Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Andreea Alexandru

 

Az Európai Néppárt és Ursula von der Leyen is maguk alatt vágják a fát – így summázhatjuk azt, amit az elmúlt héten láttunk. Az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI) hétfőn este úgy döntött, hogy per indítását javasolja az Európai Bizottság ellen. Az egész ügy lényege, hogy folytathassák a boszorkányüldözést Magyarország ellen, visszatartva az országnak járó uniós forrásokat, annak ellenére, hogy Budapest februárban nem gördített akadályt Ukrajna 50 milliárdos támogatási kerete elé. A skizofrén helyzet abból adódik, hogy a magyar pénzek egy részének blokkolását feloldó Európai Bizottság ellen az Európai Néppárt támogatásával indulhat a per, mivel a progresszív-liberális kezdeményezés mögé a Néppárt is besorolt Manfred Weber elnökkel együtt. Márpedig a Néppárt „csúcsjelöltje” a Bizottság elnöki posztjára az Ursula von der Leyen, akit most bepereltek.

 

A körülmények ellenére eléggé valószínű, hogy nem Magyarország a fő célpontja a politikai intrikáknak, a progresszívek inkább csak összekötötték a „kellemeset a hasznossal”. A harc most sokkal inkább az Európai Bizottság elnöki posztjáért folyik, a Néppárt gyengítése és Magyarország ekézése a napi rutin része.

 

Ursula von der Leyen ellen már jelölése másnapján elindult a baloldali bírálatroham. A francia Thierry Breton uniós biztos azzal szállt bele főnökébe, hogy az nem is élvezi saját pártcsaládja teljes bizalmát (több mint 80 néppárti delegált nem támogatta von der Leyen jelölését).

 

A dolog érdekessége, hogy Breton nem csak a Bizottság vezetőségétől kapott írásbeli feddést, de Emmanuel Macron francia elnök is elővette őt szabadszájúsága miatt, ami elsőre meglepő lehet.

 hirdetes_810x300  

 

Valójában azonban arról van szó, hogy 2019-ben a német Ursula von der Leyen a franciák javaslatára került a potenciális bizottsági elnökök listájára a hosszú tárgyalási huzavona folyamán. A hallgatólagos egyezség arról szólt, hogy Macron beajánlja és támogatja von der Leyent, hogy Angela Merkel akkori német kancellárnak ne kelljen szembefordulnia Manfred Weberrel és a Néppárttal. Ekkor ugyanis a Néppárt jelöltje a Bizottság élére Weber volt, akit azonban a kelet-európai tagállamok nem fogadtak el.

 

Így von der Leyen lett az elnök, a franciák pedig megkaptak minden érdemi pénzügyi-költségvetési posztot az EU főbb intézményeiben – például az Európai Központi Bank elnöki posztját is, amit Christine Lagarde foglalt el.

 

A jelenlegi helyzetben azonban az EP-ben az ideológiai frakciók feszülnek egymásnak, és határozza meg döntéseiket, és legkevésbé sincsenek tekintettel arra, hogy Franciaország milyen egyensúlyra törekszik épp Németországgal, és milyen alkukat akar majd a jövőben megkötni.

 

Berényi József: Az Európai Néppárt, mint a progresszív-liberális erők játékszere

 

Ami Ursula von der Leyen kezdeti kampányát illeti, az is tele van ellentmondással. Az Európai Néppárt bukaresti kongresszusán erős beszédet mondott. Ennek egyik fő momentuma a jogállamiság melletti kiállás folytonosságának fenntartása volt.

 

Ez azért is érdekes, mert a liberális Euronews az Európai Bizottság elleni per kapcsán azt írta, hogy Magyarország uniós forrásainak blokkolása feltételekhez volt kötve, amelyek között „az LMBTQ+ jogok, a menekültpolitika, a közbeszerzés és a korrupció elleni küzdelem” szerepelt. Ez erős csúsztatás, mert a négy pontból csak kettő, a közbeszerzések átláthatósága és a korrupció elleni küzdelem valós. Azonban az Euronews megfogalmazása pontosan mutatja, hogy mit akarnak Magyarországra ráerőltetni a progresszív-liberális EP-képviselők.

 

Von der Leyen kampánybeszédének másik figyelemreméltó mozzanata a francia Marine Le Pen szélsőjobboldali-szuverenista Nemzeti Tömörülésének bírálata. Von der Leyen azt állította, hogy a Nemzeti Tömörülés „kifejezett barátságot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel”.

 

Ez pedig két dolgot jelent. Az egyik, hogy von der Leyen számol Emmanuel Macron francia elnök támogatásával (ahogy 2019-ben is számíthatott), és ezért politikai szívességet tett Macron politikai ellenfelének bírálata miatt. A felmérések szerint ugyanis Le Pen pártja 34 százalékos eredménnyel végezhet az EP-választásokon, míg Macron pártkoalícióját csak 14 százalékra mérik.

 

A másik értelme von der Leyen francia szélsőjobbot támadó szavainak, hogy jelezte, az Európai Néppárt az EP-választások után is a liberális-progresszív pártokat és a baloldalt tartja majd szövetségesének – és nem a szuverenista, jobboldali, konzervatív frakciókat, amelyek egyébként valószínűleg erősebben kerülnek ki a választásokból.

 

A Néppárt ambíciója, hogy továbbra is a baloldallal és a liberálisokkal alkossanak többséget az Európai Parlamentben, érhető tetten abban, hogy támogatják a von der Leyen hivatal ellen indított progresszív perkezdeményezést.

 

A képletet tovább bonyolítja, hogy von der Leyen a mostani választásokon csúcsjelöltként indul. Márpedig öt éve éppen annak köszönhette kinevezését, hogy a tagállamok többsége nem volt hajlandó egy csúcsjelöltet (konkrétan Manfred Webert) választani a Bizottság élére – mert az azt jelentette volna, hogy nem a tagállamoké, hanem az Európai Parlamentté a nevezés joga.

 

Mindent egybevetve tehát, bár sokan úgy vélik, von der Leyen jó esélyekkel indul, mégis nagy meglepetésekre kell számítanunk az EP-választási kampány és a választás utáni tisztújítás során egyaránt. Von der Leyen ellenlábasai biztosan elő fogják venni a túlárazott Pfizer-vakcinák ügyét, amit mesterségesen jegeltek a választások idejéig.

 

Az EP-választásokra június 7. és 9. között kerül sor, az Európai Bizottság új vezetésének beiktatására pedig novemberben kerül sor.

 

Pandy Péter az európai érdekek sírásóival szelfizett Bukarestben. Mégis, mit akar üzenni ezzel a választóknak?

 

Körkép.sk

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!