Nyitókép: National Geographic

 

A hunok talán a történelem legrettegettebb népcsoportját alkották, a Római Birodalomban könyörtelen fosztogatókként ismerték őket. Egy friss tanulmány alapján ennek hátterében a szárazság állhatott – olvasható a Cambridge-i Egyetem oldalán.

 

A szakértő régóta úgy vélik, hogy Kelet- és Közép-Európába a 4-5. században betörő hunokkal kezdődött el az a krízist, amely végül elhozta a Római Birodalom bukását. A nomádok indítékai ugyanakkor kevésbé ismertek.

 

Susanne Hakenbeck és Ulf Büntgen úgy gondolják, az 5. században hasonlóan aszályos lehetett a helyzet a Római Birodalom dunai határprovinciáiban, mint 2022 nyarán Magyarországon. A 430-astól a 450-es évekig tartó különösen száraz körülmények arra késztették, a korábban elsősorban pásztorkodással foglalkozó hunokat, hogy távoli vidékeken folytassanak hadjáratot. A Cambridge-i Egyetem munkatársai új, évgyűrűkön alapuló hidroklíma rekonstrukciót végeztek, emellett a régészeti és történeti bizonyítékokat is megvizsgálták.

 

Úgy tűnik, a mai Magyarország területén a 4-5. században szokatlanul szárazak voltak a nyarak, 420 és 450 között a helyzet kifejezetten súlyos volt. A Duna és a Tisza árterén túl az aszály megnehezítette a földművelést és az állatok etetését is. A szűkös erőforrások miatt a letelepedett csoportok mozgásra, változatosabb termelési módra kényszerültek, de társadalmi és politikai rendszerük is átalakult.

 

A rómaiak elleni támadások azután erősödtek fel igazán, hogy Attila a 430-as években király lett. A fosztogatók 451-ben már Gallia, 452-ben pedig Itália területén jártak. Bár a római elit forrásai aranyéhes barbárnak írják le Attila népét, Hakenbeck szerint a római-hun diplomácia igen komplex volt, eleinte kölcsönösen előnyös megállapodások is születtek. A helyzet a 440-es években változott meg gyökeresen.

 

Az eredmények alapján a legpusztítóbb hun betörések, a 447-es, 451-es és 452-es támadások egybeesnek a Kárpát-medence szélsőségesen száraz nyaraival. Elképzelhető, hogy Attiláék a környezeti nyomás következtében döntöttek a hadjáratok mellett.

 

A szakértők lehetségesnek tartják, hogy a Trákia és Illyricum elleni 422-es, 442-es és 447-es támadás hátterében talán nem az arany, hanem az élelem és az állatok megszerzése állt. Ennek alátámasztásához további adatok szükségesek. Attila földet is követelhetett a rómaiaktól, ezt talán direkt jelölte ki úgy, hogy aszályos időszakban is lehetőséget teremtsen a legeltetésre.

 

National Geographic

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 6 olvasónak tetszik ez a cikk.