Három dolog miatt is örömteli a felvidéki magyar-magyar párbeszéd megkezdése november 21-én Dunaszerdahelyen. Ami a legfontosabb, hogy a szlovákiai magyarság politikai és civil szférájának meghatározó képviselői végre egy asztalhoz ülnek, megpróbálnak kreatívan együttgondolkodni, ami kiindulópontja lehet a jövőbeli közös cselekvésnek.
Másrészt pozitívumként lehet elkönyvelni azt is, hogy a Most-Híd párt feladta elnökének még szeptemberben megfogalmazott elutasító álláspontját a fórumon való részvétellel kapcsolatban és hajlandó bekapcsolódni a párbeszédbe.
Harmadrészt szintén nagyon fontos, hogy a kezdeményező MKP elnökének tájékoztatása szerint a találkozón a hangsúly a szakmaiságon lesz. Ennek biztosítéka, hogy a párbeszéd első alkalmával a tervek szerint Gyurgyík László és Lampl Zsuzsanna szociológus szociográfiai áttekintést nyújt a szlovákiai magyarság demográfiai helyzetéről, illetve az oktatásügyünkről.
Mi várható és mi nem az első találkozótól?
Senki sem várja el a találkozótól, hogy látványos összeborulást eredményez, de jogos az elvárás a barikádokról való elmozdulást illetően! Viszont ennek érdekében rendkívül körültekintő szervezésre és minden oldalról megnyilvánuló önmérsékletre van szükség. A meghívottak körének kiválasztásánál nem szabad megfeledkezni egyik országos jelentőségű szervezetünkről sem, nehogy esetleg sértődöttséget szüljön.
Nagy valószínűséggel a találkozón a magyar érdekeltségű pártok oktatásügyi szakemberei is részt fognak venni, akik remélhetőleg nem saját pártjaik eddigi érdemeinek felsorolását fogják fontosnak tartani, hanem kreatív módon a szlovákiai magyarság jövőképére fognak összpontosítani.
Egyik kiinduló pontja a találkozóknak (mert reményeink szerint egy tárgyalássorozat kezdetét jelenti majd a november 21-ei fórum) a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kezdeményezésére 2012 szeptemberében aláírt alapdokumentum lehet, amely „kisebbségi minimum” néven került annak idején a köztudatba, és sajnos azóta kevés szó esett a benne foglaltak ellenőrzéséről, megvalósulásáról.
Ez a dokumentum hivatott annak idején címszavakban az általánosságok szintjén összegezni a szlovákiai magyar közösség megmaradásának és fejlődésének alaptételeit. Érezni rajta a kompromisszumok szülte formát és tartalmat, le is kell porolni, mert sok esetben időszerűségét vesztette, de konszenzus eredményeként jött létre, ezért kiindulási alapként szolgálhat.
Milyen állásfoglalást?
Valószínű, hogy a magyar-magyar párbeszéd résztvevői elfogadnak november 21-én egy állásfoglalást, amelynek nem szabad majd a „kisebbségi minimum” dokumentum sorsára jutnia olyan értelemben, hogy jöttünk, leültünk, tárgyaltunk, állást foglaltunk, felálltunk és punktum. Valószínűleg az első találkozón létrehoznak szakmai bizottságokat, amelyek szűkebb körben folytatják majd tervek szerint az érdemi munkát.
A külső szemlélőket viszont csak az eredményesség érdekli, mivel sokak szerint akkor hoznak létre szakmai bizottságokat, amikor nem igazán keresik a megoldásokat, és el akarják ódázni az adott probléma orvoslását.
Az is kérdéses, hogy a kompromisszumok árán megszületett állásfoglalásban foglaltakkal mit fog kezdeni koalíciós partnerei előtt a Most-Híd? Lehet, igyekezni fog a találkozón, hogy konkrét feladatok helyett csak nagy általánosságok kerüljenek a közös állásfoglalásba, mert parlamenti pártként, kormánypártként jelenleg elsősorban az ő feladata lesz az elképzelések realizálása, a hiányosságok minisztériumi számonkérése.
„Három SZ”: szembesülés, szemlesütés, szemrehányás
Ismert volt a hatvanas évek magyarországi kultúrpolitikájában a „három T” irányelve: tiltás, tűrés, támogatás, amelyet még Aczél György egyik legfőbb kommunista pártideológus fogalmazott meg 1957-ben. Nem áll messze ez a fajta gondolkodás Ficoék nemzetiségi politikájától sem, amit csak erős összefogással lehet kivédeni.
Ezért mindenképpen kerülni kell a végre valahára elinduló magyar-magyar párbeszédben a „három SZ” felszínre kerülését: szembesülés, szemlesütés, szemrehányás, mert ez nem vezethet eredményhez a jelenlegi helyzetben.
Szembesülni ugyan kell az első találkozó témájával – a felvidéki magyar oktatásügy gondjaival, de a szemlesütésre kényszerített szemrehányásokat november 21-én mellőzni kellene!
Száraz Dénes
Nyitókép: körkép.sk kollázs
Kapcsolódó tartalom:
Megosztás:
Címkék: Bugár Béla Dunaszerdahely Főoldal kisebbségi minimum magyar-magyar párbeszéd Menyhárt József MKP MKP - Most-Híd találkozó Most-Híd november 21. oktatásügy szakmaiság Száraz Dénes szembesülés szemrehányás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
