Mi jár a fejemben?

 

Az, hogy vasárnap egy jó kis szurkolói túrán voltunk Pozsonyban. Rengeteg szurkolótárs, barát, ismerős. Zengett az utca az állomástól a stadionig a magyar énektől. Erős rendőri jelenlét, különböző rendőri egységek vonultak ki a fogadásukra, vízágyú, kutyásrendőrök, maszkos elitegység, kadétok bő ruhában. A meccsen is mi győztünk, szurkolók. A játékvezető szemmel láthatóan ismét ellenünk fújt. De egy pontot szereztünk, pedig közel álltunk a háromhoz is.

 

A lepusztult disznólegelői stadion előtt 8,- eurót, majd később 6,- eurót kértek a parkolásért. Rablás!

 

Beléptetésnél természetesen játszották a hazai rendezők a nagyfiút. Cipőket, pólókat levetettek, ételt nem engedtek bevinni.

 hirdetes_810x300  


A benti büfénél akkora sor volt, hogy, elismerés jár mindenkinek, aki kivárta, Egy kis ablak, lassú csapolás. Úgyhogy ne tessék reklamálni a hazai sorra a büfénél, a miénk hozzá képest fénysebességgel működik. 


A mérkőzés végén megtapsoltuk a fiúkat, hiszen jól játszottak. Kalmár Zsolti is bemutatkozott és jó megmozdulásai voltak. Fura volt látni, hogy a slovanistáknak jóformán nem volt kihez odamenni. 

 


Mi viszont énekszóval indultunk el az állomásra, kulturáltan megmutatva, hogy a legjobb szurkolótábor mi vagyunk.
Az állomáson még egy kis guggolás /Érik, a szőlő…/, elütöttük az időt, amíg a vonat meg nem érkezett.

 


Köszönet mindenkinek, aki eljött és segített buzdítani a csapatot!

 


Hajrá DAC!

 

A kép az augusztus 13-i Slovan – DAC mérkőzésen készült Pozsonyban. Fotó: Körkép.sk

 

Karaffa Attila: Facebook

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!