Petőcz: Ismét napirenden a magyar téma?

Bugár Béla és a Most-Híd választások utáni fordulata inspirálhatta volna a szlovák közvéleményt, hogy jobban figyeljen a többségi nemzet hűvös érdektelensége mellett itt élő félmilliónyi magyar kisebbség sorsára.

Az egyetlen magyarokkal kapcsolatos téma, amely régóta képes hatni a szlovák érzékenységre, az autonómia igénye, amelyről viszont senki sem tudja pontosan, mit is jelent.

Bugár nagy fordulata

A szlovák nyilvánosság hosszú éveken keresztül nem a szerint ítélte meg a magyar képviseletét, hogy milyen a szakmai rátermettségük, mennyire illemtudóak, becsületesek és igazmondóak, hanem főleg aszerint, hogy törekszenek-e autonómiára, vagy sem. A szlovák média népszerűszerűségi pálmáját a múlt század kilencvenes éveinek második felétől egészen 2016 márciusának feléig Bugár Béla vitte el. Mert (állítólag) ellenezte az autonómiát, és a szlovák-magyar együttműködést szorgalmazta. (…)

Bugár Béla azonban még 1994-ben a magyar kisebbség képviselőinek komáromi nagy-gyűlésén más nézetet vallott. (…)

Tehát, amíg Bugár Béla 1994-ben azon az állásponton volt, hogy a kisebbségi politikai képviseletéek ellenzékben kell maradnia bármilyen – tehát demokratikus és európai értékrendű kormánnyal szemben is – most olyan pártokkal lép koalícióra, melyek saját korábbi értékelése szerint nem elég európaiak, és kisebbségellenes politikát folytattak. Ezt lépi most a Most-Híd élén, melyet a Magyar Koalíció Pártja elhagyásával alapított meg, miközben az MKP addig az egyetlen hatékony szervezetnek számított a szlovákiai  magyar közösség érdekképviseletében. (…)

Ez a nagy fordulat, mely Bugár Béla eddigi politikai karrierjének fő jellemvonala.

A következő bukfenc

Bugár 2009-ben sokkal nagyobb bukfencet vetett. Szlovák-magyar pártot alapított. Ez az elhatározása a demokratikus szlovákság részéről – amennyiben a magyar kérdések iránt érdeklődött egyáltalán – átlagon felüli szimpátiát váltott ki.  Hiszen melyik európai liberális demokrata polgár nem szeretne szlovák-magyar együttműködést és megbékélést?

Sok szlovák kommentátor 2009-ben azonban nem volt egészen meggyőződve Bugár szavahihetőségéről, és az MKP-ból való távozásának okáról ( sejtették, hogy  e mögött egyéni és lobbiérdekek húzódnak meg. A „szlovák-magyar együttműködés” gondolata azonban meggyőzte őket arról, hogy Bugár mellé kell állni, és elhatárolódni a „maradék” MKP-tól.

(…) szlovák- magyar pártot „működtetni” Szlovákia jelenlegi viszonyai ( körülményei) mellett, olyan, mint amikor erőnek-erejével egy osztályba kényszerítünk fehér és roma gyerekeket, vagy egészségeseket és súlyosan egészségkárosultakat.  Mindezt az integráció jegyében.

Igen, a fizikai integráció formája kívánatos, ha megvannak hozzá a személyi, anyagi, szociális, jogi, művelődési és mentális feltételek. De ezek nem állnak rendelkezésre és néhány kormányon kívüli személytől és akadémikustól eltekintve nem is fáradozik érte senki.

Különböző elvárások

A szlovákok és a magyarok, a szlovák és a magyar választók, a szlovák és a magyar közvélemény egészen mást vár el a Most-Hídtól, mint „szlovák-magyar” párttól. A szlovák elvárások afelé irányulnak, hogy a Most-Híd még „polgáribbá” váljon, hogy választási listáján  még több szlovák legyen, és többet foglalkozzon általános politikai kérdésekkel, és kevesebb figyelmet szenteljenek a kisebbségi témákra.

