Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

 

Több alkalommal is keményen beszólt az RMDSZ-nek Tusványoson Tőkés László. A korábbi református püspök, politikus kritizálta Kelemen Hunorék erdélyi politikáját, melynek szerinte hiányoznak az eredményei. Ezt szerinte a legutóbbi romániai népszámlálás eredményei is bizonyítják, valamint az a tény, hogy a román pártoknak sincs már szükségük az RMDSZ-re, így félre is állították azokat. Tőkés szerint az RMDSZ egyeduralomra tör és igyekszik kiszorítani az ottani közéletből riválisait, miközben eredményeket nem tud felmutatni.

 

A párbeszédnek és az összefogásnak nincsen alternatívája – jelentette ki Tőkés László a román-magyar párbeszédre és az erdélyi magyar politikai alakulatok közötti összefogásra utalva szombaton Tusnádfürdőn, és felajánlotta, hogy utóbbi létrejöttéhez vállalja a közvetítői szerepet.

 

Az Erdély Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján, A béke ideje című pódiumbeszélgetésen mondott beszédében kiemelte: kiváltképpen érvényes ez a határok által szétszabdalt magyar nemzetrészekre, így az erdélyi magyarság belső viszonylatában.

 hirdetes_810x300  

 

Sajnálatosnak nevezte, és szerinte „nagy politikai kárt jelent”, hogy a szabadegyetem kapcsolatrendszeréből és napirendjéről szinte teljes mértékben kimaradt a román-magyar párbeszéd, amely kezdetben meghatározó eleme volt a bálványosi-tusványosi folyamatnak.

 

Úgy vélte, azáltal, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kiszorult a román kormányból -, illetve az erdélyi nemzeti politikai oldal is „végletesen meggyengült”, nehézségekbe ütközik a román-erdélyi magyar párbeszéd, együttműködés, a magyar-román államközi kapcsolatok.

 hirdetes_810x300  

 

„Mindazáltal elengedhetetlenül fontos, hogy a román és magyar közös érdekek és az alapvetően szuverenista román nemzeti törekvések mentén előbb-utóbb mégiscsak megvalósuljon a stratégiai partnerség a két nemzet között” – hangsúlyozta Tőkés.

 

Kiemelte: ennek megkerülhetetlen előfeltétele az erdélyi magyarság helyzetének megegyezéses alapon való rendezése, a többségi strukturális magyarellenesség kiküszöbölése, a kölcsönös konstruktív bizalom kialakítása, emberi, kollektív és autonómiajogaink biztosítása.

 

Úgy vélte, hogy a jelenlegi háborús viszonyok között, a kisebbségi ügyek iránt totális érzéketlenséget tanúsító Európai Unióban minimális az esély a külhoni magyar nemzetrészek, köztük az ukrajnai vagy a romániai magyarok helyzetének érdemi és tényleges rendezésére.

 

Az erdélyi magyar összefogás érdekében felajánlotta, hogy vállalja a közvetítői szerepet. Kijelentette azt is, hogy az EMNT elnökeként, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) bekapcsolásával tárgyalóasztalhoz hívja az RMDSZ-t és az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ). A közvetítői munkához és remélt megegyezéshez Orbán Viktor miniszterelnök közreműködését és hathatós támogatását kérte.

 

Hangsúlyozta, hogy a „lesújtó eredménnyel végződött népszámlálás”, a kivándorlás „fokozott politikai cselekvésre és együttműködésre” kell indítsa a politikai szereplőket. „Nem akarunk Európa migránsaivá válni. Nekünk itt a helyünk Erdélyben!” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az erdélyi magyarok a szászok sorsára sem akarnak jutni.

 

Az ukrajnai háború kapcsán kifejtette: előbb-utóbb eljön a tárgyalások ideje, amikor a kárpátaljai magyarok ügye és a többi utódállamban élő magyarok sorsa is terítékre kell kerüljön, és el kell jönnie „a béke idejének” is.

 

„Ezért kell egymással összefognunk, és ezért kell nekünk, valamennyi erdélyi és határon túl élő magyarnak kiállnunk saját megmaradásunkért, jogainkért, önrendelkezésünkért, az autonómiáért” – húzta alá.

 

Az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos kérdésre elmondta: szándékosan kiépített magyarellenességről van szól, mely leköti a magyarok alkotó energiát, letöri életkedvét, állandó zaklatottságot, létbizonytalanságot idéz elő, és ezáltal a kivándorlást gerjeszti

 

„Ki lehet utálni bennünket Erdélyből, sajnos” – mondta Tőkés László az 1990-es marosvásárhelyi fekete márciusra utalva, melyet kivándorlási hullám követetett. Hozzátette, bár „már a temetőinkre is kiterjed az orcátlan ellenséges hangulat”, és a román karhatalmi, igazságügyi szervek mossák kezeiket, bírni kell, nem szabad feladni „szálláshelyeinket”.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!