A hajózaj csökkenti a delfinek „szókincsét”

Mindnyájunkkal megtörtént már, hogy egy hangos szórakozóhelyen próbáltunk pár szót váltani rég nem látott ismerősünkkel. A harmadik „ne haragudj, nem hallom” után azonban feladtuk és a zajt túlkiabálva csak annyit mondtunk, „örülök hogy látlak”. A Maryland Egyetem kutatói most rájöttek, hogy ugyanígy tesznek a delfinek is, ha nem hallják egymást a hajók által keltett zajtól.

Régóta ismert, hogy a delfinek kommunikációja sok tekintetben emlékeztet az emberi beszélgetésre. Hangjelzéseik kutatása során nem csak a sokféle jól elkülönülő szólamra figyeltek fel a kutatók, de arra is, hogy nem vágnak egymás „szavába”, hanem türelmesen meghallgatják a másikat és annak „mondandójára” reagálnak.

Már az is köztudott, hogy nálunk embereknél is komplexebb központi idegrendszerrel rendelkeznek és olyan „szuperképességeik” vannak, mint az echolokáció. Orrjáratukban létrehozott hanghullámaikat ugyanis képesek a homlokukban található speciális szervükkel, a dinnyével hangnyalábbá formálni, majd azt fejük mozgásával a célterület felé irányítani. Így akár 70 méterről gond nélkül letapogatnak egy  2 cm méretű tárgyat.

   

Önképük is igen korán kialakul. Több megfigyelés mutat arra, hogy már 7 hónapos korban felismerik magukat a tükörben. Erre a csimpánzok csak 2 éves korukban, de saját gyermekeink is csak 1 évesen képesek.

Félő azonban, hogy a megannyi, tengereket és óceánokat érő emberi behatás közül őket is rosszul érintheti jópár. Az olyan szörnyű népszokások, mint a Feröer-szigeteki delfinmészárlás ugyan nagyon látványosak, és nagy médiavisszhangot váltanak ki, azonban közel sem veszélyeztetnek olyan nagyszámú élőlényt, mint a műanyagszennyezés, intenzív halászat, vagy a sajnos rendszeresen előforduló olaj, és egyéb kémiai anyagok által okozott szennyezés.

Feröeri mészárlás: Bár a képsorokat látva nehezen tudjuk elhinni, hogy ez megtörténhet a 21. században, ökológiai szempontból mégis elhanyagolható az okozott kár.

Ezeken a talán jobban ismert negatív tényezőkön kívül azonban még millió másik általunk okozott veszély leselkedik ezekre a barátságos gerincesekre. Ezek közül az egyik a Maryland egyetem kutatói által vizsgált hangszennyezés.

A kutatók kísérletük során mikrofonokat helyezetek a tengerfenékre és felvették az ott érzékelhető zajokat. Méréseikkel egy jól elkülönülő háttérzajt mutattak ki, mely nagyrészt az elhaladó hajóktól származott.

A delfinek „beszélgetése” pedig a zaj hatására nagymértékben egyszerűsödött. Leila Fouda, a kísérletben résztvevő egyik asszisztens úgy nyilatkozott, „ez az egyszerűsítés csökkentheti az hangjelekkel átadható információt  és nehezítheti a delfinek számára a kommunikációt”.

Fotó: www.nationalgeographic.com

Sajnos közel sem elszigetelt esetről van szó. Egy japán kutatócsoport hasonló megállapításokra jutott a hosszúszárnyú bálnák vizsgálata során. Kimutatták, hogy az Ogasawara szigeteknél élő bálnapopuláció egyre egyszerűbb szólamokat énekel a híres „bálnadalukból” a hajók zajának hatására. Sőt más kutatócsoportok leírták az esetet a kardszányú delfineknél is.

Bár a kutatás eredménye kétségkívül meglepően hathat, ha kicsit jobban belegondolunk, már rég foglalkoznunk kellett volna a hajók zajkibocsátásával. Hiszen ugyanúgy, ahogy nekünk komoly gondokat okoz a zajszennyezés, egy hozzánk hasonló, komplex kommunikációval rendelkező élőlény esetében sem lehet ez másként.

S bár egyrészt szomorú, hogy ezeket a problémákat új tudományos hírként kezeljük, némi optimizmusra adhat okot, hogy a tanulmány javasolja az alacsonyabb zajkibocsátású hajómotorok tervezését.

Végezetül, nézzünk egy kicsit magunkba és jusson eszünkbe a Galaxis útikalauz stopposoknak egyik vicces, ugyanakkor igen elgondolkodtató részlete:

„Fontos és közismert tény, hogy a látszat olykor csal. Például a Földön az ember mindig szentül hitte, hogy intelligensebb a delfinnél, mivel oly sok mindent elért: feltalálta a kereket, New Yorkot, a háborút, egyebeket, mialatt a delfinek csak vidáman lubickoltak. A delfinek ezzel szemben azt hitték, hogy sokkal intelligensebbek az embernél – pontosan a fenti okok miatt.”

Kováč Barnabáš

Nyitókép: gizmodo.com