Nyitókép forrása: MTI/Rosta Tibor
Ha a jelenlegi 45 helyett 50 százalékos lenne a lakosság átoltottsági aránya, akkor 41 százalékkal kevesebb fertőzött szorulna kórházi ápolásra – derül ki abból az összehasonlításból, amit Richard Kollár és Martin Šuster matematikusok dolgoztak ki. Azt is megbecsülték, mennyivel lenne jobb vagy rosszabb a helyzet kórházakban, ha a lakosság már átoltottsági arányokkal rendelkezne.
Jelenleg Szlovákia megállíthatatlanul robog a kórházok teljes telítődése felé, a lélegeztetőgép-kapacitás 97 százalékban foglalt, három megyében ráadásul már nincs is szabad gép. A kórházakban több mint 2600 koronavírusos beteget ápolnak. A mostani járványhullám miatt eddig 8702 lakosnak volt szüksége kórházi ellátásra. A teljes lakosság 45 százaléka teljeseb beoltott.
„Hogyan nézne ki a helyzet, ha ma a lakosság 50 százaléka lenne teljesen beoltott? A mi becslésünk szerint ma a kórházakban 1561 koronavírus beteg lenne, ami 41 százalékkal kevesebb, mindössze 5 százalékponttal magasabb átoltottság mellett”
közölte Kollár. Kiszámolták, hogy a beoltottak hatszor-hétszer kisebb eséllyel kerülnek kórházba vagy halnak meg a fertőzés miatt, még ha el is kapják a vírust. A modelljükben azzal is számoltak, hogy az emelkedő átoltottsági arány lassítja a vírus terjedését az országban – tehát tovább tart a hullám. Az öt százalékkal nagyobb átoltottsági arány a százezer főre jutó fertőzésszámot 1052-ről 664-re szorítaná vissza.
Ha a csehekhez, magyarországiakhoz, osztrákokhoz hasonlóan hatvan százalék körüli átoltottsági szinttel rendelkeznénk, akkor mindössze 544-en lennének a kórházakban.
Mindemellett, a nagyobb átoltottság növelné a vakcinák nemkívánatos mellékhatásainak előfordulását is, nagyjából 22 százalékkal. Ezt úgy kell érteni, hogy a jelenlegi 1091 releváns bejelentett mellékhatás száma 1336-ra nőne.
SITA
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
