Mozgalmas négy év lesz: a kormány tényleg megváltoztatná a választási rendszert

Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík

Egyetlen választási körzet helyett vegyes választási rendszert szeretne a második legnagyobb kormánypárt, a HLAS. Bár a változtatáshoz alkotmányos többségre lenne szükség, nem teljesíthetetlen a feladat. Maga Peter Pellegrini, a HLAS elnöke azt állítja, hogy pártok feletti konszenzust szeretne elérni. Az egy másik kérdés, hogy az ellenzék soraiból csak egy pártnak áll érdekében a magyarországihoz hasonló választási rendszerre való áttérés. Pellegrini azonban nem sietne a döntéssel, úgy véli, hogy van négy éve tető alá hozni a kompromisszumot.

Keddi sajtótájékoztatóján azt is elárulta, hogy már azt is nagy eredménynek tekintené, ha legalább a megyéknek lennének saját listás képviselői.

A HLAS szerint a változtatásra azért lenne szükség, hogy „ne csak azok jussanak be a választási listákról, akik a lista előkelő helyein szerepelnek, és hogy a képviselőjelölteknél ne a pozsonyiak domináljanak, hanem lehetőleg minden járásnak, de legalább a megyéknek legyen saját képviselője”.

   

Szlovákiában egyetlen választási körzet van, vagyis mindenki szavazata ugyanannyit ér, nincs területi súlyozás. Ennek azonban tényleg vannak a régiók kárára hátulütői. Ennek oka prózai: ha a képviselő nem függ saját választói körzetének ítéletétől, nem is jelent számára problémát saját régiójáról elfeledkezni. Például a 2016-2020-as a választási ciklusban a dél-szlovákiai és vélhetően magyar választók hátán is parlamentbe jutó Most-Híd hiába kapott minisztériumokat, nagy beruházások ugyanúgy csak északnyugatra érkeztek. Hasonló negatív megkülönböztetés Kelet-Szlovákiát is jó ideje sújtja, a szlovák parlament megszokottan elsősorban Pozsonyra és az északnyugati régiókra összpontosít.

Ha viszont vegyes választási rendszer van, akkor (például) a parlament 79 képviselőjét az egyes járások adják, mindegyik egy képviselőt delegál. Ha az adott képviselő nem tesz semmit az őt megválasztó régióért, a legközelebbi alkalommal egyszerűen megbukik.

Vannak azonban más szempontok is. A mai ellenzék nagy része, főleg a PS és a HLAS épp a fővárosban és környékén, valamint néhány nyugat-szlovákiai járásban a legerősebb, ott tud leginkább mozgósítani. A vegyes választási rendszer a parlament hatalmi elosztását a régiókban erős pártok felé billentené el, amilyen a Smer, a KDH és kisebb részt a HLAS. A PS, az SaS és az OĽANO (Slovensko) rajtavesztene.

Nem véletlenül került elő 2022-ben egy gyanús közigazgatási javaslat a belügyminisztériumból, amely úgy osztotta volna újra a megyéket és járásokat, hogy egy választási reform esetén a Smer és a HLAS hátrányba kerüljön. Szó szerint a 2020-as települések szerinti választási eredményeit vetítették rá az ország vaktérképére, és ha tudtak úgy járáshatárt rajzolni, hogy a smeres választások kisebbségbe kerüljenek, az lett az új járás határa.

A Heger-kormány tavaly decemberi megbuktatásának napján Igor Matovič elsőként jósolta meg, hogy a Smer arra készül, hogy „magyar mintára a választási rendszer megváltoztatásával” betonozza be a hatalmát, és egyértelműen jelezte, ezt elutasítja, mert akkor a „pozsonyligetfalusi szavazata kevesebbet fog érni”, mint a régiókban élőké.

A PS és az SaS a régiókban túl gyenge (egyelőre) ahhoz, hogy megengedjenek ilyen változtatást. A KDH azonban már 2021-ben is jelezte, hogy támogatná a vegyes választási rendszert, méghozzá ugyanazokból az okból, amit a HLAS is felsorolt.

A KDH képviselőivel együtt a kormánynak 89 támogató szavazat lehetne a javaslathoz, ami már elérhető távolságba hozná a minimum szükséges háromötödöt, vagyis 90 mandátumot.

Körkép.sk