A Torontoi Egyetem munkatársainak sikerült a gyakorlatban is igazolniuk, hogy ultrahangos technikával biztonságos, visszafordítható módon át lehet hatolni a központi idegrendszert védő vér-agy gáton. Eredményeiket a Nature folyóirat aktuális számában közölték.

 

Mivel a vér-agy gát jelenléte miatt a terápiás szereket rendkívül nehéz eljuttatni rendeltetési helyükre, az agyba, az olyan központi idegrendszeri betegségek, mint az Alzheimer vagy a Parkinson-kór gyógyszeres kezelése szinte csak tüneti kezelésre korlátozódik. A szó szoros értelemben vett gyógyításuk még ma is heveny fejvakarásra készteti az orvostársadalmat.

 

A vér-agy gát jelentette probléma megoldására több-kevesebb sikerrel jónéhány módszert kipróbáltak már, de gyakorlatban is alkalmazható eredményt egyik sem hozott. Közvetlen koponyaerekbe adott infúzió, kémiailag álcázott gyógyszermolekulák, diuretikus (vízhajtó) vegyületek – egyik sem működött tökéletesen. Vagy nem lehetett pontosan rendeltetési helyükre juttatni a molekulákat, vagy nem eleget, de akadtak módszerek, melyek egész egyszerűen túl veszélyesek voltak ahhoz, hogy a sikeres laboratóriumi tesztek után a gyakorlatba is átültethetőek legyenek. Ez azonban más, és ezt a mostani, Alzheimeres pácienseken elvégzett klinikai tesztek is megerősítik.

 

Mielőtt azonban rátérnénk a konkrétumokra, ismerkedjünk meg a vér-agy gát mibenlétével. Könnyű belátni, hogy az idegsejtek működéséhez elengedhetetlen egy szigorúan szabályozott környezet, melynek egyik biztosítéka a vér-agy gátnak nevezett sejtréteg. Ez a membránszerű képlet tulajdonképpen a vért és a központi idegrendszer sejtközötti tereit kitöltő folyadékot elválasztó sejtréteg, mely sejtjeinek szoros kapcsolódásai miatt fizikailag, ugyanakkor, a sejtek által kiválasztott enzimek és receptorok miatt kémiailag is szabályozza a ki – és bejutó molekulákat.

 

 

A kanadai kutatók által alkalmazott módszer lényege, hogy mágneses rezonancia (az orvosi gyakorlatból ismert MR) által fókuszált ultrahangok a véráramba juttatott mikrobuborékok segítségével képesek miliméternél is kisebb pontossággal rést nyitni ezen a gáton. Úgy tűnik, hogy az eljárás teljesen biztonságos, visszafordítható és ismételhető, azt hiszem magyarázni sem kell, mennyire fontos mindhárom.

 

A korábban állati modelleken már sikerrel bevált, de embereken most első ízben tesztelt módszer során öt, úgynevezett amiloid pozitív Alzheimer-kórban szenvedő pácienst kezeltek. A kór ezen formája ún. β-amiloid fehérjecsomócskák felhalmozódásával jár az agyban, így a betegséggel kapcsolatos kutatások egyik fő csapásiránya a jelenség gyógyszeres mérséklése.

 

Az eljárással kapcsolatban egyik páciens sem számolt be mellékhatásról, a kezelés után 24 órával minden esetben bezárult a vér-agy gáton keletkezett „kapu”, a betegek pár napon belül el is hagyták a kórházat.

 

Bár a kutatók maguk is elismerik, rengeteg klinikai tesztre és sokkal nagyobb mintaszámra van szükség, az eredmények magukért beszélnek. Ha a módszer beválik, nemcsak az Alzheimer-kór, de tucatnyi más, központi idegrendszert sújtó betegség kezelésében jelenthet soha nem látott áttörést.

 

Pomichal Krisztián

 

A nyitóképen egy halembrió vér-agy gátja látható hússzoros nagyításban. A fotó készítői: Jennifer Peters és Michael Taylor

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!