Utak nélkül nincs munkahely, fuvarozók nélkül nehéz munkába járni. Szlovákia magyarlakta területei e téren nincsenek nagyon elkényeztetve. A következő 7-8 évben ráadásul nagy változásokra nem is lehet számítani. A politikusok ígéretei legfejlebb reménykedésre adhatnak okot, az INEKO friss felmérésének eredményei azonban azt mutatják, jobb, ha a realitások talaján maradunk.
A vasúthálózat, sztrádaépítés, gyorsforgalmi utak, munkanélküliség, béremelés, munkahelyteremtés mutatói óriási különbségeket mutatnak Szlovákiában.
Az ország egyes régió között hatalmas a szakadék a közlekedési lehetőségek, foglalkoztatottság, bérezés, szegénység terén.
Az INEKO intézet és az Európai Bizottság szlovákiai kirendeltsége április 28-án konferencián mutatta be a legaktuálisabb számokat, és javaslatait a helyzet javítása érdekében.
A Körkép.sk ott járt, hogy beszámoljon olvasóinak a dél- és kelet-szlovákiai (azaz a magyarlakta térség) korképéről.
[stw]
Nincsenek túl pozitív híreink, de jó, ha reálisan látjuk a helyzetet. Vegyük csak sorjában.
Szlovákia az OECD azon négy a országa közé tartozik, ahol a legnagyobb a régiók és a bérezés közti különbség. Az OECD 32 tagországa közül a 29. helyen vagyunk, munkanélküliség és foglalkoztatottság tekintetében pedig a 21. helyen.
Mindez a pozsonyi és az ország többi része közti fizetés-különbségekből, valamint Dél- és Kelet-Szlovákia magas munkanélküliségi rátájából adódik. Nagyobb régiós különbségek a bérezés terén csak Törökországban, Mexikóban és Izraelben létezik.
A környékbeli régiókkal összehasonlítva Szlovákia térségei ugyan magasabb bevétellel rendelkeznek, de nagy a lemaradás a foglalkoztatottság és a munkanélküliség terén.
A munkanélküliség tekintetében a legszembetűnőbb a déli és kelet-szlovákiai járások lemaradása a többi járáshoz képest. 2017 márciusában a legnagyobb munkanélküliség az országban a rimaszombati, nagyrőcei és rozsnyói járásban volt (20 százalék feletti), őket Késmárk követi valamivel 20 százalék alatti rátával.
A lista másik végén a pőstyéni, nagyszombati, galántai és galgóci járás helyezkedik el 3 százalék alatti munkanélküliséggel. Az ország további 10 járásában a munkanélküliség nem éri el a 4 százalékot.
A 336/2015-ös számú, a hátrányos helyzetű járások támogatásáról szóló törvény elfogadása óta ugyan nem telt még el kellő idő ahhoz, hogy annak hatásai értékelhetőek legyenek. Az INEKO ennek ellenére folyamatosan figyeli a munkanélküliség alakulását a 12 legkevésbé fejlett járásban.
Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben semmilyen javulás nem állt be, épp ellenkezőleg, néhány helyen a helyzet rosszabbodott. A nagyrőcei járásban például 2017 és 2016 márciusa között növekedett a munkanélküliség, pedig előtte négy évig csökkent. Ugyanúgy a rozsnyói, felsővízközi (Svidník) és tőketerebesi járásban is legfeljebb stagnált a munkanélküliség, pedig előtte négy éven keresztül itt is csökkent
2017 és 2016 márciusa között a 12 legkevésbé fejlett járásban átlagosan 1,32 százalékkal csökkent a munkanélküliség, míg a másik 12 magas munkanélküliséggel rendelkező járásban, – melyek nem részesültek állami támogatásban, – a munkanélküliség 1,46 százalékkal csökkent. Az országos átlag 1,85 százalékos csökkenés.
Ami azt jelenti, hogy 2017 márciusa előtti egy éves időszakban a legkevésbé fejlett régiók és az ország többi része közti szakadék tovább mélyült.
Problémát jelent azt is, hogy a legtöbb munkahely azokban a régiókban áll rendelkezésre, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliség, míg a magas munkanélküliségi rátával küzdő kerületekben nagyon kevés új munkahely jön létre. Itt jön képbe az ingázás és az úthálózat minősége illetve a rendelkezésre álló vasút- és közúutak kérdése azok számára, akik dolgozni szeretnének.
A fizetések közti különbség
Bérezés tekintetében hosszú idő óta a pozsonyi kerület vezet. A legalacsonyabb fizetést az eperjesi, nyitrai és besztercebányai kerületben kínálják. Az elmúlt 16 évben a bérek leginkább a nagyszombati és a zsolnai kerületben emelkedtek. Pozsony és az ország többi része közti bérezési különbség szintén a régiók közti különbséget erősíti.
Az alábbi grafikon a fizetések alakulását mutatja az elmúlt 16 évben az egyes kerületekben. Míg a pozsonyi kerületben az átlagbér összege eléri lassan az 1200 eurót, a többi kerületben ez jóval alacsonyabb, 700-800 euró.
Elvándorlás
Az alábbi a grafikon azt mutatja, hogy az elmúlt években az egyes kerületekből hányan hagyták el szülőföldjüket és kerestek boldogulást külföldön. Jól látható a folyamat. Vannak kerületek, például a kassai vagy a besztercebányai kerület, ahol az elvándorlás ugrásszerűen megnövekedett. Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy az elmúlt öt évben a legtöbb kerületben hasonló a tendencia.
Mi a megoldás?
Az INEKO javaslatai a helyzet javítására:
- folyamatosan mérni a régiók közti különbségeket és kiértékelni a politika által hozott intézkedéseket
- csökkenteni az alacsony bérből élők járulékterheit
- Erősíteni a szociális juttatások és a munkabér együttes kifizetését
- Segíteni a munkanélkülieket a munkahelykeresésben és növelni a kvalifikációjukat
- Motiválni az ilskolákat arra, hogy a munkapiac igényeinek megfelelő diákokat képezzenek
- Integrálni a hátrányos helyzetű lakosságot
- Javítani és elérhetőbbé tenni a közlekedési infrastruktúrát
- Javítani a vállalkozói környezetet
Következő cikkünkben a közlekedéssel kapcsolatos aktuális szlovákiai helyzetet vázoljuk, kitérve arra is, mi várható az elkövetkező 7-8 évben a magyarlakta területeken.
Király Zsolt
Nyitókép: aktualne.sk
Megosztás:
Címkék: bérezés fizetés foglalkoztatottság Főoldal gyorsforgalmi út hátrányos helyzetű járások INEKO karbantartás Király Zsolt közúthálózat munkanélküliség OECD régiók közti különbség Szlovákia sztrádaépítés vasút
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.