Ki ne ismerné a lőcsei vár legendás titkát, a Mátyusföld nevének eredetét és a kurta szoknyák diszkrét báját, ugyanúgy kinek ne kerekedett volna már mosolyra a szája a jó palócok ízes nyelvjárásának gyönyörűségén?
De azt sem hinném, hogy sokan lennének, kik ne járták volna még be a komáromi erődrendszer tekervényes labirintusait, a selymes Selmeci-hegyek domborulatait, a pozsonyi és a kassai dóm rejtekeit, a Szilicei- vagy a Murányi-fennsík gerinceit, völgyeit, vagy egy-egy iskolai kiránduláson ne fordultak volna meg a Baradla-barlangban, illetve ne révedtek volna el a csallóközi rónák vizenyős végtelenjein.
(…)
Azt azonban túlzás lenne remélni, hogy a szélesebb közönség tisztában lenne azzal, hol található a Kőjankó, az Ördög-lyuk, a Nagy-zsomboly, a Szörnyű-kút, esetlegesen hallott volna valaha is az álskorpióról, a mohos és a suvadásos tavakról, az elsüllyedt, esetleg a fakastélyról. Akárcsak arról, hogy hol él a bikapók vagy történetesen a gömöri vakfutrinka, hogy néznek ki a vasvirágok, hol nyílik a szellőrózsa, a fekete kökörcsin, hány éve tűnt el a Mellétei-óceán, hol fekszik a Papverme-tó, vagy csupán csak milyenek az Ipoly kanyarulatai, a Garam meanderei. (..)
Ez mind-mind Felvidék, pedig csak néhányat szemezgettem abból az ezernyi csodás titokból, ami itt lappang körülöttünk, mi mégis örökös elégedetlen pesszimizmusunkkal nem vesszük észre az otthonunk, szűkebb pátriánk szerelmetes szépségeit, s minduntalan vágyódunk ezernyi messzi idegen táj ismeretlenségére…
Felvidék, én így szeretlek!
Felvidek.ma – Csonka Ákos: Ezertitkú Felvidék
fotó: Magát Róbert
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.