Mit tartalmaz Ódorék kormányprogramja? Ukrajna támogatását fenntartják, az energiaárak kompenzációját már nem

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černáková

A Zuzana Čaputová államfő által kinevezett Ódor Lajos kormánya ma elfogadta kormányprogramját. A 28 oldalas dokumentum rövid- és középtávú prioritásokat fogalmaz meg. Már első ránézésre is látszik, hogy Ukrajna támogatása kapcsán változás nem lesz, ellenben a háztartások energiaárakra vonatkozó támogatását várhatóan meg fogják nyirbálni. Ez utóbbi a támogatások „célzottabbá tétele”, valamint a „költségvetés fenntarthatóbbá tétele” címszó alatt valósul majd meg. Összehasonlításul, a szövegből kiderül, hogy a külügyminisztérium valószínűleg jelentősebb erőforrásokat fog kapni, ahogy például a szlovák légvédelem is prioritásként szerepel – tudják, ez az a légvédelem, amit Szlovákia alternatíva megléte nélkül átadott az ukránoknak…

Már az elején érdemes talán kitérni arra, hogy a liberális sajtó elképesztő propagandát folytat Čaputová kormánya javára. A Denník N egyik riportere például „talán a legpozitívabb” verziónak nevezte azt a forgatókönyvet, ha a választások után patthelyzet alakulna ki, és az Ódor-kabinet még hónapokig hivatalban maradna.

Olyan apróságokkal nem nagyon foglalkoznak, hogy ez a kormány semmilyen választói akaratot nem tükröz, kinevezése és későbbi esetleges patthelyzetből adódó regnálása az elmúlt három válságkormányzásainak és a liberális intrikáknak a következménye.

A hivatalnokkormány jóváhagyta saját programját. Ódor: Szeretnénk a jövő kormánya lenni

Az elmúlt hetekben az Ódor-kabinet illetékesei többször jelezték, hogy a szlovák költségvetés nem fenntartható jelenlegi formájában és konszolidálni kell. A költségvetésben 3 milliárd eurót tesz ki a háztartások és vállalkozások energiaár-kompenzációs programja. Ez most már szinte biztosan leépítésre kerül.

„Az energiaválság költségeinek megosztása az állam, a vállalkozások és a háztartások között fontos kérdés az államháztartás, és a társadalmi kohézió szempontjából is. A jelenleg érvényes módszer a háztartások költségvetésének megvédésre az energiaválság hatásaival szemben az állam számára nagyon költséges és nem fenntartható. Ezért vizsgáljuk az energiaárak emelkedésének célzottabb kompenzációjának lehetőségét, valamint a háztartások energiaigényességének gyorsabb csökkentésének módját. Tervet készítünk a kiválasztott alternatíva eléréséhez szükséges lépésekről, amelyeket bedolgozunk a mindenkori makroökonómiai kilátásokba is„

fogalmaz a kormányprogram. A dolog előkészítésével ráadásul nem középtávon (tehát három éven belül) hanem rövid távon (még az idén) számolnak.

A támogatások beszűkítése azt jelenti, hogy a támogatásokat csak a legrosszabb helyzetben lévő háztartások kapják meg, így takarékoskodva a költségvetési kiadásokkal. Hogy pontosan hol húzzák meg a határt, azt nem lehet tudni, de ha szabadjára engedik az energiaárakat, akkor összességében a szlovákiai életszínvonal (és vele a vásárlóerő, fogyasztás) csökkenni fog.

Van, amire van pénz

Más a helyzet olyan kiadásokkal, amely jobban illeszkedik a mainstream liberális politika vonalába. Például rövid távú prioritásként szerepel a kormányprogramban a légvédelem modernizációja. Mint ismeretes, Szlovákia már tavaly márciusban átadta egyetlen Sz-300-as nagy hatótávolságú légvédelmi egységét Ukrajnának. Idén átadta összes (köztük legalább 4 működőképes) MiG-29-es vadászgépét, valamint egy KUB közepes hatótávolságú légvédelmi rendszert. Szlovákia légterét ma lengyel, cseh és magyar vadászgépek védik. Az ország kapott ugyan Nyugatról több Patriot rendszert is (ezek is legalább 300 kilométeres hatótávval bírnak), de ma már csak 1 van belőlük az országban, a nyugati szövetségesek hármat különböző indokokkal kivontak Szlovákiából (vélhetően Lengyelországba vagy Ukrajnába kerültek).

Erre megjelent a kormány rövid távú prioritásai között a légvédelem modernizációja, és a gépesített nehézharckocsi-dandár kiépítése NATO előírásoknak megfelelően. Fontos itt kiemelni, hogy Szlovákiának van 31 (egy zászlóaljnyi) T-72-es tankja, amelyeket még nem adott át Ukrajnának…

A kormány folytatni fogja az ukrán katonák kiképzését (uniós és NATO-program keretében), valamint „az EU és a NATO projektjeit, valamint minden többnemzeti projektet”, amelyek Ukrajna támogatására vonatkoznak.

A külpolitikai főirány Washingtonhoz igazodik

A kormányprogram rövid távú külpolitikai prioritásai között is az első Ukrajna „politikai, katonai és humanitárius, illetve más jellegű” támogatásának további fenntártása, és minél jobban bekapcsolni Szlovákiát Ukrajna újjáépítésébe.

Külön rövid távú pont a külügyminisztérium erőforrásainak bővítése. A „bővítés” kifejezést ugyan módszeresen kerülték a szerzők, ám az, hogy versenyképessé akarják tenni a külügyminisztérium működését, Rastislav Káčer egykori szlovák külügyminisztert idézi, aki többször is forráshiányra panaszkodott.

Mégis lesz közigazgatási reform

Az is sejthető volt már az elmúlt hetekben, hogy ez a kormány sem veszi le a napirendről a közigazgatási reform kérdését. Néhány hónappal ezelőtt kiszivárgott egy térkép a belügyminisztériumból, ami új járási és megyei területi felosztást tartalmazott, ám az illetékesek azzal hárítottak, hogy ez már csak a választások után kerül terítékre. Valószínűleg nem így lesz.

„Függetlenül a közkiadások konszolidációtól szükség lesz a közigazgatás racionalizációjára és hatékonyabbá tételére a korlátozott erőforrásokra való tekintettel”

fogalmaz a kormányprogram. Mondjuk magyarul: függetlenül attól, hogy takarékoskodásnak nevezett megszorításokkal milyen eredményeket érnek el, a közigazgatási rendszert akkor is úgy szervezik át, hogy az minél kevesebb pénzt vonjon el a központi büdzsétől.

Konkrétumokat nem taglalt, de az is kiderül a dokumentumból, hogy nemcsak a járási és területi felosztás átrajzolásáról van szó, hanem a teljes kompetenciaelosztás újratervezéséről is.

„A kormány célja egy koncepció kidolgozása arra, hogyan folytatódjon a decentralizáció folyamata. A dokumentum foglalkozik az államszervezés modelljével, tartalmaz javaslatot a kompetenciák elosztására, mindkét közigazgatási szint szervezésének optimálissá tételére (államigazgatási, területi önkormányzatok), (…) a területi önkormányzatok finanszírozásának megváltoztatására, valamint a regionális politika megváltaztatására (…)”

olvasható a prioritások között.

A dokumentum V4-et, magyarokat, magyar közösséget nem említ, a nemzeti kisebbség két alkalommal kerültek említésre, mindkétszer a kultúra témakörében.

A teljes dokumentum ide kattintva olvasható el.

Körkép.sk