Pénzügyi és gazdasági válság. Miért keletkeznek és hogyan lehet megoldani őket? Eric Maskin Nobel-díjas közgazdász előadásán jártunk.

Április 24-én a pozsonyi Komenský Egyetem dísztermében nagy érdeklődés kísérte a 2007-es közgazdasági Nobel-díj tulajdonosának előadását. Az 570 főben maximalizált férőhelyek már előregisztrációval percek alatt elkeltek. Eric Maskin amerikai közgazdász gondolatait most olvasóinkal is megosztjuk.

Kövesd a Körképet a Facebookon is!

A világ több országában mély pénzügyi és gazdasági válság van. A kilábaláshoz belőlük ismernünk kell az okokat.

Elméleti közgazdász vagyok, nem konkrét eseményekkel foglalkozom. A folyamatok összefüggései érdekelnek“– kezdte egy órás előadását Maskin.

A világ az elmúlt évszázadokban több válságon esett át. A 18. században szinte tönkretette a brit gazdaságot. De vajon a jövőben is számolnunk kell velük? Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába javítjuk ki azt, ami volt és felkészülünk rá, a következő valami újjal jön.

Olyan intézkedések elfogadására van szükség, melyekkel megelőzhető a válság kialakulása, és továbbterjedése, szögezte le Maskin, aki szerint különbséget kell tenni a hitelpiac, a pénzpiac és más piacok között. De vajon miben különböznek egymástól?

 hirdetes_810x300  

Eric Stark Maskin (1950. december 12. – ) amerikai közgazdász aki a 2007-es Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjat megosztva kapta Leonid Hurwicz-cal és Roger Myersonnal.

Az Institute for Advanced Study-ban Albert O. Hirschman Professor of Social Science posztot tölt be. A Harvard Egyetemre járt ahol az A.B és a PhD fokozatát szerezte meg. Ezután a Cambridge Egyetemre ment 1976-ban és a Jesus College-ban lett kutató. 1977-ben M.A fokozatot kapott az egyetemtől. 1980 és 1984 között a Massachusetts Institute of Technologyn dolgozott mint tanársegéd és közben 1980 és 1982 között Cambridge-ben a Churchill College-ben is tevékenykedett.

Főbb kutatási területe a közgazdaságtan, azonbelül játékelmélet és szerződéselmélet.

Forrás: Wikipédia

A legutóbbi válság okai

Sok piac gond nélkül, állami jelenlét nélkül működik. Miért van mégis szükség komoly állami beavatkozásokra a hitelpiacon?

Több dolog, amit sokan a mostani válság kialakulásának okainak tartanak, Maskin szerint nem azok. Ide sorolhatók az:

  1. Irracionalitás – bár az emberek nem a saját érdekükben cselekedtek, nem ez volt a fő oka a bajoknak
  2. Pánik – 2008 szeptemberében a Lehman Brothers amerikai nagybank csődbe ment. A következményei pánikot váltottak ki a pénzpiacokon, melynek következtében összedőlt az értékpapírpiac. A kormány beavatkozhatott volna megmentve a Lehman Brotherst. Viszont pánik nélkül is komoly krízis alakult volna ki.
  3. Kapzsiság – a kapzsiság és a haszonszerzés között nehéz különbséget tenni. A kapzsiságnak viszont semmi köze a pénzügyi válsághoz. Másodlagos oka volt csak.

A válság kialakulásában fontos szerepet játszottak a derivátumok, melyek egyfajta pénzügyi eszközök, melyek segítségével a befektetések áthelyezhetők egyik helyről a másikra.

Maskin szerint előfordul az is, hogy a bankárokat okolják a krízisért amiatt, hogy kockázatos hiteleket adtak, amikért jutalékokat vettek fel. A bankok ugyanis abban bíztak, hogy megmentik őket.

A piacok közti különbségek

Hogy megértsük a válság kirobbanásának valódi okait, meg kell értenünk a különbséget a hitelpiac és más piacok között – jegyezte meg.