Hasonló elvárások a többi párttal szemben sosem hangzanak el.  A szlovák pártok választási listáink nem találjuk kisebbségek tagjait, vagy ha igen, akkor is csak mutatóban. (…)

A kisebbségi kérdés lényegéről a Most-Híd szlovák szimpatizánsainak sem volt mindig világos elképzelése. (…)

Bugár akkor került még nagyobb nehézségek közé, amikor pártját „polgárinak” kezdte nevezni. (…)  A nálunk szokásos értelmezés szerint a „polgári jelleg” a nemzetiségi kérdéskörök átlépését, a nemzetiségi kisebbségek többséghez való alkalmazkodását jelentik.

Remek illusztrációs példája ezeknek a sztereotípiának a Most-Híd egyik megválasztott képviselőjének esete. Felrótta párttársának, hogy a saját (privát!) blogját nem szlovákul írja, vagy legalábbis nem fordít le azonnal mindent szlovák nyelvre. Ez állítólag nincs összhangban a párt profiljával. Ha a Most tagjainak is ilyen deformált elképzelése van a „polgáriságról”, akkor mit várhat el Bugár a koalíciós partnereitől?

A jótanács, hogy a Most-Híd ilyen formában is nyisson a szlovák közösség felé, a jelenlegi körülmények között naivitás. Jó esetben. Bugár ezt nem teheti meg. Nem azért, mert így elvenné a helyét az „ő” magyarjaitól. És azért sem, mert emiatt elfordulnának a tőle a magyar választók. Őket nem zavarják a szlovákok a pártlistán. És ha a pártban többségbe kerülnének a szlovákok, nem biztos, hogy a a kisebbségi igényeket ő maga támogatná.

Frusztrált magyarok

Másrészt nem kellene, hogy a szlovákok Bugárral és az MKP-val szemben igazságtalanok legyenek. A magyar kisebbségi képviseltségnek és a magyar választóknak jelentős érdemük van abban, hogy a szlovák társadalom, az elmúlt 25 évben demokratikus irányt vett az európai és transzatlanti integráció felé és meg is tartotta (egyelőre) magát benne.

A magyar választó jelentős mértékben csalódott. Pártjaiban, de az államban is. A fejlesztési lehetőségek Dél-Szlovákiában minimálisak, a munkanélküliség magas, a megbetegedések száma növekszik, a képzett fiatalok elmennek. Ez természetesen a Dél-Szlovákiában élő szlovákokat is érinti. De a többségi társadalom részéről a megértés a kisebbségi identitás, a magyarok vágyainak, igényeinek irányába közel van a fagyponthoz. Még 25 évvel a „Bársonyos” után is.

A magyarok frusztráltak azért, mert mindig akad valami fontosabb és előbbre való, mint az ő ügyük.  Pedig olyan keveset kérnek, olyan könnyen teljesíthetőt, ami máshol Európában  mindennaposak, természetesek. Csak politikai akarat kellene hozzá. (…)

A szlovákiai magyarság krízisben van. Nem csupán arról van szó,  hogy az elmúlt 25 évben a magyar kisebbség száma több, mint százezerrel csökkent. A krízis abban is megmutatkozik, hogy sok magyar nem ment el választani: a választási részvétel a magyarok körében10 százalékkal alacsonyabb volt, mint a szlovákoknál, néhol 15 -tel is.

Előfordulhat, hogy a Most-Híd mindezek ellenére a jelenlegi kormányfelállásában elér valamit a magyar kisebbség és a társadalom számára. Bárcsak így lenne, kívánjuk is ezt. De az is előfordulhat, hogy a következő választásoknál az elkedvetlenedett magyar választók megtalálják saját Kotlebájukat. Aztán két Kotlebánk lesz. Vidám kilátások.

DenníkN – Petőcz Kálmán: Maďarská otázka opäť na programe dňa?