Hajós Alfréd – az első magyar olimpiai bajnok

Ismerkedjünk meg közelebbről az első, 1896-os újkori olimpia kétszeres úszó aranyérmesével, a magyar sporttörténet első olimpiai bajnokával, a labdarúgás és úszás hazai kíválóságával, aki építészként, szövetségi kapitányként és újságíróként is maradandót alkotott. Hajós Alfrédra emlékezünk.

Hajós Alfréd eredeti nevén Guttmann Arnold 1878. február 1-jén született Budapesten egy szegény családban. Miután édesapja a Dunába fulladt édesanyja egyedül nevelte öt testvérével együtt.

A „Magyar Delfin”

   

Az úszással komolyabban édesapja halála után 13 éves korától kezdett foglalkozni. Az ép testben ép lélek szellemét követve műegyetemi tanulmányai mellett tornázott, futott és úszott is. Az olimpiára való felkészülését a Rudas-fürdőben tartotta hajnali órákban nyitás előtt.

Áttörő győzelmet 1896-ban, Athénban, az első újkori olimpián 18 évesen ért el. Két gyorsúszó számban, 100 és 1200 méteren is elsőként ért be a célba. Ezzel ő lett a magyar sport első olimpiai bajnoka. A versenyeket április 11-én rendezték a pireuszi tengeröböl 12 fokos vizében. A 100 méteres távon 13 versenyző állt rajthoz, melyen 1:22,2 perces idővel Hajós ért elsőként célba.

Hajós így emlékszik vissza a verseny napjára (részlet az Így lettem olimpiai bajnok c. visszaemlékezéseiből)

„Eljött április 11. A nagy nap. Már egészen korán elkészültem, hogy idejében lent legyek az öbölben. Társaim mélyen aludtak, és noha felébresztettem őket, egyik sem ajánlkozott, hogy elkísér. Mindnyájan teljes kimerültségre hivatkoztak.

Így hát egyedül mentem az öbölig, senki nem volt velem, aki masszírozott, vagy bátorítólag biztatott volna.

Amikor elértem a félkör alakú öblöt, ott már vagy 40000 néző gyűlt össze, akik fagyoskodva és türelmetlenül várták a verseny kezdetét.

A 100 méteres úszás starthelyét és célját mélyen az öbölben, bójákra kifeszített kötelek jelezték. A pálya tehát meglehetősen szakszerűtlen, hogy ne mondjam, primitív volt.

Az öltözőktől kis gőzbárkák vittek ki a starthoz, ahol szám szerint 16-an a vízbe ereszkedtünk, és egymás mellett megfogtuk a startkötelet. Balra tőlem az amerikai Williams, jobbra az osztrák Herschmann. Egy pisztolylövés: start!

Nem éreztem a víz borzalmas, velőig ható hidegét, csak a cél lebegett a szemem előtt, amelyet minden testi és lelki erőm megfeszítésével el akartam érni. Észre se vettem, hogy a vízben lehorgonyzott kötél lehorzsolta a mellemet, és hogy a nézők egyre hangosabb lármája jelzi, hogy beúsztunk a célba.

A hangzavarból szavak voltak kivehetők, amelyek az kiáltották: ‘Zito i Ungheria!’ És a versenybírák hajójának legmagasabb árbocán fenségesen magasba emelkedett a mi zászlónk.

A zenekar belekezdett az osztrák nemzeti himnuszba, de már az első taktusok után elhallgatott.

A rákövetkező csendben kevesek ajkáról felcsendült a magyar himnusz. Győzelem! Győzelem!” Első lettem minden olimpiák történetében először megrendezett úszóversenyen!”

A sűrű program miatt az 500 méteres távon végül nem indult, mivel lekéste. 1200 méteren viszont újra rajthoz állt, annak ellenére is, hogy nagyon fázott. Ez utóbbi távot vagy hatvanméteres előnnyel nyerte meg, mivel versenytársai sorra adták fel a küzdelmet: egyszerűen kifagytak a vízből. Miután célba ért, önerőből nem tudott kimászni a vízből. Átfagyott testét görög matrózok emelték ki a szárazföldre.

„El kell mondanom, a gondolatától is reszkettem annak, hogy mi fog történni, ha görcsöt kapok a hideg vízben. Sokkal inkább az életemért, mintsem a győzelemért úsztam” – emlékezett vissza később Hajós az 1200 méteres versenyre.

A helyi, Akropolisz újság másnapi számában Hajós Alfréd olimpiai bajnokot, mint a „Magyar Delfin”-t emlegették.

A nagyar bajnokot a görögök is éljenezték és hatalmas ünneplésben részesítették. A király a fogadáson megkérdezte tőle: „Hol tanult meg ilyen jól úszni?” Mire Hajós szellemesen csak ennyit válaszolt: „A vízben”. Válasza nagy derültséget keltett.

A mester úszótechnikája – matrózúszás

 

Az első újkori olimpián az úszásnem tetszőleges volt, tehát minden versenyző úgy úszott, ahogy akart vagy tudott. Hajós a „matrózúszás” mestere volt. Azaz váltott karral húzott, viszont lábaival nem igen csapdosott, mivel az akkor már egyre elterjedtebb békalábtempót hátrányosnak tartotta.

 

Hajós és a foci

Hajós 19 éves korában befejezte úszókarrierjét. Áttért a tornára, majd a labdarúgásra. 1901-ben és 1902-ben a bajnokcsapat tagja volt, és az első magyar válogatottban is játszott, amely 1902. október 12-én, Bécsben, 5-0-ra vereséget szenvedett Ausztriától.

A sokoldalú sportember 1906 őszén két mérkőzésen is a válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett.  Irányítása alatt a csapat 1906. október 7-én, Prágában 4-4-es döntetlent játszott Csehországgal szemben, illetve 1906. november 4-én, a budapesti Millenárison 3-1-re visszavágott az osztrákoknak.

Az újságírásba is belekóstolt. Sportcikkeket írt és a Sport-Világ főszerkesztője volt.

Építészkarrier

Tanulmányai befejeztével a neves építészek, Alpár Ignác és Lechner Ödön irodájában gyakornokoskodott. Majd Villányi János építész kollégájával saját irodát működtetett.  1924-ben a párizsi olimpiai művészeti versenyen Lauber Dezsővel összmunkában készített stadionterve  ezüstérmet nyert (az aranyérmet nem ítélték oda senkinek). Hajós építészetét az eklektika, szecesszió és a modern formák jellemzik.

Hajós tervezte többek között a margitszigeti fedett Sportuszodát, az újpesti Megyeri úti sporttelepet, a debreceni Arany Bika Szállodát, a győri versenyuszodát. 1945 után a Vajdahunyadvár, a Tőzsdepalota és több más középület rekonstrukciós munkálatait irányította.

Hajós Alfréd 1930 és 1934 között kormányfőtanácsosként is tevékenykedett. Építészeti munkásságáért Építészeti Aranydiplomával díjazták. Élete során és halála után is több kitüntetésben részesült: Sportérdemérem arany fokozata, International Swimming Hall of Fame (USA), International Jewish Sports Hall of Fame (Israel), Magyar Halhatatlanok Klubja, Magyar Örökség Díj.

1955. november 12-én halt meg Budapesten. Testét a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra.

Tóth Lívia

Nyitókép: magicmagyars.blog.hu

Forrás: olimpia.origo.hu

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!