A hitelpiac a modern gazdaság szempontjából fontos. Ha a burgonyapiac krízisben van, gondot okozhat a burgonya-fogyasztóknak, de magát a burgonyapiacot nem teszi tönkre.

A pénzpiaci válság viszont mindenre kihatással volt. A hitelpiac a burgonyapiachoz képest fordítva működik. Ha kis sokkot kap, a reakcióktól tovább növekedhet, a pánik erősödik.

A burgonyapiacon fordított a helyzet. Az alacsony termés nem okoz gondot más régiók termesztőinél.  A hitelválság viszont nincs behatárolva egyetlen bankra, más bankokra is kihat.

Maskin_UniBA
A hallgatóság. Kép: uniba.sk

A burgonya- és hitelpiac közti különbségek

A másik különbség, hogy a hitelpiacnak más piacokhoz képest nincs önkorrekciója. A kezdeti sokk nem kerül korrigálásra, a kormánynak nem kötelező beavatkoznia. Mindez láncreakcióhoz vezethet. És éppen ez történt. Külső beavatkozásra volt szükség, melyre nem került sor.

A burgonyapiac jellemzi a különbséget a hitelpiac és más piacok között. Maskin szerint Alan Greenspan, a FED elnöke sem vette észre a különbséget közöttük.

A burgonya megnövekedett ára arra biztat más termelőket, hogy növeljék a termelést (ezt nevezik önkorrekciónak,) ezzel ellensúlyozva a termékkiesést. Hosszútávon így a burgonyapiac állami beavatkozás nélkül kerül vissza eredeti, egyensúlyi állapotába. Ha az állam beavatkozna, a helyzet csak rosszabbodna. Például, ha megadóztatná a sikeres burgonya-termesztőket. Ez az érdekeikkel ellentétes lenne, mivel csökkentené a termelés iránti igényt.

Ha összehasonlítjuk mindezt a hitelpiaccal, a működés ellentétes.

A vállalkozó bemegy a bankba, mert nincs tőkéje, pénze. A banknak az emberek betéteiből van hitelkerete és képes hasznosítani a jó ötleteket, ezért kölcsönöz.

Tegyük fel, hogy olyan helyzet jön létre, hogy magának a banknak sincs elég pénze arra, hogy minden jó elképzelést meghitelezzen. Maga is kölcsönhöz folyamodik más bankoktól, pl. az anyabanktól (kölcsönzött tőkét vesz fel), mely nyereséget termel.

Maskin_300x250A kölcsönzött tőke kockázata

A kölcsönzött tőkével viszont gondok adódhatnak. A projektek kockázatosak is lehetnek, és ha túlságosan sok kölcsön kerül folyósításra, növeli a banki csőd esélyét. Ettől viszont általában nem fél senki.

A kölcsönzött tőkével az a gond, hogy következményei más bankokra is kihatnak. Az a bank, amelyik kérte, becsődölhet. De tönkremehet az a bank is, amelyik a tőkét adta – ezt nevezik rendszerkockázatnak.

Összegezve, a burgonyapiac képes önmaga orvoslására, a hitelpiac viszont nem. És a probléma növekedhet. A kölcsönzött tőke által a bankok össze vannak kötve.

A tiszta levegő példája

Létezik olyan, hogy a tiszta levegő piaca?  Igen, létezik – mutatott rá Maskin, de olyan rosszul, hogy észre sem vesszük.

Ennek alátámasztására egy példát hozott fel: Az acélgyár acélt állít elő és közben szennyezi a levegőt. A gyár mellett van egy tisztítóállomás. Az acélgyár külső hatást fejt ki a tisztítóra, aki kérvényezheti, hogy vegyék figyelembe a kibocsátott szennyezést. Beavatkozás nélkül nem lesz tiszta levegőnk. Hogy a légköri szennyezés csökkenjen, a megoldást a kormány beavatkozása jelenti.

