(…)
Amiért most tollat ragadtam, az egy komolyabb jelenség, amelynek Szilvássy József egyre mélyebbre zuhanása csak az egyik eleme. A szlovákiai magyar értelmiség egy rétegének elerkölcstelenedése, ha tetszik: közösségünk részükről való elárulása, saját volt értékrendjük megtagadása az, ami miatt szükséges ezzel a kérdéssel foglalkozni.
(…)
A képet nagyon erősen zavarja másik két elem lehetséges megléte is: az első a pénz, az anyagi érdek, a második pedig a személyes zsarolhatóság (újságíró-elemző és politikus esetében is). Magyarán: erős a gyanú, hogy nem annyira elvszerű ez a fordulat, amennyire a benne résztvevők azt láttatni szeretnék.
(…)
Szilvássy Józsefnek tehát bizonyára kiadták, hogy „független” rostálásakor akadjon bele az alábbi kijelentésbe: „vegyes párt: feloldódás, magyar párt: megmaradás”. Láthatóan nagyon idegesíti ez a mondat a Most-Híd vezetését, különböző csatornákon próbálnak reagálni rá és magyarázkodnak jelentős intenzitással.
(…)
Egy fél mondatot az is megérdemel, ha felidézzük, mennyire az elvárásoknak megfelelően (és az igazságtól gyakran eltávolodva) végzett a múltban szinte már bértollnoki szintű munkát a Csallóközben és a magyarországi Népszabadságban.
S még egy vicces furcsaság: azért is jól ismerjük őt és nézeteit, mivel 5-6 évvel ezelőtt ő maga küldte el (bizonyára tévedésből, egy régebbi címlista alapján) az MKP központjába is azokat a leveleit, amelyeket a Most-Híd vezetésének szánt. A vegyespárt lapjának egyik szerkesztője volt ugyanis, s a kész anyagokhoz levelet – kommentárt is mellékelt, ami az ő számítógépéről jött át az MKP központjába is. Pontosan tudjuk tehát, milyen gyomorforgatóan vazallusi a Most-Híd és Szilvássy József viszonya, s azt is, milyen alantas módon próbált meg jó színben feltűnni kenyéradó gazdái előtt azzal, hogy az MKP-ra magánlevélben kígyót-békát mondott.
Bizonyára megvoltak ennek is az okai, s teljesen ignorálni ezeket az összefüggéseket nem lehet, tekintettel arra, hogy most maga tolta magát abba a helyzetbe, hogy (torz módon) okítani akarja a felvidéki magyart.
(…)
Ha egy közösség a saját állama határain belül él, akkor bizonyos szellemi-eszmei eltolódások esetében a társadalom képe és belső viszonyai megváltozhatnak, de annak léte nem forog veszélyben. Egy kisebbségi közösség esetében viszont, amely nem létezik megmaradását garantáló alkotmányos, politikai és társadalmi struktúrákkal, a megmaradás pillérei csorbulnak, halnak el fokozatosan a tudati megtartó erő csökkenésével. A belső értékrend, a lelki összetartó erő szegletkő, amely, ha csorbát szenved, megszűnik erős pillér lenni, s ez veszélyes helyzetbe sodorhatja az egész közösséget.
Felelős politikusnak és felelős közírónak figyelembe kell venni a nagy vektorok hatásait is.
(…)
Ez a vegyespárt, a nem az elvek képviseletére, de a napi politikai és gazdasági trükközés irányában szocializált szerveződés. Amely, ha nincsenek kőbe vésett szegletkövei, akkor előbb-utóbb elveszik az ide-oda csúszkálás örvényei közt ( lásd koalíció a Szlovák Nemzeti Párttal és a velejéig korrupt Smerrel).
Nos, itt van a Szilvássy-féle szemforgató mondat legnagyobb hazugsága. A vegyespárt a LÉTÉVEL, S AZ ABBÓL FAKADÓ MEGNYILVÁNULÁSOKKAL támogatja leginkább az asszimilációt és roncsolja a legerősebben a közösségi belső kohéziót. Ahová csak nézünk kisebbségi közösségünkben, majdnem mindenütt a szembenállást, a belső energiáinkat pocsékoló egymásnak feszülést intézményesíti.
(…)
Nem azt kérem számon sem Szilvássy Józseftől, sem a hozzá hasonlóktól, hogy nem a klasszikus nemzeti értékrend szerint nyilvánulnak meg, hanem azt, hogy elfordultak az évekkel ezelőtt képviselt saját (?) értékrendjüktől úgy, hogy azzal maradandó károkat okoznak közösségünknek.
(…)
S az alapkérdés: mi lehet az ok?
A pénz?
Szilvássy sima zsoldos?
És Szigeti László akit sokak szerint elsősorban a Kalligramon keresztül megvalósult üzleti érdekek motiváltak az elmúlt években, amelyek a Most-Híd segítségével valósultak meg?
S az érdem, hogy találtak egy Bugárt és csapatát, aki társult hozzájuk némi erdőtulajdonokért, magyar választóktól elorzott R7-es nyomvonalú földecskékért, kastélyocskákért? ( Ezek a pénzek nem csak úgy, homályosan jönnek-mennek, hanem bizonyíthatóan Bugár zsebében landoltak, politikai információval való visszaélés miatt.) Mások pedig ügyvédi megbízatásért, gazdasági lobbi tevékenységében való részesedésért csatlakoztak – és a sor folytatható?
Így kiépíthető volt egy érdekhálózat, amely idővel önjáróvá vált, s amelynek három pillére (a gazdasági-milliomos rész, a médiális támogató segédcsapat és az emberek előtt hajlongó, de a milliomosoknak kiszolgáltatott politikusi háló) itt-ott ködösítve, de alapjában véve a saját érdekei szerint viselkedik. Egy olyan réteget alkotva, amely meggazdagodásra használja fel a megvezetett felvidéki választóktól besöpört szavazatok alapján összesöpört pozíciókat. Idáig jutott a szlovákiai magyar „elit”, ennek kellene tapsolnunk?
(…)
Persze, elismerem, van egy nagy érvük ellenem: a szlovákiai magyar választók egy része mindezt a szavazatával legitimálja.
Ám vigyázat: ez az érv nem az igazságról, hanem korunk viszonyairól szól.
S ha egy kisebbségi közösség eltáncol az igazságtól és a három majom „nem látom, nem hallom, nem mondom” pozíciójába taszítja magát, azzal léte, jövője legelemibb pilléreit teszi kockára.
Csáky Pál: Facebook
Megosztás:
Címkék: asszimiláció Csáky Pál erkölcs feloldódás felvidéki választó közösség megmaradás MKP Most-Híd nemzeti értékrend Szemle Szilvássy József szlovákiai magyar elit szlovákiai magyar értelmiség szlovákiai magyar választó Új Szó vegyespárt
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.