Dag Daniš: Ne írjuk le Dzurindát. A 2024-es EP-választásokra készül

Nyitókép: SITA/Milan Illík

Heger Demokratáit bizonyára meglepte, amikor Dzurinda végérvényesen lapátra tette őket. Az utolsó pillanatig „erőegyesítést” ajánlottak. Hiába. Valószínűleg nem esett le nekik, hogy Dzurindának más tervei vannak. Egy másik ligában.

Dzurindának két jó oka volt a Demokraták figyelmen kívül hagyására. Nem számított az sem, hogy közös jelöltlista nélkül Dzurinda és Heger esélyei is több mint nyomorúságosak.

Az első ok az, hogy a 2023-as szlovák parlamenti választások nem létfontosságúak Dzurinda számára. Nem a lét és nem is a karrierje megmentése a tét, ellenben a Demokratákkal. Mikuláš Dzurinda ambíciói egy másik területre irányulnak. Európai szintre. A Kékek forrásai szerint Dzurinda a 2024-es EP-választáson szeretne indulni.

   

(…)

Ez persze nem  azt jelenti, hogy a szlovák parlamenti választásokat elengedi. Egyszerűen nem veszi olyan kétségbeesetten komolyan, mint a Demokraták. Dzurinda prioritása valószínűleg az európai parlamenti választási kampány lesz.

És az esélye egészen tisztességes. Az EP-választásokon ugyanis nagyon alacsony a részvétel. Többnyire az Európa-párti szavazók aktívak. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti választáson elbukott kis liberális pártok is sikeresek lehetnek az európai parlamenti választásokon.

(…)

Bármilyen kis párt elég ahhoz, hogy Dzurinda esélyes legyen a 2024-es választásokon. És bónusztervként egy választási koalíció az egyik partnerrel.

(…)

Van azonban egy másik jó ok is, amiért Dzurinda bezárta az ajtót Heger előtt. Ez az ok személyes. A Spolu párt elgáncsolta Dzurindát. Ráadásul felháborító módon.

Mindez februárban történt. Miroslav Kollár pártelnök közös projektben állapodott meg Dzurindával. A párt Kék Koalíciónak nevezte el magát. Dzurinda és kék csapata már csak a fúziós kongresszusra várt, de nem lett belőle semmi.

Naď és titkára, Heger bekopogtatott a Spolu alias a Kék Koalíció ajtaján. Távoztak az OĽaNO-ból. Sorra tönkrementek az arra irányuló terveik, hogy átvegyenek valamilyen kis szunnyadó pártot, így Miroslav Kollárnál jelentkeztek. Azzal a feltétellel, hogy ők veszik át a pártot. Dzurindával pedig csak később fognak beszélni, ha egyáltalán akarnak.

Miroslav Kollár igazi gerinctelenként elfogadta ezt az ajánlatot, majd kerülni kezdte Dzurindát. És a Kék Koalícióját átadta Naďnak és Hegernek új néven – Demokraták. És mindeközben sietett a földig meghajolni. Azzal dicsekedett, hogy „A-osztályú politikusokkal” erősítik a pártot. Legalábbis akkor így tekintett az OĽaNO-ból menekülő nomádokra.

(…)

Amikor Dzurinda látta, hogy Miroslav Kollár kukába dobta a megállapodásukat, és eladta a Kék Koalíciót a miniszterelnöknek, azt tette, amit minden öntörvényű férfi megtett volna. Nem várta meg, hogy mikor fognak vele szóba állni és saját kezébe vette az irányítást. Saját pártot alapított, és egyesült a Híddal.

Azóta sok minden megváltozott. Először is bebizonyosodott, hogy Naď, Káčer, Hirman, Budaj és Heger nem is „A-szintű politikusok”. A Demokraták három százalékon fagytak be. Aztán kiderült, hogy Heger már nem is visszahívott és megbízott miniszterelnök. Az elnök asszony leváltotta. Nem sokkal később pedig a pártjában is kicserélték.

Végül a hajótörött Demokraták térden csúsztak Dzurinda elé, hogy egyesüljenek abban a szerencsétlenségben, amely mindannyiukat sújtotta.

A történet csúcspontja varázslatos volt. Dzurinda – az egyszázalékos Dzurinda – azt üzente nekik, hogy nincs rájuk szüksége a játékához. És ehhez nem is kellett semmit sem színlelnie.

Štandard.sk, Dag Daniš: Neodpisujme Dzurindu. Chystá sa na voľby 2024