A nagy párbaj: Matovič jön fel, a Demokrati süllyed, és már nem az OĽANO-tól visz szavazókat

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

Kezd kiéleződni a feszültség Eduard Heger és Igor Matovič között, és nem véletlenül. A KDH elutasította a Demokratival való együttműködést, így Hegeréknek elúszott a legelőnyösebb mentőöve. Nem maradt más hátra, mint ráerősíteni arra, ami végett a Demokrati lényegében létrejött: szavazatokat elvinni az OĽANO-tól. Egyelőre ebből nem sokat látni, sőt, Matovič nem csak emelkedésbe kezdett, de Heger ma már a progresszívoknak nagyobb konkurenciát jelent.

Eduard Heger az elmúlt napokban egyre élesebben kritizálja Igor Matovičot, és egyre többet beszél arról, hogy hiba volt kiállnia Matovič mellett, és nem lépni. Azt állította, hogy a kormányban nem volt káosz, csak a parlamentben, és ezzel Richard Sulíkra és Igor Matovičra  próbálta hárítania  felelősséget. De ha Heger igazat mondana ezzel kapcsolatban, akkor nem négy miniszter mondott volna fel másfél hónap leforgása alatt.

Ezt megelőzően az OĽANO elnöke arról beszélt, hogy Heger tehet a Vlčan-botrányról (a volt mezőgazdasági miniszter cége 1,4 millió eurót kapott a környezetvédelmi minisztériumtól egy pályázat útján).

   

Rosszul kiszámított progresszív remények

Nem sokkal Heger és a többi atlantista-liberális miniszter OĽANO-ból történő távozását követően Matovič pártja 5 százaléka alá süllyedt, az új, sajtóban konzervatívnak beállított, de valójában atlantista-liberális Demokrati pedig megalakulását követően 5 százalékot szerzett.

A dolog azonban a kormány folyamatos válságainak következtében gyorsan megfordult. Az OĽANO erősödni kezdett, a Demokrati pedig süllyedni, és májusban már az SNS is megelőzte. Rastislav Káčer a megbízott kormány megbuktatását követően távozott a Demokratiból is – megelőzve, hogy közvetlenül a rá adott (vagy inkább nem adott) voksokkal a választók véleményt mondhassanak külügyminiszteri munkásságáról.

A Demokrati süllyedése magyarázza Heger egyre élcesebb kijelentéseit az OĽANO kárára. Főleg azért, mert a párt kimondva-kimondatlanul az OĽANO parlamentből való kiszorítása céljából jött létre és kapott komoly támogatást a mainstream sajtótól.

A KDH-ra sózták volna a kellemetlen feladatot

Mikor azonban világossá vált, hogy a Demokrati nem képes megugrani a parlamenti küszöböt, a mediális nyomás más irányt vett. Hegeréket afelé nyomták, hogy a 6-7 százalékon álló KDH-val bútorozzanak össze. A liberális sajtó komoly erőket mozgatott meg ennek elérésére. Ennek több oka is volt. Egy Demokrati-KDH koalíció (szemben az önálló Demokratival) már nem vinne el szavazatokat a progresszív PS-től. Amásik, hogy így növelni lehet az olyan pártok számát a parlamentben, akik kompatibilisek egy balliberális kormánykoalícióval. Harmadszor pedig: a legrosszabb esetben az inkább liberálisnak tekinthető Demokrati legfeljebb lehúzza 5 százalék alá a kereszténykonzervatív KDH-t, amiért a liberális fősodor nem nagyon ejtene könnyeket.

A KDH-t nem csak a hazai sajtó próbálta belekényszeríteni ebbe a házasságba. Jaroslav Naď volt védelmi miniszter, a Demokrati egyik alapítója egy interjúban elismerte, hogy a KDH-t próbálták meggyőzni külföldön is, konkrétan az Európai Néppárt gyakorolt rá nyomást. Sikertelenül.

Mindenesetre érdekes, hogy a sajtóban fel sem merült, hogy a Demokratit a PS-szel boronálják össze – nyilván ezért tálalják Heger pártját konzervatív formációként, holott ennek még a jeleit sem viseli magán.

A Most-Híd is az atlantista főcsapásra lép

Ma már biztosnak tűnik, hogy a KDH önállóan indul a választáson. Az is valószínű, hogy az OĽANO-t nem sikerült kiütni a parlamenti pártok közül. Hegert már csak Dzurinda és Simon Zsolt, no meg a Szövetségből távozó liberális msot-hidasok menthetik meg.

Ez utóbbiak a legutolsó információk szerint az MKDSZ-t nevezik át Most-Hídra, hogy így mentsék ki legalább vegyespárti márkanevet a Szövetségből, ha már a tagságuk kétharmada, háromnegyede nem hajlandó őket követni a liberális süllyesztőbe.

A távozók első embere, Sólymos László elég egyértelművé tette, hogy több szlovák párttal is tárgyalnak a választások előtti együttműködésről, és ezek egyike a Demokrati. A most-hidasok kiválásának hivatalossá tételének napján az Aktuality.sk Dzurindáékkal hozta összefüggésbe Sólymosékat, a Denník N pedig Simon Zsoltékkal, és azon keresztül a Demokratival.

Az atlantista-progresszív mikropártok menetiránya azonban adottnak tűnik. Mindegy, hogy Sólymosék melyik párthoz csatlakoznak, vélhetően ezek a szereplők egymásra fognak találni. Érdemi különbség a Simon Zsolt-féle Magyar Fórum, Dzurinda Modrí pártja és Hegerék Demokratija között nincs. Legfeljebb azon vitatkozhatnak össze, hogy kinek vezetésével jöjjön létre az a széles összefogás, ami aztán örülhet, ha az 5 százalékos küszöböt eléri. Tekintettel arra, hogy a Demokratiban egy kormányfő és több miniszter is szerepel, az egók harca miatt könnyen előfordulhat, hogy végül széles összefogás nem lesz, és az atlantisták egymást ütik ki a játékból.

Körkép.sk