A reformáció 500 évfordulójára emlékezve nemzetközi konferenciát rendezett Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Levéltár, melyen a reformációval kapcsolatos hozzászólások és előadások hangzottak el.
A határ két oldaláról érkezett megjelenteket Toronyi Judit, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója üdvözölte. Elmondta, hogy a reformáció 500 évfordulójára a Magyar Nemzeti Levéltár még 2015 októberében indította útjára azt a projektet, mely előkészítette a 2017-es év évfordulóját. A Nógrád Megyei Levéltár azóta jelentős forrásfeltáró munkát végzett. Megvalósult egy vándorkiállítás, mely egy országos feltáró munka eredménye volt, és előtte állnak egy olyan kiadványsorozat megjelentetésének, amely az országos eredményeket fogja megmutatni, közöttük a nógrádiakat is.
Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese köszöntőjében többek között arról szólt, hogy a legutóbbi népszámláláson a válaszadók egy jelentős hányada nem válaszolt arra kérdésre, hogy milyen vallási felekezethez tartozik. Nógrádban mintegy 10-12 ezer lakos tartja magát a reformátusnak vagy evangélikusnak. A reformáció keletkezését követően a vallási megújulás kérdéséből egy politikai elégedetlenségi mozgalom, társadalmi konfliktusok sorozata alakult ki, felvetette a vallásszabadság kérdését. A földtulajdonnal bíró rendek szabadságát jelentette ez, akik jogaikkal élve templomot, iskolát, nyomdát alakíthattak a népnek. A reformáció esetében a könyvkiadás, a nép nyelvén való hirdetés – a tudás ezen nyelven való terjesztése kulcskérdés volt. Fordulópont Trianon után amely a drasztikusan érintette a gyülekezetek felek határon túlra került. A vallásnak a szerepe különösen erkölcsi téren mutatkozott meg. Közhasznú módon igyekszünk hozzájárulni a lokális, regionális és nemzeti emlékezethez.
A Nógrád-megyei önkormányzat nevében Bablena Ferenc István üdvözölte a jelenlévőket. Luther fellépése átalakította Európát és átalakította Magyarországot és vallástérképet is – hangsúlyozta. „A reformáció nem egy történelmi esemény, hanem egy közös örökségünk, melynek nélkülözhetetlen eleme a megújhodás volt. Nem egy egyházi és teológiai fogalom. Hatása tetten érhető a politikában, a gazdaságban, a zenében, a jogtudományban, az anyanyelv és a modern természettudományok kibontakozásában és egyéb más területeken is. Talán a legfontosabb szerep az, hogy meghirdette az emberi gondolkodás szabadságát, az egyén méltóságát és felelőségét. Reményt jelentett.”
Deme Károly, evangélikus lelkész köszöntőjében többek között kiemelte, hogy a reformáció történetét feltáró kutatókban kellett, hogy felébredjen az a vágy, hogy a mélyére nézzenek a témának. „… ezt a munkát nem lehet lezárni a felelősség érzetet növeli bennünk, hogy folytassuk … Azt gondolom, hogy akik a reformáció emlékéve kapcsán kutatómunkát végeztek kellett, hogy felébredjen bennük az a vágy, hogy mélyére nézzenek annak az erőnek, annak a hatalomnak, amely képes egy kétségbeesett embert, nemzetet, társadalmat felemelni. Újra tanítani, új életre indítani.”
Németh Judit, református lelkésznő kiemelte,hogy nagy öröm számunkra, hogy a reformációra való megemlékezést nem csak az egyházak teszik meg, de a különböző intézmények is. „Bennem, mint gyakorló lelkipásztorban mindig ott van a félelem, hogy valamiről úgy beszélünk csupán, mint múltról, a történelem egy szeletéről és már az nagy dolog, ha megemlítjük hogy milyen hatása van ennek ma az életünkre. …A reformátorok abban voltak a koruknak különleges személyiségei, hogy ismerték a maguk korát …. annak a kornak az emberét, a problémáit …. volt bátorságuk … hogy foglalkozzanak a problémákkal, tehát meghallották a világnak a szavát, de nem követték a világ szavát, hanem visszanyúltak az Isten örök kijelentéséhez, a Szentíráshoz, és kor emberének a kérdéseire a Szentírásból akartak választ adni.”
