnének a déli járásokban. Ebből a 17 mandátumból viszont 13-at egyedül is hozni tudott az MKP a Hídas jelöltek indulása ellenére is.

Az MKP a Most-Hídnál regionálisan erősebb

Úgy vélem, általánosságban elmondhatjuk, hogy az MKP a Most-Hídnál erősebb a régiókban, amit a 2009-es megyei választások eredménye mellett alátámaszt a legutóbbi önkormányzati választások eredménye is, a megszerzett polgármesteri pozíciók számával. A MKP meglevő nagyobb a potenciálját a magyarlakta régiókban igazolta, hogy a helyi önkormányzati választásokon néhány térségben a Most-Híd-nak gondjai voltak a megfelelő jelöltek állításával, megtalálásával. Nem mindenhol tudtak a tervezett létszámú listával indulni.

Ne feledjük, hogy a megyei önkormányzatokba a múltban sok olyan politikus került (és jó eséllyel pályázhatnak a jövőben is), akik településük vezetéséből is kiveszik a részüket mint polgármester, vagy helyi önkormányzati képviselő.

Az érintett járások területén, a tavaszi parlamenti választások alkalmával nagyjából fej-fej mellett haladt a két párt, Berényiék valamivel több, mint 42 ezer voksot gyűjtöttek be, míg a Most-Híd mintegy ezerrel többet. A megyei választásokon viszont az ún. Bugár-effektussal nem lehet számolni, mivelhogy az egyes választási listákon Bugár Béla neve nem fog szerepelni, azaz az ő személyes népszerűségéből nem lehet közvetlen előnyt kovácsolni.

Együttműködést? Milyet?

Mindezt figyelembe véve felmerül a kérdés: miért is kellene Nyitra megyében a fent leírt feltételek mellett együttműködnie az MKP-nak a Most-Híddal („természetesen” csak az úgynevezett déli járásokban)? Hogy a jelöltállításnál eddigi potenciáljából, azaz 13 mandátumból rögtön mondjon le 4-ről és maradjon jó esetben 9 képviselője?

Nézzük meg, hogy más szemszögből nézve, a 2012-es parlamenti választások alkalmával hogyan járt el a Híd fordított helyzetben? Az előrehozott parlamenti választásokon Bugárék a Most-Híd listáján, az MKP nevének teljes mellőzése mellett, „nagy kegyesen“ felengedtek volna pár embert olyan pozíciókba, amelyet majd a Most-Híd szabott volna meg. Olyan javaslat volt ez, amilyennel az ún. 1 %-os pártokat szokás megszólítani.

A legutóbbi megyei választásokon viszont a megszerzett mandátumok tekintetében 40:2 lett az eredmény az akkor még Csáky vezette párt javára, míg a leadott voksok szempontjából szintén MKP-s fölény mutatkozott, nagyjából 65:35 megoszlásban. Tehát, elméletileg most az MKP-sok tárgyalhatnának az erő pozíciójából.

Indokolatlan nagyvonalúság

Visszatérve a cikk elején említett együttműködési feltételekhez, a fentiekben leírtakat figyelembe véve, semmilyen körülmény sem indokol egy annál nagyvonalúbb ajánlatot, mely szerint a 2009-ben betöltött 13 MKP-s mandátumhoz potenciálisan megszerezhető további négy magyar képviselői hely többségét foglalják el a Most-Híd emberei, például a következő módon:

A komáromi, párkányi és vágsellyei, összesen 15 megszerezhető pozícióért indulna 13 MKP-s és 2 Hidas. A lévai járásban (itt talán van minimális esély 2-3 mandátum megszerzésére a magyar voksok egységesítésével) és a nehéz terepnek számító érsekújvári körzetben pedig osztozzanak meg a pártok a jelölteken nagyjából fele-fele arányban.

Ezen felül még esetleg felmerülhet, hogy az északi járásokból a nyitraiban, ahol szintén érdekelt mindkét formáció, nem állítana teljes listát az MKP, hanem csak pár jelöltet, és mellettük megtámogatná a Most-Híd jelöltjeit (akik egyébként eredményesebbek voltak abban a járásban legutóbb). Habár ott előfordulhat, hogy a Most-Híd még ebben a formában sem kér az MKP-ból.

A Most-Híd mindenképp jól jár

Ha Nyitra megye déli járásaiban így meglenne a 17 magyar mandátum, akkor még mindig azt mondhatnánk, hogy elsősorban a Most-Híd járt jól. Mert a 2009-es nullázást követően megyei jelenlétét adott esetben három-négy fős képviselői csoportra tudná emelni, az MKP pedig maradna a jelenlegi szinten (a pártból időközben kiváló független képviselők, illetve Basternák László hiányától most eltekintek, mert a kérdéskörhöz nem sok köze van ennek), esetleg egy pozíciót szerezne.

Nyitra megyében az MKP-nak semmi oka sincs a kompromisszumkeresés útján ettől tovább menni, már a fenti esetben is nyugodt szívvel állíthatná azt a párt, hogy a közösség politikai képviseletének erősítése érdekében nagyon előzékeny volt. Mert elsősorban a Most-Híd nyerhetne egy ilyen egyezséggel, míg az MKP keveset, vagy semmit.

Körzetenként értékelni, véleményezni

Hozzáteszem, az együttműködés feltételeit körzetről körzetre is értékelni kell, s az egész megyére kiterjedő koordináció mellett az egyes járási pártszervek véleményét is ki kell kérni.

Végezetül ne feledkezzünk meg arról, hogy a Nyitra megyei szlovák nagykoalíció sem alszik, a legutóbbi voksolás előtt is nehezítették a magyar szavazatokra számító pártok helyzetét. Amennyiben arra vetemednének, hogy minden körzetet összevonnak és egy lista lesz az egész megye területére, nagyon könnyen előfordulhat, hogy a megyében immár csupán 25 %-os magyarság alig néhány, vagy akár egyetlen képviselői helyet sem lesz képes a nagykoalíció ellen szerezni.

A választási együttműködéssel kapcsolatos megbeszéléseken nem ártana erre az eshetőségre is felkészülni.

Baranyay Zsolt

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához, de követhetsz minket a Tumblr-en és a Twitteren is!