Fico embere koalícióképes párttá tette az ĽSNS-t

Nyitókép forrása: 

Az a széles közvélemény számára is nyilvánvaló, hogy az ĽSNS feloszlatásáról, pontosabban fel nem oszlatásáról hozott legfelsőbb bírósági döntés miért születhetett meg.  Mert Jaromír Čižnár, akit méltán tartanak Robert Ficohoz közel álló személynek, nem végezte jól a munkáját, és nem támasztotta alá megfelelő bizonyítékokkal a párt betiltására tett indítványt.

És az is nyilvánvaló, hogy az egész cirkusz arra volt csak jó, hogy az utóbbi hónapokban a Smerrel többször is összekacsintó ĽSNS-t hivatalosan is beemeljék a kormány- és szalonképes pártok sorába.

Bár azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy Kiska, a PS-SPOLU koalíció és Harabin készülő pártja hogyan borítja fel az erőviszonyokat, ahhoz már most sem fér kétség, hogy a harmadik legnépszerűbb párttá előlépő, 11 százalékos  ĽSNS akár megkerülhetetlen koalíciós tényező is lehet.

   

Jozef Majchrák, a Postoj publicistája úgy véli, hogy a Smernek nem feltétlenül koalíciós partnerként van szüksége Kotlebáékra. Szerinte Robert Ficonak az is előnyös lehet, ha Kotlebáék a következő parlamenti választások után is a perifériára szorulnának, nulla koalíciós potenciállal. Ez, a KDH, valamint a magyar szavazatokért induló pártok esetleges parlamenten kívül maradása pedig tényleg megkerülhetetlenné tenné a Smert a parlamenti többség megszerzésénél.

Nem oszlatják fel az ĽSNS-t. Ki, hogyan reagált a Legfelsőbb Bíróság döntésére?

Voksolás után mindent szabad

A feltételezés tejesen jogos, én mégsem tartom túlságosan valószínűnek. Egyrészt, a Smer – kimondva kimondatlanul – sok közös vonással rendelkezik a népi-nemzeti-oroszbarát vonalat képviselő Kotlebáékkal. Másrészt, épp a 2016-os szavazás bizonyította, hogy a választások másnapján teljesen mindegy, ki milyen programmal és retorikával jutott be a parlamentbe.

A Most-Híd három évvel ezelőtt a Smer és a korrupció elleni programjának köszönhetően jutott be a törvényhozásba, végül – épp az ĽSNS-re hivatkozva – mégis kormányra lépett velük. Mi több, segítette a válságról válságra bukdácsoló, csak a biznisz miatt együttműködő kabinetet egyben tartani.

Lehet, hogy a választások napjáig Ficoék hivatalosan el fogják utasítani az ĽSNS-szel való együttműködést, de másnap nem fog nehezükre esni mondvacsinált indokokat találni a szövetségkötésre. Bugártól megtanulták, hogy így is túl lehet élni egy választási ciklust. Ficon pedig nagyon látszik, hogy egy választási ciklusnál tovább már nem akar, vagy nem képes tervezni.

Focus-felmérés: Mennyire elfogadható az ĽSNS, mint kormánytényező?

Visszafogott EP-kampány

Ráadásul nem is csak a belpolitikai témák határozzák meg a következő választások tétjét. Még csak nem is a migráció vagy Brüsszel lesz a központi téma, hanem az USA és Közép-Európa. Érdemes figyelni, mennyire alapgázon zajlik minden pártnál az EP-választási kampány. Persze az sem kizárt, hogy inkább hagyják pihenni a választókat, hogy egy esetleges előrehozott választásokra mobilizálhassák őket.

A lényeg, hogy a Smer Robert Ficot követő része egyre inkább oroszbarát retorikát folytat annak a hatalmi egyensúlynak a megvédése érdekében, amely számára és a mögötte álló oligarchák számára igencsak jövedelmező volt az elmúlt másfél évtizedben – és előtte a Mečiar-érában. A nyugattal szemben szolgalelkű új pártok (beleértve Kiskáét is) és a mögöttük álló feltörekvő új elit képviselői egyre nagyobb nyomás alatt tartják az eddigi rendszer haszonélvezőit.

ĽSNS: Az államnak ott is szlovák iskolákat kellene létesítenie, ahol a szlovák gyerekek kisebbségben vannak

Az új szlovák elitnek ez azért jó, mert végre teret kaphat az eddig igencsak belterjes szlovák állami megrendelések ágazatában, a nyugatnak pedig azért, mert Oroszország és Kína térnyerését Közép-Európában csak a korrupció visszaszorításával tudják elérni – vagy legalábbis az olyan korrupció legyűrésével, ahol az ismeretség többet nyom a latban, mint a felkínált csúszópénz.

A színfalak mögött tehát már megkezdődött az erőviszonyok újrarendeződése, amit mi a legközelebbi parlamenti választásokon fogunk testközelből tapasztalni. Például az amerikai-szlovák védelmi megállapodás kapcsán, amellyel némileg idejekorán kezdtek riogatni az SNS-es és smeres politikusok.

És érdemes azt is kihangsúlyozni, hogy nincs olyan szlovák politikai párt a palettán, amely ne lenne érdekelt abban, hogy egy magyar vagy vegyes párt se jusson be a törvényhozásba a következő választásokkor. Egyelőre azonban még mindenki kivár, arra hivatkozva, hogy az EP-választásokra koncentrálnak.

Komjáthy Lóránt