A nagy ellenőrvadász

A nagy ellenőrvadász a nagy ülőhelyvadász (A nagy ülőhelyvadász) kifordított alakja! Akkor se ül le a tömegközlekedési járművön, ha minden ülőhely szabad, mindig egyenlő távolságra helyezkedik el a két ajtó közé, és minden megállóban fürkészi a felszálló utasokat.

Metrón nem utazik soha, mert ott nagyon nehéz bliccelni, már a mozgólépcsőre se engednék őt a szigorú ellenőrök! Aztán sokszor a célállomásban is ott várnak rá a következők, az ellenőröket is ellenőrző ellenőrök, és újra kérik tőle a vonaljegyet a mozgólépcső tetején. De erre előre figyelmeztetik kiszálláskor két nyelven is: „Kérem, őrizzék meg menetjegyeiket (és nyugalmukat), mert a kijáratnál ellenőrök kérni fogják!” Vannak, akik emiatt hosszabb időt is eltöltenek a föld alatt…

Sportot úz a bliccelésből…

   

Meg amúgy is, a metró a bérletet és jegyeket megvásárolni képes, stabil munkahellyel rendelkező középosztály járműve! A mindennapos közlekedésre használatos személygépkocsi a kiváltságosoké, a busz, villamos és a troli pedig a szegényebbeké, a bliccelőké.

Hősünk öltönyös, bőrcipős, ápolt kinézete alapján valószínűleg megengedhetné magának a bérletet vagy legalább egy marokban szorított kezeletlen vonaljegyet, amit vészhelyzetben – „jegyeket, bérleteket kérem ellenőrzésre”- a legközelebbi lyukasztóhoz rohanva lekezel. De nem, ő bliccel reggel, délben, este, sportot űz belőle!

A paranoia logikája

De hol vannak a mai modern járművökön az egykori, csak nagy erőfeszítéssel működtethető jegylyukasztók, vagy a metró mozgólépcsője előtt a jegyüket nem kezelőkre övön aluli csapást mérő félkarú szerkezetek? A mostani, menetjegyet hitelesítő, kapaszkodókra erősített kütyük már érintésre, a még modernebbek már közeledésre kezelnek! Hősünk kisugárzása alapján nem valószínű, hogy ő egy kényszerbliccelő, sokkal inkább elvből vagy fukarságból nem vásárol soha vonaljegyet.

Az illető már a peronon, miközben vár a villamosra, izgatottan szemléli az utasokat. Nincs-e közöttük véletlenül ellenőr kinézetű! Vagy olyan, figyelemelterelő, általános dolgokról cseverésző 2-3 főből álló gyanús kiscsoport, melynek tagjai a villamos megérkezésekor aztán nagy hirtelen szétválnak, és más-más ajtókon szállnak fel a járműre, miközben zsebükből kihúzva felrakják a karszalagjukat. Azért már ők is egyre dörzsöltebbek!

Láttam már matrózruhás fiatal ellenőrlányt, füldugóját felszálláskor hirtelen kirántó zenekedvelő ellenőrfiút, Metró újságot olvasó középkorút, sőt kocogó kinézetű sportosat is, de ellenőr uniformisosat még soha! Hősünk, ha kiszúrja őket a peronon várva, az ilyen, szigorúan ellenőrzött járatot kihagyja, inkább megvárja a következőt.

Képesek átbliccelni az egész életüket

A járművön utazva aztán nincs egy nyugodt perce se! Figyeli a felszállókat, van-e közöttük gyanús arc! Az oldaltáskásak számára a legveszélyesebbek, mert a táska blokkokat, tollat, pecsétet esetleg karszalagot is rejthet magában, ha nincs éppen a zsebben. Ha ilyet lát, igyekszik beljebb húzódni a villamoson, minél messzebb tőle, és csak imádkozik, hogy menekülés közben ne fusson kollégája karjaiba a járművön.

Ha mégis nagy ritkán nyakon csípik, mindig van előkészített szabvány szövege. A leggyakoribb, hogy nincs se jegye, se igazolványa! Ilyenkor az ellenőr kérésére szemrebbenés nélkül bediktál egy fals nevet és címet, leggyakrabban a vele gyakran szemétkedő szomszédét.

De tud magyarázkodni is:

“Mikor felszálltam, lyukasztottam és felmutattam a villamosvezetőnek a jegyemet, ahogy kell! Aztán eldobtam! Igen látom, hogy itt nincs szemetes, de kérem, ilyen ez az ország, hát egy nyamvadt kukát nem képesek felszerelni a villamosra, és rákényszerítik az utast, hogy dobjon mindent a padlóra. Most mondja meg, milyen ország ez?!”

„ Nem csak koszos, de őrült huzatos is ez a jármű! Egy pillanat alatt kiröpítette a kezemből a jegyemet, ki az utcára az ablakon át!”

„Én nem beszélni mágyárul mert nórvég vágyok. De, de nórvég vágyok, csák ennyít túdok mágyárúl. Most mit nem hiszel el ezen te, szerencsétlen? Nem láttál még norvégot, mi?”

Szokták volt mondogatni az útitársak, hogy az ilyen jellemtelen „nagy ellenőrvadászok” képesek átbliccelni az egész életüket! Mint ahogy a „nagy ülőhelyvadászok” is kikönyökölnek maguknak mindent az életben… vagy a parlamentben…

Száraz Dénes

Nyitókép: index.hu/illusztrációs felvétel