A keresztény közösségek jelenleg a nagyböjt időszakát élik, ami mindig hamvazószerdától húsvétig tart. Azonban a húsvét mozgó ünnep, ezért a nagyböjt időszaka is változó, így idén február 22-én kezdődött és április 8-án ér véget. A nagyböjt a keresztények életében egy előkészületi, bűnbánati időszak, ami nem csupán a test, de elsősorban a lélek megtisztulását, megújulását szolgálja, így emlékezve Krisztus értünk vállalt kínszenvedéseire.
Tehát a nagyböjt lelkületének lényege a lelkiismeret-vizsgálat (lelki nagytakarítás, ami által a lélek terhétől igyekszünk megszabadulni, hasonlóan, mint a testi súlyfeleslegtől), valamint az ima, amelyet a katolikus közösségek keresztúti ájtatossággal is gyakorolnak.
A keresztút eredetileg az az egy- és fél kilométeres útvonal, amelyen Jézus végighaladt a Praetoriumtól, vagyis a kormányzói palotától, Pilátus ítélőszékétől a Golgotára, más szóval a Koponyák helyére (egyes források szerint hegyére), ahol kereszthalál által kivégezték.
Ezen az útszakaszon ferences rendi szerzetesek már a 14. századtól zarándoklatokat vezettek. Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, a későbbiekben a Szentszék engedélyezte, hogy máshol is felállítsák a keresztút jelképeit, akár kültéren vagy bent, a templomokban, amelyeken az egyes stációk Jézus szenvedéstörténetét mutatják be.
A nagyböjti időszakban a keresztutat pénteki napokon járják végig a hívek. Komárom katolikus közösségében minden pénteken két alkalommal is sor kerül erre magyar nyelven, (de szlovák nyelven hasonlóan) reggel, a Szent Rozália-templomban és délután a Szent András-bazilikában.
Egyébként a Szent Rozália-templom kertjében nagyon szép kültéri keresztút van, amely a kerektemplom körül húzódik félkörben.
Azonban ettől a keresztúttól is régebbi a kórház területén található keresztút, amely hosszú évtizedekig rettenetesen elhanyagolt állapotban volt, de az előző évben felújították.
A szóban forgó KÁLVÁRIA a rajta látható a 14 stációval – melyet egy-egy dombormű ábrázol – egy téglafalon húzódik végig, amely a régebbi időkben kerítésként szolgált, de ma már a kórház belterületére esik. A szenvedéstörténetet ábrázoló domborműveket az előző évben Csütörtöky András restaurátor újította fel.
Akkor a felújított keresztút felszentelését Kiss Róbert kanonok, komáromi esperes-plébános végezte Štefan Gago káplán segédletével, és az ünnepségen jelen volt a kórház igazgatója, Miroslav Jaška is, aki minden pozitív előrelépést támogat.
A kórházi keresztutat a komáromi katolikusok közössége ebben az évben március 17-én ismét fölkereste. Az egyházi szertartást most is Kiss Róbert kanonok, komáromi esperes-plébános, továbbá Lépes Lóránt atya, a Mária Rádió műsorigazgatója, valamint Štefan Gago káplán végezték. Az ájtatosság a Lourdes-i Szűz Mária tiszteletére szentelt emlékhelyen kezdődött és fejeződött be, és a hívőközösség összetétele kapcsán rugalmas váltással magyar és szlovák nyelven folyt.
Most a nagyböjti keresztútjárások idején a komáromi plébánia bekapcsolódik az Extrém Keresztút szervezésébe is, amelynek megbeszélése éppen folyamatban van.
Az Extrém Keresztút valójában egy vallásos teljesítménytúra, amely 2009-ben lengyel kezdeményezéssel, Krakkóból indult. E zarándoklat hossza 40 kilométer (lehetséges a felét vállalni), melyet éjszaka kell megtenni, egyedül vagy kisebb csoportokban, csendben, elmélyülve. Célja a test és a lélek együttes erősítése. Az út védőszentje Nagy Szent Albert.
Érdemes vállalkozni, az ember próbatételei edzik jellemét.
Buday Mária
A képek az Észak-Komáromi Katolikusok oldaláról, valamint a szerző felvételei.
Megosztás:
Címkék: Extrém Keresztút Hamvazószerda húsvét kálvária keresztút kínszenvedés Kiss Róbert kanonok Krisztus nagyböjt nagyböjti időszak szent andrás bazilika szent rozália templom
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