A rendezvény gerincét az előadások alkották, melyek sorát Kristína Becániová, a Besztercebányai Levéltár losonci kirendeltségének vezetője nyitotta meg. Diavetítéses bemutatójában a losonci evangélikus gyülekezet történetét, kiemelten a losonci evangélikus templom építésének körülményeit vázolta fel. A templom 1783 és 1784 között épült fel. Az 1849 augusztusában, a templom is a tűz martaléka lett. Helyén Miks Ferenc és Alk József tervei alapján 1859-ben készült el az új templom. Tornyának harangja 1789-ben készült, amelyet 1809-ben helyezték el benne.
Böszörményi István (Losonc),nyugalmazott tanár a losonci protestáns gimnázium működéséről és jelentőségéről szólt. A számos nehézséget leküzdő intézmény az ország egyik legjelentősebb iskolájává nőtte ki magát, ahová a távoli vidékekről és érkeztek diákok és tanárok. Szó esett a tanárok és diákok életéről, a oktatást érintő rendeletekről, az ellátásról és a kiemelkedő személyiségeiről is.
E sorok írója a losonci Református Teológiai Szeminárium rövid történetét mutatta be. A trianoni határok meghúzása súlyos következményekkel járt a szlovenszkói református egyházra, amely lényegében iskola nélkül maradt. Az egyház szerencsére még időben tudatosította azt, hogy ha meg akarja tartani erejét és hitét, akkor lelkészeket kell képeznie, iskolákat kell létesítenie. Ezen folyamat talán legjelentősebb eredménye lett a losonci Református Teológiai Szeminárium, amely 1925 és 1939 között több mint 100 református lelkészt bocsájtott útjára. Alapító igazgatója Sörös Béla, református lelkész volt. Fenntartását teljes egészében az egyház biztosította, a Csehszlovák Állam ehhez nem járult hozzá.
Hausel Sándor, a Nógrádi Levéltár balassagyarmati részlegének munkatársa a „vegyes“ vagy „közös“ iskolákról szólt. Létesítését államilag főleg azokon a helyeken kezdeményezték, ahol egyik felekezet sem volt képes saját iskola fenntartására A kezdeményezés nem vezetett sikerre. Nógrádban a polgári iskolák és a falusi iskolák „vegyítését“ próbálták meg. Losoncon az ottani kálvinista iskolára alapozva próbáltak vegyes iskolát létrehozni, de a kezdeményezést a helyi reformátusok egyértelműen elutasították „… mi itt Lossonczon való Oskolánkat a mostani mixta iskolák formájára más vallásbéli tanítókkal vegyíteni nem akarjuk …“
Galcsík Zsolt a Nógrádi Levéltár munkatársa a szécsényi evangélikus egyház történetét vázolta fel. A város központjában, a Kubinyi Ferenc Múzeummal szemben álló evangélikus templomot a Forgách és Pulszky család építtette 1888-ban. Közelmúltban nógrádikumnak megjelölt oltárának oltárképét Kubányi Lajos (1855-1912), evangélikus festőművész munkája. A szécsényi evangélikus egyházközség a 17. század elején alakult meg, és számos reményteljes és kritikusabb korszakot megélve a rendszerváltás után a balassagyarmati evangélikus egyházközség fíliája lett.
A konferenciát zárszavát Kovács Eleonóra, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa mondta el. A levéltárak munkájával kapcsolatosan két dolgot emelt ki: az együttműködés és a hungarica kutatás. A reformációval kapcsolatos munka két éve kezdődött el. Széleskörű együttműködéssel (könyvtárak, egyházak, határon túli intézmények) az alapvető célkitűzés az volt, hogy minél több eredeti dokumentumot, forrást tudjanak korszerű eszközökkel közzétenni. Úgy, hogy az eredményeket lehetőleg ne csak a kutatók, de a nem szakmabeli érdeklődők és az oktatás is tudja hasznosítani. Kiemelten szólt a Nógrád Megyei Levéltár és a Besztercebányai Levéltár szoros együttműködéséről.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Bablena Ferenc István Böszörményi István Deme Károly Főoldal Galcsík Zsolt Hausel Sándor Kálvin János Kovács Eleonóra Kristína Becániová Losonc losonci evangélikus egyház Luther Márton Németh Judit Nógrád Megyei Levéltár Ö. Kovács József reformáció Református Teológiai Szeminárium Salgótarján Szécsény Toronyi Judit
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.