Nyitókép forrása: SITA/Jana Birošová
Pár nappal ezelőtt a Körkép.sk is megírta, hogy a németek felvetették, az Ukrajnával szomszédos NATO-tagállamok területéről kellene védeni Nyugat-Ukrajna légterét. A javaslat az orosz ütegekkel való közvetlen érintkezés miatt lényegében Szlovákia, Lengyelország és Magyarország háborúba való bevonódását jelentené, ennek ellenére a német kormánypártokban van támogatottsága a javaslatnak. A Štandard szlovák konzervatív hírportál azonban arról ír, hogy a javaslat eredetileg nem német állami műhelyből került ki, és a terv végén ott van Mikuláš Dzurinda egykori szlovák kormányfő aláírása is.
Már az elején tegyük hozzá, hogy ha lehet rakétavédelmi rendszerekkel NATO-országok területéről védeni Ukrajnát az orosz rakéták ellen, akkor a következő lépés már az lesz, hogy a Nyugat által ígért F-16-osok is a NATO területéről szállhatnak majd fel – tekintettel arra, hogy Ukrajnában nem maradt egy olyan reptér sem, amely képes fogadni az F-16-osokat, a karbantartási munkálatok pedig úgyanúgy megoldhatatlan kihívásnak tűnnek.
Ez a lépés tehát az amerikai gyártású F-16-osok átadásának teremtené meg a lehetőséget, hogy a háborúpárti politikusok néhány hét múlva azzal indokolhassák a vadászgépek NATO-területről való indítását, hogy a légvédelem már amúgyis NATO-területről folyik…
A felvetésről hivatalosan először Joe Weingarten, a német kancellár, Olaf Scholz párttársa beszélt a Bundestagban múlt héten, aki kiemelte, hogy Ukrajna ilyen módon történő támogatásában Szlovákiának, Magyarországnak és Lengyelországnak jutna a főszerep.
Politikai konszenzus a német törvényhozásban nincs a javaslat kapcsán, olyannyira, hogy azt az SPD frakcióvezetője (valószínűleg maga Olad Scholz is), de még a háborús támogatások fokozását folyamatosan követelő ellenzéki CDU is túlságosan radikális lépésnek tartja, és elutasítja.
Ugyannakkor a javaslat kipattanásával elkezdődött a közvélemény puhítása a kérdésben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentátora, Konrad Schuller azzal érvelt a terv mellett, hogy NATO-területről védeni Ukrajna légterét nem jelentené azt, hogy orosz katonákat lőne ki a NATO. Schuller szerint bárki, aki szerint emiatt Oroszország háborút indítana a NATO ellen, az „saját magát riogatja”.
Aztán vasárnap este a német Bild közölte, hogy a terv valójában nem is Berlinben fogant meg.
A javaslatot, ami háborúba tolná Magyarországot és Szlovákiát, május 14-én tette közzé az Ukrajna Biztonságáért Munkacsoport. A tízoldalas dokumentum címe: Ukrajna euroatlanti jövője: a békéhez és biztonsághoz vezető út kikövezése.
A cím tehát elég megtévesztő. Abban ugyanis az ötödik oldalán a szerzők azt fejtegetik, hogy „Ukrajna nyugati határai mentén egy széles légvédelmi pajzsot kell kiterjeszteni. Az nemcsak a NATO-t védené az orosz rakétáktól és drónoktól, de az ukrán civileket és ukrán katonai infrastruktúrát is, egy pontosan meghatározott területen Nyugat-Ukrajnában”.
A fenti kijelentés nem más, mint az a repüléstilalmi zóna lebutított változata, amit 2022-ben előbb az ukrán vezetés, majd a lengyelek vetettek fel, és amit a világháborús veszély miatt a tagállamok többsége azonnal el is vetett.
Jens Stoltenberg szó szerint azzal reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólítására:
„Ha ezt megtesszük, akkor az teljes értékű háborúhoz vezethetne Európában, amelybe sokkal több ország keveredne bele és jóval nagyobb emberi szenvedést okozna”
mondta akkor a NATO főtitkára.
A javaslat egyébként egyéb radikális megállapítást is tartalmaz. Például javasolja, hogy Ukrajnát legkésőbb 2028 júliusáig vegyék fel a NATO-ba, valamint hogy a nyugati országok mindegyike engedélyezze, hogy a tőlük kapott fegyverrel az ukránok akadálytalanul támadhassanak orosz területet is.
A tervezet aláíróinak listája önmagáért beszél:
- Boris Johnson volt brit miniszterelnök, aki elkaszálta az orosz-ukrán béketervet 2022 tavaszán;
- Hillary Clinton volt amerikai külülgyminiszter, bukott demokrata elnökjelölt;
- Andrij Jirmak, Zelenszkij első számú tanácsadója;
- Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár, aki korábban Ukrajna részleges NATO-csatlakozásáról is beszélt;
- Wesley Clark, az USA európai haderejének egykori főparancsnoka;
- Sanna Marin volt finn miniszterelnök;
- és Mikuláš Dzurinda is.
A lista lényege, hogy mindegyik aláíró nem választott képviselő, legfeljebb volt egykor választott képviselő, és ma már egyáltalán nem köti őket felelősség a választópolgárok irányába.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
