A puding próbája az evés

(…)

Ön szerint nem beszélhetünk arról, hogy a Smer és az SNS valóban megváltozott volna?

Az emberek ezeknél a pártoknál nem változtak meg, a pártok sem változtak meg. Az SNS-nek van most egy jó kommunikációs képességekkel megáldott elnöke, akiről viszont mindenki elfelejtette, hogy korábban Slota táskavivője volt.

   

Hogy a Smer és az SNS nem változott meg, annak szembeötlő példája az állampolgársági törvény kálváriája a parlamentben. Az, amit a Híd produkált, kritikán aluli.

Hosszú időn keresztül ez volt a Híd egyik fő témája, és most még arra sem tett kísérletet, hogy leüljön a koalíciós partnerekkel, és megmagyarázza nekik, hogy nem veszítheti el az arculatát, és a törvényt úgysem fogadják el még a Híd támogatása mellett sem. Ezt lehetetlen lesz a Híd részéről megmagyarázni. (…)

Hogy értékeli mindezek fényében a Híd döntését a koalícióról?

1989 után először fordult elő, hogy egy magyar érdekeket is felvállaló párt a rossz oldalra állt. (…) Vannak hangzatos ígéretek a kormányprogramban, ám a puding próbája, hogy megeszik. Ráadásul kérdéses, lesz-e egyáltalán idő ezeket megvalósítani.

A Smernél kulcspozícióban maradtak azok az emberek, akiket a Híd végig kritizált. Lucia Žitňanská úgy lett igazságügyi miniszter, hogy meghazudtolja mindazt, amit ő maga és a Híd a kampányban ígért. Nem négyes koalíció alakult, hanem Fico harmadik kormánya, kiegészülve az SNS-szel és két „futottak még” kategóriájú párttal. Utóbbi kettő közül az egyik gyakorlatilag értékelhetetlenné vált, hiszen még frakciója sincs a parlamentben.

A másik pedig nem hozta ki a maga hat és fél százalékából, amit kihozhatott volna, ugyanis a Híd nélkül nem jöhetett volna létre az új kormány. Magyar szempontból azt is meg kell említeni, hogy ha létrejött volna az összefogás, más számokról beszélhettünk volna, és leválthattuk volna a Smert.

Így azonban az emberekben erősödik az az érzés, hogy a politikusoknak nem kell hinni, mert mást mondanak, és megint mást csinálnak.

A jobboldal mint kategória leszerepelt, a Híd és a Sieť ezzel a koalíciókötéssel halálos bűnt követett el. Attól félek, ebből semmiféle haszna nem lesz sem az országnak, sem az itt élő magyaroknak és más kisebbségeknek.

Nagyon sajnálom azokat, akik valamilyen tisztséget fogadtak el annak reményében, hogy valamin változtatni tudnak, mert amíg legfelsőbb szinten a mosolydiplomácia mellett nem lesznek valódi tettek, addig nagyon nehéz feladata lesz mondjuk egy kormánybiztosnak, bármennyire rátermett is szakmailag.

(…)

Önnek vannak elnöki ambíciói?

Többen megkerestek, több régióból, lehet, hogy a preferenciaszavazatokra alapoztak, lehet, az elnökválasztási szereplésemre. Én azonban azt a megoldást tartanám a legjobbnak, ha új ember kerülne a párt élére, aki eddig még nem töltött be semmilyen tisztséget.

Új arcra, új munkamódszerekre van szükség. Ez persze nem azt jelenti, hogy a korábban születetteknek már nincs helyük a pártban.

(…)

Ha az MKP-ban a tisztújítás nem hozna megújulást, hanem a régebbi struktúrákat képviselő személy kerülne az elnöki posztra, nem állna fenn a pártszakadás veszélye?

Nem hiszem. Az, hogy az MKP nem jutott be a parlamentbe, nem tölt el örömmel bennünket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez egy nagy bukás lett volna. A több mint százezer szavazat számottevő mennyiség, komoly erő. Egy etnikai pártra, amely a magyar és a regionális érdekeket felvállalja, szükség van, és fontos, hogy meg tudja tartani az egységét, a közgyűlést követően is egy irányba tartson, és ne legyen széthúzás. Erre komoly esélyt látok. (…)

Ujszo.com – Bárdos Gyula: Modernizálni kell az MKP-t