Nem minden közvélemény, ami közvéleménykutatási eredmény

A választások természetes velejárója, hogy előtte hónapokon át lázban tartják a politika iránt érdeklődőket. Megy a találgatás, hogy kinek kedvez majd a végén a matek – a közvéleménykutató ügynökségek számára igazi ünnep az ilyen időszak. De meg lehet-e bízni az adataikban és egyáltalán hogyan dolgoznak? Közvéleménykutatói körképünk következik.

A közvéleménykutatás egyáltalán nem olyan passzív dolog, mint amilyennek elsőre tűnhet. Megkérdeznek egy fókuszcsoportot, az eredményt leközli a média, az érdeklődők és a pártok meg csámcsognak rajta – gondolhatnánk, pedig ennél jóval nagyobb súlyúak a felmérések. Ezek ugyanis nemcsak felmérik, de alakítják is a pártok támogatottságát. És ezt persze a pártok tudják a legjobban, úgyhogy a közvéleménykutatók függetlenségére nem érdemes nagy tételben fogadni.

Hogy működik?

A felméréshez olyan legfőbb szempontok alapján kiválasztják a fókuszcsoport tagjait, mint életkor, település mérete ahol él, nem és foglalkozás. Általában ezer fő körüli minta jön össze, amely arányaiban hozzávetőleg lefedi a teljes lakosságot az előbbi tulajdonságok alapján – őket kérdőívvel vagy telefonon kérdezik meg. A hibahatár 3,4 százalék, ami Szlovákia esetében, a 10 százalék körüli vagy az alatti népszerűségű, fej-fej mellett lévő jobboldali pártok miatt igencsak nagynak számít.

A 3,4 százalékon kormányalakítás állhat vagy bukhat, nem beszélve a parlamentbe bejutásról, illetve az onnan kimaradásról. Jó lenne persze pontosabb felméréseket készíteni, a statisztikai hibahatár azonban sokkal népesebb mintánál is csak kis mértékben szűkül, viszont a költségeket jócskán emelné.

Alakítja a közvéleményt

   

A sajtóban rendszeresen megjelenő felmérések komolyan befolyásolhatják a pártok támogatottságát, elsősorban a bizonytalan szavazók körében. Szlovákia egyfordulós, tisztán listás választási rendszere kedvez a sok kis pártnak – ezért lehetséges a jobboldal régóta tartó megosztottsága is –, aminek következtében hasonló értékrendű politikai tömörülések szerepelnek egymás mellett a kínálatban. Emiatt a hasonló platformok sokszor eleve előre koalícióban gondolkodnak, és a választók számára is jelentős átjárás van köztük.

Ezt az átjárást erősíthetik a közvéleménykutatók az általuk sugallt eredményekkel, továbbá a kedvenc pártjuk alámérésénél mozgósító erejűek és kiábrándítóak is lehetnek a nyilvánosságra hozott adatok, míg fölémérésnél elbizakodottá és tétlenné válhatnak a támogatók.

A többség nem jól jósol

Egyszerre általában csak egy ügynökség adatai kerülnek az olvasó szeme elé, így azok tűnnek készpénznek. Pedig a tapasztalatok alapján, jóindulattal sem lehet annak nevezni egy-egy felmérés eredményét. A négy évvel ezelőtti választásokat megelőzően senki sem találta el megközelítőleg sem a pontos eredményt, csak pártonként voltak néhol jól belőtt részeredmények.

Akkor az MVK állt legközelebb a valósághoz: a Smert mindenkihez hasonlóan alulmérte kb. 3 százalékkal, viszont csak 2-3 tizedet tévedett a második és harmadik KDH és OĽaNO esetében. A Most-Híd és az SDKÚ eredményét bő másfél százalékkal alábecsülte, viszont az éppen a parlamentből éppen kimaradó MKP és SNS eredményénél ugyancsak minimálisat tévedett. Az ügynökség egy korábbi SDKÚ-s gyanú szerint Daniel Lipšichez kapcsolódik, ám a legútóbbi felmérésük alapján – amelyben bőven kiesőnek mérték az OĽaNO-NOVA szövetséget – ez legalábbis kérdéses. Az MVK szerint egyébként a Smer, ha szűk többséggel is, de ismét egyedül alakíthatna most kormányt. Az ellenzék vezető pártja náluk a KDH, mögötte jön a #Sieť, majd a slotátlanított, nagy visszatérő SNS, a Most-Híd, végül kerek 5 százalékkal az MKP.

Akad emlékezetes melléfogás is, hiszen például Procházkát az elnökválasztási kampányban 10 százalék köré várták, végül 21 százalékot meghaladó eredménnyel lett harmadik. Matovič nemrégiben arra panaszkodott, hogy nemrégiben három új ügynökség is megjelent a semmiből (pl. AKO. Phoenix, ASA), és a korábban 8 százalék köré taksált OĽaNO-NOVA szövetséget sokkal alacsonyabbra mérték.

