Nem várt előrelépés történhet az európai migrációs politikában: a nyugati és kelet-európai országok találtak közös nevezőt a migránsválság kezelését illetően. Ráadásul az Európai Bizottság várhatóan kedden nyilvánosságra hozandó tervezetében Orbán Viktor magyar miniszterelnök javaslatai is érvényesülhetnek. Garancia erre persze nincs, de az EB-n nagy a nyomás, hogy valamiképp közelebb hozza az álláspontokat.

 

Az új, állítólag konszenzus alapon kidolgozott javaslatcsomagot kedden terjesztik az EB elé. Többek között azt is tartalmazza, hogy az afrikai országok anyagi támogatásával próbálják meg elejét venni a bevándorlásnak. A tervezet elsősorban a V4 országait, azon belül is Magyarországot és Szlovákiát szeretné a közös európai migrációs politika mellé állítani.

 

Tusk: Angela és Viktor álláspontjai összeegyeztethetőek

 

 hirdetes_810x300  

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke már hónapok óta nagy erőkkel próbálja közös nevezőre hozni a nyugat-európai és kelet-európai álláspontokat. Az európai jobbközép vezetők múlt heti találkozója után Tusk úgy nyilatkozott:

 

„Vagy megértjük, hogy Angela és Viktor nézetei összeegyeztethetőek, és csak együtt adnak teljes megoldást, vagy az emberek radikális és brutális eszközökhöz fognak folyamodni a válság megoldása érdekében”.

 

Orbán és Merkel álláspontja elég eltérőek voltak a tavaly kirobbant bevándorláshullám kapcsán. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy Budapest stratégiai partnere nem Párizs vagy London, hanem Berlin. Forrás: index.hu
Orbán és Merkel álláspontja elég eltérőek voltak a tavaly kirobbant bevándorláshullám kapcsán. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy Budapest stratégiai partnere nem Párizs vagy London, hanem Berlin. Forrás: index.hu

 

Olasz-magyar érdekszövetség?

 

A kedden beterjesztésre kerülő intézkedéscsomag valamilyen szinten ötvözheti Matteo Renzi olasz és Orbán Viktor magyar miniszterelnökök javaslatait, amelyek a diplomaták nagy meglepetésére nem is különböztek számottevően: Orbán Viktor Schengen 2.0-nak keresztelt akciótervének 10 pontjából 6 egyezik az olasz érdekekkel – ezek kerülhetnek be a készülő intézkedéscsomagba.

 

A tervezet tartalmaz egy pénzügyi segítségnyújtási programot az afrikai országoknak. A forrásokat a kedvezményezettek határaik megerősítésére és ellenőrzésére fordíthatnák. Az olasz és a magyar álláspontok szerint az EU határain kívül kell létrehozni befogadó- és regisztrációs központokat.

 

A javaslatok sikere nagymértékben függ azonban az EU és Törökország egyezségének jövőjétől. Törökország csak a csatlakozási eljárások megindításáért cserében hajlandó visszafogadni az ő területéről Európába érkező migránsokat.

 

Matteo Renzi olasz miniszterelnök (a képen) februárban azzal fenyegette meg a V4-ket, hogy reális esélye van az uniós források elzárásának, ha nem fogadják el a kötelező betelpítési kvótákat. Nem véletlenül: Olaszország partjaira naponta többezer menekült érkezik Észak-Afrikából. Renzi számára országa tehermentesítése elsődleges szempont. Forrás: Origo.hu
Matteo Renzi olasz miniszterelnök (a képen) februárban azzal fenyegette meg a V4-ket, hogy reális esélye van az uniós források elzárásának, ha nem fogadják el a kötelező betelpítési kvótákat. Nem véletlenül: Olaszország partjaira naponta többezer menekült érkezik Észak-Afrikából. Renzi számára országa tehermentesítése elsődleges szempont. Forrás: Origo.hu

 

„A menekültügyi eljárásokat az EU területén kívül, zárt és őrzött hotspotokon kell lefolytatni, az EU területére történő első belépés előtt. Az EU-nak pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania a megfelelő tartózkodási körülmények és a biztonságos hotspotok kialakításához.”, áll a Schengen 2.0-ban.

 

Matteo Renzi olasz miniszterelnök javaslata ezzel kapcsolatban nagyon hasonlóan fogalmaz, és külön kiemeli a gazdasági migránsok és menekültek megkülönböztetésének fontosságát.

 

Szlovákia EU-elnöksége hozta helyzetbe a magyar javaslatokat

 

Mindez azonban még nem garancia arra, hogy a magyar Shchengen 2.0 tételei helyet kapnak a készülő csomagban. A javaslatot az EB számára előkészítő Federica Mogherini-re, az EU külpolitikai vezetőjére viszont nagy nyomás nehezedik, hogy ne csupán az olasz érdekeket tartsa szem előtt. Ennek egyik oka, hogy az EU el akarja kerülni azokat a vádakat, hogy Olaszország javára hazajátszik.

 

A másik ok ennél jóval érdekesebb: Szlovákia soros EU-elnöksége. A Politico.eu szerint a migráció szempontjából az ország „szálka a bizottság szemében”. Szlovákia elnöksége lesz ugyanis az első alkalom, hogy egy olyan állam kerül az EU élére, amelyik nyíltan kritizálta az Uniót migrációs politikája miatt. A konszenzus enyhíthetné a szlovák elnökség miatti félelmeket.

 

epa05339627 Slovak Prime Minister Robert Fico (L) is welcomed by European Council President Donald Tusk prior to their meeting in Brussels, Belgium, 01 June 2016. Fico and Tusk's meeting focused on the Slovakian presidency of the European Union, which will start on 01 July for six months. EPA/OLIVIER HOSLET
Robert Fico (balra) és Donald Tusk (jobra) találkozója jőnius elsején a Szlovákia soros elnökségéről. Szúrjuk az EU szemét. Forrás: Politico.eu

 

A Bizottság nem túlságosan favorizálja a magyar javaslatokat: hiányolják belőle ugyanis a Dublini-rendszer reformját, ami jelenleg azt írja elő, hogy azokban az országokban kell regisztrálni a menekülteket, ahol először átlépték az EU külső határait. Természetesen a nagy migrációs nyomás alatt álló Olaszország frontországként ezt megváltoztatná – naponta több ezren lépik át partjainál az EU határát.

 

Csehország megint más javaslattal állt elő: bár ő sem változtatná meg a Dublini rendszert, de  a menekültjogi státuszok kiosztásánál figyelembe venné, hogy a bevándorló az EU-val közvetlenül határos országból érkezett-e, vagy valamelyik másik biztonságos harmadik országból.

 

Politico.eu, Körkép.sk

Nyitókép: newsweek.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!