Nyitókép: körkép.sk/KZS
Nagy változásokat jeleznek az idei államfőválasztás első fordulójának eredményei. Bugár hatalmas vereséget szenvedett, Čaputová jelentős előnnyel győzött, de egyben óriási kihívás előtt áll a második fordulójának kampányidőszakában. Nem lesz egyszerű menet sem az többségi nemzet, sem a magyarság szempontjából a következő pár hónap.
Čaputová apró győzelme
Nem szabad alábecsülni Zuzana Čaputová 40 százalék feletti győzelmét az első fordulóban, ám koránt sem dőlhet hátra. Ő volt az egyetlen releváns ellenzéki jelölt, míg a kormánypártokhoz (vagy azok retorikájához) közeli indulók többen voltak. A második fordulóban ez az előny elveszik.
Ha összeadjuk a Smer és az SNS retorikájával rokon nézeteket valló releváns jelöltek támogatottságát (Šefčovič, Harabin, Mikloško, Kotleba), akkor azt is látjuk, hogy a nyolc szlovákiai megyéből csak kettőben győzött ténylegesen Čaputová: Pozsony és Nagyszombat megyében.
Ez azt is jelenti, hogy a következő két hétben a kampány durvább lesz és a korábbinál jóval demagógabb nyilatkozatok fognak elhangzani Šefčovič részéről is, hogy fel tudja szívni Harabin és Kotleba választóit. Az egyik ilyen téma nyilván a kormánypártok által mesterségesen köztudatban tartott, és teljesen felesleges vitát kiváltó amerikai védelmi megállapodás lesz, amit az SNS és a Smer fújt fel politikai színházuk keretében. Čaputová további támadható területe lesz Kiska adó-ügye, a LGBTI-jogok és az abortusz-téma, és az ellenzéki elnökjelölt-hölgy valószínűleg kénytelen lesz a korábbinál nagyobb ütéseket elszenvedni és egyúttal keményebben reagálni, mint eddig.
Bugár bukása
Bugár Béla hatalmas vereséget szenvedett, pártja felmérésekben mért támogatottságánál jóval kevesebb szavazatot sikerült begyűjtenie. Ráadásul az országban a Most-Híd támogatottsága függ leginkább a pártelnökétől (erre vonatkozóan 2016-ban látott napvilágot egy részletes Focus-felmérés). Így a vegyespártban most vakarhatják a a fejüket, hogy hogyan tovább.
Ahogy arra már a természetellenes kormánykoalíció létrejöttétől számítani lehetett, a Most-Híd gyakorlatilag saját kardjába dőlt, és ebből már aligha áll fel. Jelentős átalakulás várható a köztársasági-elnök választás után a felvidéki magyar politikai palettán, egy évvel a parlamenti választások, és néhány hónappal a koalíciós szerződés lejárta előtt.
A változás elkerülhetetlen, a valódi kérdés az, hogy kik és milyen irányba fogják „menedzselni” a történéseket, és hogy egyáltalán kire lehet újraépíteni a másfél évtizede folyamatosan rombolt magyar egységet.
A felvidéki magyar választó apátiája tovább nőtt Menyhárt meggondolatlansága és Bugár kétszínűsége okán. A magyarlakta járások (16 déli járás, Pozsony és Kassa nélkül) összesített adatai szerint délen 40 százalék volt a választási részvétel, vagyis 10 százalékponttal kevesebb, mint az országos. A magyarok választókedve ég alacsonyabb volt, a leginkább magyarok lakta Dunaszerdahelyi és Komáromi járás részvételi adatai 35 százalék körül alakultak.
Van mit tehát helyrehozni az opportunista és üres politizálás után.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.