Hogyan tovább felvidéki magyar ifjúság? Értékmentés vagy feloldozás?

Értékmentés, közösségépítés, öntudaterősítés, vagy az önmagukat asszimiláló szlovákiai magyarok feloldozása. Szombaton Komáromban a felvidéki magyar ifjúság jövőjéről konferenciáztak. A Körkép ott volt.

A tanácskozást a Hunnia Baráti Kör szervezte a Duna Menti Múzeum dísztermében. Már a facebookon kellő „reklámot” kapott az esemény (bár az illető azóta levette provokatív sorait), így úgy gondoltuk, jó ha ott leszünk, és elsőkézből tájékozódunk az elhangzottakról.

Kövesd a Körképet a Facebookon is!

A felvezető körök (Beneš-dekrétumok, kettős állampolgárság kérdése, tüzetes történelmi áttekintés) után Duray Miklós adta meg az alaphangot, áttekintve a csehszlovákiai magyar ifjúságpolitika helyzetét a hatvanas évektől napjainkig. Mint elmondta, az ifjúsági mozgalmak kezdetben az aktuális hatalomtól függetlenül szerveződtek, a szellemi átalakulás érdekében. A 68-as Prágai Tavaszt követően 1969 – 1989 között azonban annyira megváltozott a felvidéki magyarok lelkivilága, elszántsága pedig csökkent, hogy akik 69-ben a szerveződés peremén voltak, 89-90-re olyan felnőtté váltak, akik már el se tudták képzelni az önálló szervezkedést.

„Igaz, hogy Független Magyar Kezdeményezésnek nevezték magukat, de függetlenségüket lehetetlenné tette az a 60-as évekbeli gondolkodásmód, hogy csak a hivatalos hatalommal lehet együttműködni, azon kívül nincs élet. Mégis sikerült, ezért létezik ma a Magyar Közösség Pártja. Akik elhagyták a pártot, azok a másik gondolkodásmód képviselői“ – jegyezte meg. Hozzátéve, hogy a Via Nova ICS a reményt, hatalomtól független szellemiséget képviseli a mai viszonyoknak megfelelően. Egyben reményét fejezte ki, hogy a Selye János Egyetemről is sok ilyen fiatal kerülhet majd ki.

Berényi József szerint a bársonyos forradalom idején a felvidéki magyar fiatalok helyzeti előnyben voltak szlovák társaikhoz képest, mivel átjárhattak a Bibó Szakkollégiumba, Panorámát nézhettek, ami óriási előny volt akkoriban. „A magyarországi tapasztalatoknak köszönhetően tekintélyünk volt a szlovákok előtt, ami külön státuszba emelt minket “ – fogalmazott az MKP elnöke. A mai fiatalok szerinte sokkal nehezebb helyzetben vannak. Ma mindennapjainkat a politika –  nagyvállalkozói réteg – média kesze-kusza világa befolyásolja és nehéz fenntartható, közösségi célokat meghatározni. Ezt mutatta meg a Gorilla-ügy is. Mint elmondta, Dél-Szlovákia gazdasági, infrastrukturális fejlesztéséhez kormányon kell lenni, ugyanakkor nem szabad lemondani a nemzetiségi politikáról sem, napirenden tartva a magyarság igényeit. „A szlovák politika álláspontja az, hogy magyar szempontból ne akarjatok semmit, mert akkor nem veszünk be a kormányba. Ha mégis akartok, majd beveszünk mást, akik nem akarnak, és ők majd osztogathatnak.“

Az ilyen csapdahelyzet elkerülése érdekében olyan intézményrendszerre van szükség, mely kiveszi a kormány kezéből Dél-Szlovákia fejlesztésének lehetőségét. „Az önkormányzatiság elérésére van szükség, hogy magunk kormányozhassunk, bár a mai megyei felosztás alkalmatlan a nemzetiségi politikára. A szórványmagyarság számára kulturális és oktatási autonómiára, a tömbterületekre területi autonómiára van szükség“ –  szögezte le Berényi, hozzátéve, hogy intézményrendszerünk ilyen alapú bővítésére van szükség. Az MKP elnöke szerint a párt tudatosítja, hogy szükség van a fiatalokra, ezért nyitott az alapszabályában is. Ma már az interneten is lehet csatlakozni az MKP-hoz.

A Duray által felvázolt kétféle gondolkodásmód mai letükröződésének fényében kíváncsian vártuk a két fiatal meghívott, Kovács Balázs (Diákhálózat) és Gubík László (Via Nova) felszólalását.

Kovács Balázs beszédében elmondta, a jövő generációja tudja, hogyan képes megtartani magyarságát. Szlovákiai viselkedése a mai rendszerben véleménye szerint nemzetállamnak tekinthető, ahol egy privilegizált nemzet van, a magyarok pedig legfeljebb albérlők. Úgy látja, hogy a Dél-Szlovákiában tapasztalható gazdasági ellehetetlenítés kapcsán a szlovákság presztízse magasabb a magyarnál. „Tévedés azonban erkölcsi kérdést csinálni az asszimilációból és hibáztatni az asszimilálódókat, mert döntésük nem volt szabad“ hangzott el a korábban már a Fórum Intézet vezetői által is hangoztatott kulcsgondolat. Kovács szerint ezért inkább integráló üzenetek megfogalmazására lenne szükség. Zárásként a helyi aktivitások kapcsán a gombaszögi nyári tábor pozitív példáját emelte ki.

Gubík László az értékmentés, közösségépítés, öntudaterősítés fogalomhármassal határozta meg a Via Nova ICS működésének lényegét. Mint elmondta, a mai fiatalokat korunk ellenszelében egyre nehezebb közösségi aktivitásra bírni, főleg ha az ráadásul nemzeti alapon történik. A Via Nova ennek ellenére kiveszi a részét a civil, mozgalmi jellegű tevékenységekből. Ilyen pl. a Beiratkozási Körút, Kapocs Tábor, vagy az idén először, nagy sikerrel megrendezett Martosi Szabadegyetem. „Martos hiánypótló volt a maga nemében. A fiatalos vagányság és a közösség iránti elkötelezettség együtt, ilyen formában még nem találkozott a Felvidéken. Azt kívánom, hogy jövőre fedezzék fel mindnyájan.“ – fogalmazott Gubík. Úgy vélekedett, hogy „ csak akkor válhatunk méltóvá elődeink művéhez, ha egység alakul ki a közösségépítésben. De nem mindegy, hogy kik teremtik meg és kik által lesz kibontakozva. A korábbi években nem méltó emberek álltak ott. Ebben van óriási feladata politikusnak és fiatalnak is.“

A Feszty Zsolt (A T(e).Ü(gyed).Kör Polgári Társulás) által moderált tanácskozás egyik célja az volt, hogy a közösségünkön belül helyenként fellelhető csüggedésre valamiféle jövőképet vázoljon.

Ugyanakkor a figyelmes szemlélő számára feltűnt az is, hogy a Duray által említett, 60-as évek végén megjelent gondolkodásmódbeli különbség a napjainkban is fennáll.

Körkép.sk/ny.

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!