Kiszivárgott a kormányprogram egy verziója: szétbombáznák a közmédiát, „visszaállítanák” a szólásszabadságot

Nyitókép forrása: SITA/Diana Černak

A balliberális Denník N kezébe került a készülő és még közel sem végleges kormányprogram egy verziója, amit a lap nyilvánosságra is hozott. Mivel a Denník N jó ideje a progresszív PS szekerét tolja, az általa közölt információkat érdemes fenntartásokkal fogadni, ettől függetlenül a kiszivárogtatott kormányprogram egyes részei a Smer korábbi nyilatkozatait tükrözik vissza.

Az biztos, hogy a kormány alaposan átrendezi a közmédia működését, ami a köztévé és közrádió a liberálisok felé elfogult tudósításai és a moderátorok kampány idején tanúsított viselkedése fényében egyáltalán nem meglepő (természetes a Smert sem kell félteni, viszont tény, hogy a közmédia a többi nagy stúdióhoz hasonlóan a nyugati, brüsszeli, atlantista, nem egyszer a magyarellenes narratívákat erősítette – a szerk.).

A kormány a Denník N információi szerint azt tervezi, hogy 2025. január 1-jétől szétválasztják egy köztévére és egy közrádióra. Hogy milyen egyéb változtatásokat terveznek, azt egyelőre nem lehet tudni.

   

A kormány másik prioritása „az egyén és a személyes integritás védelme a sajtó aránytalan beavatkozásai ellen”. Ennek célja elvileg az lenne, hogy „a tájékoztatás jogával és a vélemény szabadságához való jogával ne élhessenek vissza, és szándékosan ne alázhassák meg egyik állampolgárt sem”.

Ez utóbbi rész nyilvánvalóan a fősodratú sajtónak szól. A Markíza a járvány idején korlátoltnak, csőcseléknek nevezte az oltás ellen tüntetőket. De a sajtó az orosz-ukrán háború kapcsán békepárti álláspontot képviselő lakosságra is tett már megjegyzést. Természetesen mindkét esetben az érintett személyek nagy része a Smer választóiból került ki.

Érdemes kiemelni, hogy a készülő kormányprogram állítólag az alternatív médiát is védelmébe veszi, amely a kormánypártok szerint „nagyban hozzájárult”, hogy „objektív információkhoz” jussanak a médiafogyasztók. A kormány vállalná, hogy határt szabna a szólásszabadság korlátozásának, és fontolóra venné a médiumok kereszttulajdonlásának betiltását is. Emlékeztetőül, az oroszbarát Hlavné Správy hírportált több hónapra leállították a hatóságok a SIS kezdeményezésére, és benne volt a pakliban, hogy más, háborúellenes hírportálok is hasonló sorsra jutnak.

A szlovák nyelv, mint államnyelv védelem is bekerül a kormányprogramba. A részletek megint homályosak, így egyelőre kérdés, jelenthet-e ez problémát a magyar nyelvhasználati jogok szempontjából. Az viszont kétségtelen, hogy az államnyelv védelme később eszközzé válhat (akár egy progresszív kormány esetében is) a nemzetiségi nyelvek visszaszorítására vagy azok használatának korlátozására.

A kormány nagy hangsúlyt akar fektetni a nemzeti kultúra felvirágoztatására is, ami anyagi támogatások formájában nyilvánulna meg. (Ez nem feltétlenül rossz hír a magyar közösség számára, ha és amennyiben ez a cél nem egy nemzeti közösség ellen irányul, hanem a társadalom konzervatív értékeinek megerősítését szolgálja.)

A külpolitikai irány alapjaiban változik meg. A szlovák külpolitika eddig a belpolitikai célok és a nyugati partnerek elvárásainak kiegyensúlyozásában merült ki, többnyire a külügy azt ismételte el, ami Brüsszelben és Washingtonban uralkodó narratívaként megjelent. Most a külügy jelszava a „Szlovákia az első helyen” lesz, ami erősen hajaz Donald Trump volt amerikai elnök „America First” szlogenjére, de még jobban Orbán Viktor „Magyarország mindenek előtt” üzenetére.

A kormány a külpolitika terén a következetességre és elsőrendűen a szlovák nemzeti érdekek érvényesítésére helyezné a hangsúlyt. A kormányprogramban megjelenik a „szuverén szlovák külpolitika”, amely „szuverén és aktív külpolitikát akar folytatni Szlovákia nemzeti-állami érdekeinek érvényesítése érdekében”.

Ugyanakkor a kormányra „helyettesíthetetlennek” tartja az EU-tagságot, de azt is kiemeli, hogy a tagállamoknak kritikusabban kellene szemlélnie az EU működését. A kormány elutasítja a tagállami vétójog eltörlését, elutasítja az illegális migráció támogatását, a kötelező kvótákat is, és azt is leszögezi, hogy nem hajlandó fizetni a be nem fogadott migránsokért (ez a nyugati államok által erőltetett uniós migrációs paktumban szerepel, mint „rugalmas szolidaritás”, valójában egy sarc ellenében kiváltható kötelező kvótáról van szó). 

A kormány leszögezi, hogy Ukrajnának szívesen nyújt humanitárius támogatást, de katonai támogatást állami szinten nem biztosít a oroszok ellen harcoló országnak.

Ami a kultúretikai kérdéskörbe tartozó témákat illet, mint amilyen az LMBTQ- és genderirdoeológia, a woke és hasonlók, a kormány leszögezi, hogy tiszteletben tartja az ellenkező neműek házasságának intézményét, amit az alkotmány is garantál, és tiszteletben tartja az egyneműek együttélését is, és hajlandó megoldásokat keresni kapcsolatuk gyakorlati problémáira. A kormányprogram ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a házasság védett intézmény, amit az alkotmány „egy nő és egy férfi egyedülálló szövetségeként” ír le. 

A kormányprogram kiszivárgott verziója nem tartalmazza a nem kormányzati szervezetek kitiltását az oktatási intézményekből (ezek egy része genderpropagandát szeretne folytatni a gyermekek érzékenyítése céljából – a szerk.), ígéretet tesz viszont a szexuális nevelés felügyelésére. Szintén a magyar kormány megközelítését vették át, miszerint a gyermek értékrendi nevelését illetően az egyedüli autoritás a szülő. 

Körkép.sk