Ki kinek a…

A Smer győzelme senki számára nem kérdéses, a Polis-nál, a Focus-nál és a Phoenix-nél viszont egyaránt 12-13 százalékot kapott a #Sieť, míg a KDH feltűnően nem jutott egyiküknél sem 8 százalék fölé. Ez adódhat véletlenből, hasonló módszerekből és persze a háttérben meghúzódó elkötelezettségből is. Szintén feltűnő az ASA ügynökség, amelynél nem az élmezőny az igazán érdekes. Ők a mindenki más által mélyen a parlamenti küszöb alá mért SDKÚ-t tornászták fel 5 százalékra, ami a más ügynökségeknél olvasott 2-3 százalékok fényében nem túl hihető.

Az AKO ügynökség hasonló, meglehetősen szerénytelen húzást vitt véghez a Most-Híddal, amelyet 9,9 százalékkal a jobboldal legerősebb pártjának(!) hozott ki. Itt az is szembeötlő, hogy a Most-Hidat ezzel a lehető legmagasabb és még hihető támogatottságra taksálta az AKO, hiszen 10 százaléknál azért már mindenki furcsállóan húzná fel a szemöldökét. Ugyanebben a felmérésben pedig a Most-Híd immár elismerten fő vetélytársának tartott MKP-t messze-messze a többieknél mért támogatottsága alá, mindössze 3,4 százalékra hozták, amivel a párt hajszállal lecsúszna az állami támogatásról. Könnyen lehet, hogy emiatt sem ejtenének könnyeket a Most-híd nagyszombati úti székházában.

Az MKP támogatottsága is külön történet. Tavaly még rendre a nyomasztó 5 százalék fölé mérték a pártot, ám ahogy közeledtek a választások, és kezdett tétje lenni a felméréseknek, úgy „csúszott le” az MKP népszerűsége 4-5 százalék közé. Ezt fejelte aztán meg nemrég a valószínűleg a Most-Híddal a többi pártnál bensőségesebb viszonyt ápoló AKO ügynökség az imént említett 3,4 százalékkal. Ahogy fentebb jeleztük, az alámérés mozgósító erejű, de kiábrándító is lehet, az MKP és a Most-Híd pedig jelentős részben ugyanazért a választói csoportért verseng. Az MKP-nak van a legelkötelezettebb választói rétege az országban, viszont hozzájuk még meg kell győznie a pártnak legalább 1 százaléknyi ingadozót is a bejutáshoz.

Bugár Béláék nem kimondott, de egyre nyilvánvalóbban követett érdeke, hogy MKP nélküli parlament alakuljon, mert így egyedül helyezkedhetne a magyar érdekvédő szerepébe. Ezt támasztja alá a Most-Hidat messze felül-, az MKP-t pedig messze alulértékelő pár napos AKO-felmérés, és Bastrnák Tibor facebook-bejegyzése is, amelyben azt írja, ne dobjuk ki a szavazatunkat olyan 3-4%-os pártokra, akik úgysem kerülnek be a parlamentbe. A párt kampányában valószínűleg visszatérő motívum lesz ez az üzenet.

Jósolni mégiscsak kell

A Smer győzelme mellett az SNS parlamentbe visszatérésével is kezdhetünk megbarátkozni. A kormánypárt szinte mindenkinél stabilan és régóta 40 százalék körül áll, a nemzeti pártot 6-8 százalék köré mérik az utóbbi időben, úgyhogy a magyarellenességet főállásban űző Dankoék már odabent érezhetik magukat. Az ellenzéki vezető szerep nagy valószínűséggel a Procházka-féle #Sieť és a KDH közt dől el, de a felmérésekből egyelőre megjósolhatatlan, hogy melyikük javára. Az SNS és a Most-Híd is hasonló eredményre számíthat, 2-3 százalékkal lemaradva a #Sieť-től és a KDH-tól.

Három sötét ló van, amelyek eredménye még nehezebben megjósolható. Az OĽaNO-NOVA szövetség ha bukik, akkor a pártszövetségek számára megszabott 7 százalékos küszöbbe bukik bele, de egyébként 4 és 8 százalék között bármilyen eredmény elképzelhető nekik. Az MKP stabilan 4 százalék fölött áll, ez valószínűleg csökkenni nem is fog az elkötelezett szavazói miatt, viszont az 5 százalékhoz bizonytalanokat vagy most-hidasokat is meg kell győznie, ráadásul lehet, hogy akkor sem mérnék 5 fölé, ha amúgy ott lenne. Az SaS hajszállal gyengébbnek látszik az MKP-nál, és szintén a bejutás környékén billeg.

Újra ki kell hangsúlyozni, hogy a szlovák választási rendszer sajátosságai miatt a hibahatárnál kisebb különbségeken is „élet-halál” múlhat a pártok számára. A közvéleménykutatások tehát irányjelzőnek jók, de ettől többet nem érdemes várni tőlük. Biztos csak az lesz, amit március 5-én késő este megtudunk, legtöbbet pedig úgy tehetünk, ha a felmérések átböngészése után elmegyünk szavazni arra a pártra, amelyiktől a legtöbbet várhatunk.

Vésey Kovács lászló

(Körkép; adatok forrásai: teraz.sk, sme.sk, cas.sk, topky.sk, noviny.sk, webnoviny.sk, pravda.sk)

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!