Közép-európai, konzervatív jogállamisági értelmezés? Kiakadtak a szlovák miniszterek a magyar javaslat miatt

Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügyi miniszter (balra) Zuzana Čaputová (jobbra) államfővel. Kép forrása: Postoj.sk

Vara Judit magyar igazságügyi miniszter a közösségi hálón a minap olyan projektet jelentette be, amely az EU bővítésről és jogállamisági értelmezéséről szóló vitában a közép-európi érvrendszert lendítené előre. A dolog érdekessége, hogy a legkisebb szlovák (liberális) kormánypártok két minisztere is hanyatt homlok igyekezett elhatárolódni még annak látszatától is, hogy a Visegrádi Négyek Brüsszeltől független jogállamisági értelmezésen dolgozna. Elhangzott az is, hogy Magyarország kormánya visszaél a V4 brandjével.

Varga szerint a jogállamiság fogalmának értelmezése körüli viták is azt mutatják, hogy  a közép-európai régiónak ebben a kérdésben még mindig nem sikerült kellő súllyal hallatnia a hangját, ezért a V4+ keretében létrehoznak egy uniós bővítéssel és jogállamisággal foglalkozó tudományos közösséget, amely alapvetően konzervatív és nemzetállami vonalon fog gondolkozni.

Természetesen egy olyan kezdeményezést, amely nem Brüsszel jogi-erkölcsi felsőbbrendűségének veti magát alá, rögtön kivívta a politikai ellenkezést. Ám ezúttal Szlovákia is beállt a méltatlankodók sorába.

   

Klus: Nem lehet aláásni Brüsszel autoritását

Először a magyarellenes narratívától sem idegenkedő Martin Klus (SaS) külügyi államtitkár nyilatkozta azt a TA3 hírtelevízióban, hogy csak akkor tartja jó ötletnek a dolgot, ha „nem ássa alá az európai intézmények autoritását” a jogállamisági kérdésekben. (Megjegyezzük, hogy Klus esetében nem egy brüsszeli bürokrata, vagy egy EP képviselő kardoskodik azért, hogy Brüsszelnek autoritása legyen más országok felett, hanem egy miniszter  államtitkár (javítva 2020.11.10. – a szerk.), akinek pártját a szlovákiai választók elvileg országuk érdekeinek védelmére választották meg…)

A külügyi államtitkár azonban nem volt egyedül véleményével. Mária Kolíková (Za ľudí) egyenesen „sokkolónak” nevezte magyar kolléganője felvetését:

„Nagyon meglepetett a magyar kormány határozata a professzori hálózat létrehozásáról (…), amelynek célja a helyzet kiértékelése és valamilyen egyéni, régiós álláspont kialakítása a jogállamiság elvéről, mintha azok mások lehetnének, mint amit az EU interpretál”

idézte Kolíkovát az Euractiv.sk balliberális uniós hírportál. Kolíková szerint ugyanis a jogállamisági elvek régiótól függetlenül az EU egész területén meg kell, hogy egyezzenek.

Jogállamisági offenzíva: Zuzana Čaputová hátba támadta a V4-eket

Korčok kétarcú válasza

Amit azonban Kolíková állít, az csak visszhangozza a brüsszeliták véleményét, de nem sok köze van valósághoz. Néhány emlékezetes példa: a katalán függetlenségi népszavazáson szétvert békés választók Spanyolország esetén szemet hunytak, Szlovákia és Málta ellen sem indított eljárást az újságírógyilkosságok és az oligarchák politikusokkal való összefonódása miatt. Magyarország és Lengyelország ellen viszont lehet ideológián (és nem tényeken) alapuló eljárás indítani.

De ezzel még nincs vége a sornak. Nem sokkal Kolíková után a sajtó Ivan Korčok külügyminisztert is megkérdezte, aki már valamelyest óvatosabban fogalmazott. Ő azzal próbálta elkerülni az egyértelmű választ, hogy elismerte, tudott a tudományos csoport létrehozásának kezdeményezéséről, de nem tudott arról, hogy a V4 intézményéről lenne szó.

Kolíková nem véletlenül fakadt ki

Persze a dolog hátterében több dolog is meghúzódhat. Az egyik a jogállamisági vita, és a vele kapcsolatos uniós források és eurószázmilliárdok kérdése. Érdemes azonban arra is kitérni, hogy Kolíková igazságügyi miniszterként miért folyt bele  a Brüsszel-V4 vitába. A válasz a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos.

A Magyar Nemzet pénteken közölte, hogy az Európai Parlament petíciós bizottság a jövő év elején fogja tárgyalni id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének beadványát. Lomnici még 2015-ben nyújtott be petíciót Szlovákia ellen, többek között az állampolgársággal kapcsolatos jogok megsértéséért.

2019 júliusában az Európai Bizottság Lomnici kezdeményezésének köszönhetően már felszólította Szlovákiát, hogy adjon választ arra, hogyan „kívánják kiigazítani nemzeti jogszabályaikat”, azaz biztosítani kell a bírói utat az állampolgársághoz fűződő jogaiktól megfosztott személyeknek. Tavaly márciusában az Európai Bíróság előírta a tagállamoknak jogorvoslati lehetőség biztosítását minden olyan esetben, amikor törvény alapján fosztanak meg valakit az állampolgárságától.

Szlovákia azonban 19 hónap után sem teljesítette kötelezettségét. A Lucia Žitňanská volt most-hidas igazságügyi miniszter tanítványaként emlegetett Kolíková pedig továbbra is adós a feladat elvégzésével.

Mindenesetre Lomnici beadványa nélkül is eléggé problémás a szlovák állampolgársági törvény, mert alkotmányellenes. Sajnos azonban a jelenlegi szlovák kormány sem hajlandó visszaállítani a 2010 előtti állapotot, lehetővé téve a magyar kedvezményes honosítást a felvidéki magyarok számára. Helyette a külföldön életvitelszerűen élők esetére nyújtanak csak megoldást a legutóbbi módosító-javaslatukban.

Jogállamisági offenzíva: Zuzana Čaputová hátba támadta a V4-eket

Körkép.sk