A Felvidék hazatérésének 80. évfordulója alkalmából négyrészes cikksorozatot indítunk a Körkép.sk-n. Orbán Gábor felvidéki magyar hadtörténész kalauzol át bennünket az 1938-as események kiválasztott fordulópontjain a revizionizmustól a Magyar Királyi Honvédség bevonulásáig. Kövessenek bennünket hétről hétre, hogy hiteles képet kapjanak a kor történéseiről. Felvidékről, nem csak a felvidékieknek.
80 éve történt:
Így látták az első bécsi döntést a korabeli német (-osztrák) lapok
Pontosan 80 éve, 1938. november 2-án határozott Bécsben a Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszterek vezette német-olasz döntőbíróság a trianoni békediktátum során elszakított, túlnyomórészt magyarlakta dél-felvidéki területek anyaországhoz való visszatéréséről.
A döntés értelmében Magyarország valamivel több mint 12.000 km2-t kapott vissza, melynek összlakossága 869.000 körül mozgott. Ebből a számból az 1941-es magyar statisztikai adatok szerint 86%, az 1930-as csehszlovák adatok szerint 57% volt magyar anyanyelvű, így a határozat igazságossága etnikai szempontból aligha vitatható.
Az egykori császárváros lakói a mai napig büszkék Bécs szerepvállalására a világpolitika történéseiben és ez 1938-ban sem volt másképp. A helyi újságok napokig cikkeztek e történelmi pillanatról és kíváncsian várták a város központi részében álló Belvedere palotában folyó konferencia részleteit.
A bécsi székhelyű „Illustrierte Kronen Zeitung“ november 2-i számában már kora délelőtt címlapon hozta le, hogy a „négyhatalmi” konferencia résztvevői megérkeztek a Belvedere palotába és az előzetes várakozásoknak megfelelően valószínűleg még a nap folyamán döntést hoznak:
Négyes konferencia Bécsben
[Joachim] von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter megérkezett Bécsbe
A külügyekért felelős miniszter, von Ribbentrop, tegnap délelőtt [november 1.] 9:35-kor egy menetrend szerint közlekedő gyorsvonattal elhagyta Münchent és Bécsnek vette az irányt. […] a bécsi Nyugati pályaudvarra 17:40-kor érkezett meg. […] A pályaudvar elhagyásakor a birodalmi minisztert a nagy számban megjelent lakosság szívelyesen üdvözölte. A jelenet a Mariahilferstraße-n [bécsi bevásárlóutca] is megismétlődött, mikor [az autókonvoj] ezen utcán át az Imperial hotelhez hajtott.
A magyar külügyminiszer Kánya, Teleki gróf kultuszminiszter, Pataky kisebbségekért felelős államtitkár, valamint Csáky gróf kabinettfőnök társaságában 20:10-kor [valószínűleg november 1-ről van szó] ért a bécsi Keleti pályaudvarra. A budapesti német nagykövet, Erdmannsdorff, szintén ezzel a vonattal utazott. A késő esti órákban személygépkocsin érkezett meg a cseh-szlovák külügyminiszter, Dr. Chvalkovsky; Krno képviselő kíséretében. Szintén az esti órákban jelent meg Volosin, Kárpátalja miniszerelnöke.
Ciano [olasz] külügyminiszter ma érkezik Bécsbe
[…] A külügyminiszter fogadása és üdvözlése délelőtt 9-kor kezdődik a bécsi Nyugati pályaudvarnál. Azt követően Németország, Olaszország, Magyarország és Cseh-Szlovákia külügyminiszereinek résztvételével sor kerül a konferencia megnyitására a Belvedere palotában.
A „Volks-Zeitung” címlapja ezen a napon 18:00-ra jósolta az eredményhirdetést:
Döntés még ma este
A négy külügyminiszer a Belvedere kastélyban ülésezik
Ma, szerdán, 11:00-kor kezdődik a Belvedere kastélyban a külügyminiszerek tanácskozása a Magyarország és Cseh-Szlovákia közötti határvonal rögzítéséről. A tanácskozás folyamán mind a magyar, mind a cseh küldöttek lehetőséget kapnak álláspontjuk bemutatására. Egy reggelit követően 2-kor [14:00 furcsa időpont egy reggelihez], 4 és 6 között összeül a döntőbíróság. A döntés kihirdetése 6 körül várható. Ezt követően a felek aláírják a kiegészítő jegyzőkönyvet.
Másnap, november 3-án, napvilágot láttak a végül este 19:00 körül kihirdetett első bécsi döntés körülményei. Az „Illustrierte Kronen Zeitung” a következőket írta:
Német-olasz döntés született Bécsben
A magyar-cseh-szlovák határ rögzítése
Németország, Olaszország, Magyarország és Cseh-Szlovákia zászlói és lobogói díszítették tegnap a Ringstraße [Nagykörút] hoteljeit; az Imperial hotelen, ahol Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszterek szálltak meg, széles horogkeresztes zászló és az olasz állami lobogó lengett; a Grand hotel a cseh-szlovák állam zászlaját, a Bristol hotel a magyar zászlót tette ki. A szállodák előtt embertömegek gyülekeztek, hogy a szállást elhagyó minisztereket és diplomatákat láthassák és köszönthessék.
A tanácskozások kezdete
A német külügyminiszer beszéde
Fél egy körül kezdetét vette a négyes konferencia a Belvedere palotában. A nyitóünnepség után a birodalmi külügyminiszter, von Ribbentrop, üdvözlő beszédében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit és kiemelten szólt barátjához, a fasiszta Olaszország külügyminiszteréhez, Ciano grófhoz. […] Ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy mind Magyarország, mind Cseh-Szlovákia a német-olasz döntőbíráskodást kérte az új határ meghatározásában. […] A feladat, fűzte hozzá a külügyminiszter, hogy még ma egy igazságos, etnikai alapokon nyugvó döntés szülessen a határvitában, ami megoldást kínál a problémák elsimítására.