Esetünkben a hitelpiacok jelentik a légköri szennyezés kockázatát, ezért itt is beavatkozásra van szükség, mely kétféle módon lehetséges:

  1. Krízis után (ex post) – mert beavatkozás nélkül a helyzet csak rosszabbodna. Viszont növelheti az esélyét annak, hogy újabb válság következik.
  2. Krízis előtt (ex ante) – megelőzni, hogy a válság kialakuljon. Ez szabályozással lehetséges.

Szabályozás mértékkel

Ha a bankoknak gondjaik vannak, a kormányzat kisegítheti őket: pénzt önt a rendszerbe. A problémás bankok megmentése fontos, de meg kell győződni arról, hogy mit szolgál a mentés. A rendszer védelmét-e, vagy csak az adott bank megmentését.

A bankok viszont elvárják, hogy megmentik őket, ezért nem motiváltak abban, hogy csökkentsék a kockázataikat.

A szabályozás Miskin szerint azért fontos, mivel kizárólag ex post (tehát utólagos) beavatkozással a bankok nem fejtenének ki kellő tevékenységet a kockázat elkerülése érdekében. Beavatkozásra van szükség, mivel a más bankoktól származó kockázati tőke alá van becsülve.

Maskin2
Prof. Eric Maskin. Kép: uniba.sk

A beavatkozás formái:

  • Minimális hitelezési elvárások
  • Limitek – korlátozások a más bankoktól származó kölcsönzött tőke mértékére vonatkozóan. Motiválva a bankokat, hogy saját forrásaik legyenek a finanszírozásra.

További kevésbé meghatározó szabályozási formák:

  • A derivátumok limitálása (korlátozásokat vezetni be és átláthatóvá tenni őket, hogy tudjuk, ki kivel üzletel velük)
  • A bankok mérete – vannak bankok, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek. De ettől még nem engedhető meg számukra, hogy hibázzanak és kockáztassanak. Az érv, hogy túl nagy bankot meg kell menteni, nem érv arra, hogy a kis bankokkal ne történjen ugyanez.

A gazdasági válság oka, hogy ha egy bank a kockázati hitelezés útjára lép, emellett más bankoktól magas tőkét kölcsönöz, és még el is várja, hogy meg lesz mentve.

Maskin előadásának kulcsüzenete a szabályozás volt. Ennek tökéletes formája valószínűleg nem létezik, de sok hasznos dolgot elvégezhetünk, hogy megelőzzük a problémákat. A Nobel-díjas közgazdász szerint, ha anno szabályozva lettek volna a jelzáloghitelek, talán elejét lehetett volna venni a válságnak.

Ugyanakkor nem szabad elnyomni az innovációt sem, azaz a szakmai fejlesztést, az új ötletek megvalósulását. Nem szabad elnyomni a szabályozással a fejlődést, csak nehéz meghatározni és előre látni, mi lesz a jó és mi a rossz.

Kompromisszumra van szükség a stabilitás és a kreativitás között. A 30-as évek válsága elég tapasztalattal szolgál. Elmondható, hogy 1940-80 a szabályozás időszaka volt. Látható volt a fejlődés és a kreativitás is egyben, azaz sikerült megfelelő egyensúlyt teremteni. Ezt követően a régi szabályozás el lett törölve. Az USA-ban pl. megjelent egy olyan törvény, mely különválasztotta a befektetési és a normális bankokat.

Az akkori szabályozás idején a bankok mások voltak. A mai pénzintézetekre a régi szabályozás nem érvényes. Maskin hangsúlyozta azt is, hogy nem elég csak a jó törvények, folyamatosan változtatni kell rajtuk, hogy tükrözzék az ágazatot, melyet szabályoznak.

Maskin3
Kép: Komenský Egyetem fb oldala

Erre van szükség napjainkban is. 2008-tól már bizonyos mértékű javulás figyelhető meg az USA-ban. Például elfogadták a pénzügyi szabályozásról szóló törvényt, de ennél többre van szükség, hogy a válság ne térjen vissza, és a mostaniból sikerüljön kilábalni.

Király Zsolt

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is!

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!