(…)

Azt hogyan éli meg, hogy sokan nem azonosulnak az ön által említett derűlátó ország képével, hanem egyenesen elviselhetetlen, felszámolandó, elsöprendő rendszernek minősítik?

 
Természetes dolog ez. Nekem is tudomásul kell vennem, hogy a demokráciát választottuk a modern magyar állam létformájaként. A demokrácia olyan rendszer, amelyben mindenki szabadon gondolkodhat, szabadon alakíthatja ki a véleményét, amelynek hangot adhat, és másokkal együtt képviselheti is.

 

Egy érvelés- és vitaalapú rendszerben elkerülhetetlen, hogy véleménykülönbségek legyenek. A kérdés csak az, hogy megvan-e bennünk a békés egyet nem értés képessége. Békésen egyetérteni könnyű. Békésen egyet nem érteni – ez a demokrácia kihívása. Szerintem ebben a magyarok nem állnak rosszul. Jól viseljük azt a tényt, hogy egy modern euró­pai demokráciában mindig is lesznek olyan csoportok, amelyek a pokolba kívánják az embert. Számolnunk kell az irigységgel is, ami szintén emberi dolog.

 

Ne felejtsük el, hogy hány százalékon állt a munkanélküliség, amikor átvettük a kormányzást. Mekkora volt a rezsi, mennyi adót fizettek az emberek, és hol járt az államadósság. Mi munkát adtunk az embereknek, csökkentettük a rezsit, levittük az adókat és leszorítottuk az államadósságot. Nem csoda, ha szeretnének az ellenfeleink a helyünkben lenni. Nekünk sikerült az, ami nekik nem.

 

Az ember sokszor úgy érzi, mintha nem is egy nyelvet beszélnének a szemben álló felek. Mindenki dez­informálással vádolja a másikat.

 

Kevés esély van arra, hogy ilyen közös nyelv születhessen. Már csak azért is, mert mi egyenesen beszélünk, az ellenfeleink meg egy kitalált nyelven, modern kori eszperantón, ezt hívják PC-nek. Mi leírjuk, kimondjuk a valóságot, ők meg kitalálják, még pontosabban: megkonstruálják. A két nyelv küzdelme zajlik az egész nyugati világban. Ám az egyet nem értés oka nem a nyelvben, hanem a célok különbözőségében keresendő. Ma a legnagyobb európai vita a migrációról szól. Ezen áll vagy bukik a jövőnk, Európa sorsa.

 

Az a kérdés, hogy ugyanolyan országokban élnek-e majd gyermekeink, unokáink, mint amilyenben mi éltünk. Nem arra gondolok, hogy más lesz a technológiai fejlettség szintje, sikerül-e megvédeni a munkahelyeinket vagy megállítani az európai országok eladósodását, vagy sem. Ez ugyanannak az Európának a jobb és rosszabb verzió­ja. A kérdés az, hogy ugyanaz a szellem, civilizáció, kultúra, gondolkodásmód határozza-e meg a karakterét az európai országoknak, mint a szüleink, nagyszüleink idején, vagy valami egészen más. Ez a tétje a migrációnak. Ezért léptek ki a britek az EU-ból.

(…)

Személyesen önnek mit jelent a húsvét?

 
Szerencsés vagyok, mert szerető családban élhetek. Amit gondolok, fontosnak érzek az életben, a munkámban, azt megvalósíthatom. Csodálatos alkotómunka, sokrétű, izgalmas és szép.  A döntések súlya és kockázata ezt a szépséget növeli. Ami másnak stressz, idegesség, az nekem biztatás, megújulást hozó kihívás, lehetőség. Húsvét van, nevezzük ezt keresztény derűnek. Azt kívánom minden olvasónak, hogy őket is részeltesse ebben a jóisten.

 

kép: magyaridok.hu

 

Orbán Viktor interjúja a Magyar Időkben

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!