A kihirdetett döntés végleges és kötelező érvényű, amit Magyarország és Cseh-Szlovákia előzetesen elfogadott.
Ribbentrop után az olasz külügyminiszer vette át a szót, aki szintén a jelenlévőkhöz szólt, majd Teleki Pál és utána Chvalkovsky érveltek. Ezt követően Ribbentrop és Ciano diplomaták társaságában félrevonult, hogy az új határvonalat megrajzolják.
Döntés: Magyarország 12.400 négyzetkilométert kap – írta a linzi „Tages-Post”. A német-olasz bíráskodás eredményeit a következőppen foglalta össze az újság:
Megszállás és kiürítés november 5. és 10. között
- A Cseh-Szlovákia által kiürítendő területet a mellékelt térkép ábrázolja. A határ helyszíni megállapítása közös magyar-cseh-szlovák bizottság feladata.
- Az átadandó terület kiürítése Cseh-Szlovákia által és birtokbavétele Magyarország részéről 1938. november 5-én veszi kezdetét és november 10-ig véget kell, hogy érjen. A kiürítés és birtokbavétel egyes szakaszait és egyéb módozatait közös magyar-cseh-szlovák bizottságnak kell megállapítnia.
- A cseh-szlovák kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy az átadandó területeket a kiürítés során eredeti állapotában hagyja meg.
- A területi változásokkal összefüggő állampolgársági és egyéb kérdéseket közös magyar-cseh-szlovák bizottság vitatja meg.
- Ezen bizottság további feladata, hogy a Cseh-Szlovákiában maradt magyar kisebbség és a Magyarországhoz került nem magyar nemzetiségű lakók jogairól megegyezzen. A bizottság külön figyelmet szenteljen arra, hogy a pozsonyi magyar kisebbség ugyanolyan jogokat élvezzen mint a város többi népcsoportja.
- Amennyiben a területváltozás következtében gazdasági és közlekedési természetű hátrányok és nehézségek állnának elő, a magyar királyi kormány minden lehetőt megtesz, hogy ezeket a hátrányokat és nehézségeket a cseh-szlovák kormánnyal egyetértésben kiküszöbölje.
- Ha ennek a választott bírósági döntésnek a végrehajtása közben nehézségek vagy kételyek merülnek fel, azokat a magyar királyi és a cseh-szlovák kormány egymás közti megegyezéssel oldja meg. Ha valamely kérdésben nem sikerülne megegyezniük, akkor azt végleges eldöntés végett a német és az olasz királyi kormány elé terjesztik.
A döntés kihirdetése után a német, majd az olasz külügyminiszter záróbeszéde következett, amit közös sajtótájékoztató zárt. Ebben reményüket fejezték ki, hogy a döntés tartós békét hoz a Kárpát-medencébe:
Reméljük, hogy Magyarország és Cseh-Szlovákia viszonya ezentúl a a béke és jószomszédi viszony szellemében alakul, ami igencsak valószínű, most, hogy a két ország kapcsolata ezekben az új időkben a teljes igazságosságra alapszik.
Két nappal az első bécsi döntést követően az „Illustrierte Kronen Zeitung” a határozat magyarországi fogadtatásáról tudósított:
Magyarország a bécsi konferencia után
A miniszterelnök rádióbeszéde
A magyar nyilvánossággal Imrédy miniszterelnök tudatta a bécsi döntés eredményeit, aki, mihelyt értesült a [német-olasz] határozatról, azonnal a Magyar Rádióhoz ment, hogy a lakosságot a hírről tájékoztassa. A miniszterelnök a döntés értelmében visszatért összes fontosabb települést felsorolta, majd köszönetet mondott a két nagyhatalomnak [Németországnak ill. Olaszországnak], hogy magukra vállalták ezt a kényes és igencsak nehéz munkát.
A hír hallatára az emberek Budapesten, de több vidéki nagyvárosban – így Győrött, Szombathelyen és Miskolcon – is az utcára vonultak. Budapest polgármestere elrendelte a főváros zászlódíszbe öltöztetését, ami november 10-ig maradt érvényben. Az akkori tudósítások szerint tízezrek gyülekeztek a Szabadság téren, ahol az elszakadt területeket szimbolizáló szoborcsoportnál ünnepeltek. A tömeg ezek után fáklyásmenetben az országzászlóhoz és a miniszerelnöki hivatalhoz vonult. A visszatért területek lakóinak november 5-én vált valósággá a bécsi döntés, amikor a Magyar Királyi Honvédség egységei átlépték a trianoni határt és megkezdték a Felvidék déli részének birtokba vételét.
Orbán Gábor
A szerző felvidéki magyar hadtörténész
Nyitókép: Körkép.sk/collage
Kapcsolódó tartalom:
- rész
80 éve tért haza a Felvidék: Mindent vissza? A magyar revizionizmus 1920-1938
2. rész
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
G. Szalai István
2018. nov. 03. 14:53Legfőbb ideje, hogy a haza és minden hazafi foglalkozzon az Erdélyhez képest alig-alig emlegetett Felvidékkel. (Meg Kárpátaljával, stb.) Túl nagy tragédia volt a magyarok számára ahhoz, hogy évtizedes hallgatás övezze ezeket a kérdéseket.
A kommenteket lezártuk.