A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja nemcsak az üldözöttek, kitelepítettek előtti főhajtásról szól, hanem a jelenről is – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az emléknap alkalmából rendezett keddi ünnepségen az Országházban.
Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről történt kitelepítésének kezdőnapját 2012. december 3-án ellenszavazat nélkül országgyűlési emléknappá nyilvánította. Az Országgyűlés határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról.
Fontos az üldözöttek és kitelepítettek előtti főhajtás
A Rákóczi Szövetség által rendezett eseményen Gulyás Gergely kijelentette: az emléknapon három teendője van „minden, a nemzete sorsát magáénak tekintő magyarnak”, először is hálát adni Istennek, hogy még élnek magyarok a Felvidéken ennyi megpróbáltatás után.
Továbbá fontos az emlékezés, az üldözöttek, a kitelepítettek előtti főhajtás, de ez a nap a jelenről is szól, mert amíg Európában van olyan állam, ahol „a nemzetközi jogrend legalapvetőbb értékeibe ütköző, jogfosztó, kollektív bűnösségen alapuló” Benes-dekrétumok rendelkezései a jogrendben szerepelhetnek, ez a nap nem csak a múltra emlékezés napja – hangsúlyozta.
A haza áldozatot követel
Az Országgyűlés alelnöke szerint emellett az emléknapon lényeges emlékezni az alaptörvényből eredő kötelezettségre is, arra, hogy Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért.
Gulyás Gergely kifejtette: a magyar nemzet a múlt században megtanulta, hogy a haza áldozatot követel. Az elmúlt században „nem volt könnyű magyarnak lenni, s még nehezebb volt magyarnak megmaradni, mégis ma is hiszünk benne, hogy kegyelem magyarnak születni” – fogalmazott.
A magyarok kálváriája
A felvidéki magyarság második világháború utáni módszeres diszkriminációja mindennek ellentmond, amit akkor és most nyugati demokratikus értéknek tartottak. Ma minden felvidéki magyar előtt fejet hajtunk, akit csak a magyar nemzethez tartozása miatt diszkrimináció ért – tette hozzá. Megjegyezte: a felvidéki magyarság embert próbáló kálváriája után sokaknak megváltást jelentett a Magyarországra telepítés.
A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény
Az Országgyűlés alelnöke felidézte: a csehszlovák vezetőknek a második világháború utáni legfontosabb problémájuk az volt, hogy a soknemzetiségű országból olyan egységes nemzetállamot teremtsenek, amelyben nincs helyük németeknek és magyaroknak. 1945-től Csehszlovákiában nemzeti alapon, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva 600 ezer magyar sorsát pecsételték meg – emlékeztetett, hozzáfűzve: a mai napig nincs teljes kép a borzalmakról.
Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) alelnöke arról beszélt, hogy hetven éve született meg az a szerződés, amely népcsoportok tömeges kitelepítéséről szólt a háború utáni Európában, vagyis a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény.
A háborús népirtás ténylegesen még be sem fejeződött, amikor a kollektív bűnösség szellemében lehetett elüldözni, vagyontól megfosztani, erőszakkal kitoloncolni népcsoportokat – mutatott rá. Hozzátette: Csehszlovákia két utódállama pedig a mai napig a jogrend részének tekinti a Benes-dekrétumokat. Őry Péter kiemelte: Európa máig nem nézett szembe ezzel az igazságtalansággal.
MTI
Nyitókép: Magyartudat
Megosztás:
Címkék: 1945 Beneš-dekrétumok csehszlovák-magyar lakosságcsere Edvard Benes emléknap Felvidék Főoldal Gulyás Gergely kitelepítés Őry Péter
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.