Az EUs tagállamok külügyminiszterei csütörtökön és pénteken a bolgár fővárosban találkoztak, hogy megvitassák a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási lehetőségeit. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy Szerbia és Montenegró (legkorábban) 2025-ben csatlakozzon a blokkhoz.
A Bizottság arra is figyelmeztetett, hogy a megoldatlan határkérdéseket a nyugat-balkáni országoknak rendezniük kell, mielőtt még az EU tagjaivá válnak. A már EU-tag Szlovákia és Horvátország még mindig szemben áll egymással egy határvita miatt, Szerbia pedig Koszovót nem ismeri el önálló államnak. Egyúttal hangsúlyozta a fontosságát annak, hogy Brüsszel közelebb húzza ezeket az országokat magához.
Az EB szerint Szerbiának és Montenegrónak van esélye legkorábban csatlakozni, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Macedónia pedig csak később tehetik ezt meg. (Érdekes felvetés ez a sorrend, tekintve, hogy Szerbia nem akadályozná-e Koszovó, Görögország pedig Macedónia csatlakozását – ahogy az eddig is történt).
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter csalódottságának adott hangot a 2025-ös határidő miatt. Elmondása szerint Szerbia már 2022-re készen állna a csatlakozásra.
Szijjártó úgy nyilatkozott, hogy Magyarország azért támogatja Szerbia EU-csatlakozását, mert ez jó lenne a vajdasági magyaroknak, továbbá biztonsági szempontból kifejezetten fontos Magyarországnak a Nyugat-Balkán stabilitása, és ennek Szerbia egyértelműen az egyik pillére. Emellett az EU annál erősebb, minél több tagállama van – írta az MTI.
Az EUobservez a magyar külügyminiszter azon kijelentését is idézte, miszerint:
„Az USA-nak van nyugat-ballkáni stratégiája, Oroszországnak is van nyugat-ballkáni stratégiája, Törökországnak szintén van nyugat-ballkáni stratégiája – csak az Európai Unió ennyire lassú”
Hozzátette, ha az EU valóban jelen akar lenni a Nyugat-Balkánon, „sokkal gyorsabbnak kell lennie”.
Az EU aggódik amiatt is, hogy Kína, Oroszország és Törökország egyre jelentősebb mértékben van jelen a térségben. Az osztrák külügyminiszter szintén a gyors integrációt támogatva úgy fogalmazott:
„Mindig az a fő kérdés, ki jut el először Belgrádba? Kína, vagy az EU? És egy ilyen helyzetben harcolnunk kell, mert ez a mi szomszédságunk, az EU befektetett ezekben a térségekben és bevonta őket [a kereskedelmébe]”
A Szlovák külügyminiszter ugyanakkor azt hangoztatja, hogy még 2025 sem reális időpont egyes térségbeli országok uniós csatlakozásához..
„Szlovénia 20 évig folytatott párbeszédet Horvátországgal, hogy megoldást találjon a határvitákra a két ország között. Horvátország és Szerbia között 26 évre volt szükség”
Körkép.sk, EUobserver.com, MTI
Nyitókép: euobserver.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
