Pezsgés a dunaszerdahelyi járásban

Ezt a bejegyzést két, látszólag össze nem függő szöveg ihlette: a statisztikai hivatal egyik kiadványa és egy 2005-ös blogbejegyzés. A kettő találkozási pontja a dunaszerdahelyi járást érintő társadalmi mobilitás. A blogban egy Nagyszombatról Somorjára költözött fiatalember (az egyik minisztérium szóvivője) néhány sztereotípiát azért felvonultatva lényegében toleráns módon ír egy toleráns közösségről, amelybe értekezett. Tényleg blogra érdemes kaland a DS-s rendszám felvállalása? Előrebocsátom, hogy az adatok kiértékelése szociológusok feladata, és nem szeretném nemzetiségi kérdéssé sem sarkítani a folyamatot, mert ennél nyilvánvalóan összetettebb jelenségről van szó.

Napszél

Ha már a közösségben történő változásokról beszélünk, bemelegítésképp az iskolai beiratkozások idején álljon itt egy ábra, amely az ország járásainak természetes szaporulatát hasonlítja össze (/1000 fő, 2011-es adatok). Ismét megállapíthahjuk, hogy az déli régió önerőből alulteljesít. Ez az egyetlen paraméter, aminek az alakulása teljes mértékben az ittélők kezében van.

A második ábra a tárgyalt témával foglalkozik: Szlovákia járásainak egyenlege az összesített mobilitás (beköltözők mínusz elköltözők) szempontjából. Itt érdekes módon a déli régió az ország egyik pozitív mérleget felmutató része. Míg az ország legtöbb járásából inkább elköltöznek a lakosok, 2011-ben a három legdélebbi járás vonzó lakcímnek számított. Természetesen ez leginkább a dunaszerdahelyi járásra igaz:

Ha a Pozsonyt nagyjából gallérként körülölelő nagyszombati kerület járásait hasonlítjuk össze, az egymáshoz viszonyított arány a következő: (lakosságnövekedés, 2011, ezrelékben):

   

Mivel egy szám csak állapot és nem folyamat, ezért nézzük meg az utolsó tíz évben a migrálók számának alakulását a kerület (NSz) járásaiban.

Számok rendszerint csak akkor érdekesek, ha környezetükhöz képest kiugró különbséget mutatnak. Annyit láthatunk itt, hogy – főleg az utolsó nyolc évben – a kerület többi járásához képest kimagaslóan magas volt a dunaszerdahelyi járásba beköltözők aránya. (Egyedül a 2007-es évben  csaknem + 1% úgy, hogy ebből már le vannak vonva a kiköltözők.) A migráció szintje szempontjából a dunaszerdehelyi járást már nem a nagyszombati, hanem a pozsonyi járás kerületeivel lehet egy lapon említeni.

Bóbiták

A fenti adatok a szerdahelyi járás átlagát jelentik. Somorja város épitésügyi bizottságának vezetőjeként illendő pár somorjai adattal kiegészítenem a történetet.

Kövess minket a Facebookon is, plusz tartalommal!

Nyilvánvaló, hogy járásunk geometriai alakja folytán a Felső-Csallóköz az, amely extrém nyomás alatt van, ezen belül is annak központja, Somorja. Az utóbbi évek kontrollálatlan fejlődésére sok példa van a környéken. Érdemes csak egy pillantást vetni a szomszédos Dénesd (D.Lužná) község ill. Somorja(+Tejfalu) város által benépesített területre.

A Somorjára levetített nyers adatok azonban nem igazolják a prepozíciót, mivel a  város lakosainak száma történelmileg így alakul:

A város történelmi népességnövekedésére tahát a 70-es (+2.565) és főleg a 80-as (+2.374) években került sor, ilyen értelemben érdekes módon az utolsó 10(20)  évben nem regisztrálhatunk robbanásszerű növekedést. Sőt, a járás 3. ábrán taglalt 2011-es átlagával (5,65 ezrelék)l szemben Somorja gyarapodása ennek kevesebb, mint a fele.

Ehhez két széljegyzetet kötelező kapcsolni. Az egyik, hogy (pl. 2007-es) a számok alapján a lakossággyarapodásnál a közösség stabilitása szempontjából kétszer jelentősebb tényező az ingatlanok tulajdonoscseréje, vagyis a lakosság cserélődése. A másik, hogy a be nem jelentett lakosok értelemszerűen az egyik táblázatban sem szerepelnek.

A 2011 óta eltelt időszak önkormányzati intézkedései, amelyek hatással lehetnek a kérdésre:

– a városi lakáspolitika iránya: bérlakások építése (70 db), amely helyi lakosoknak vannak fenntartva

– a város telekeladásai lakóterületek helyett a szolgáltatások, a sport és az üzlet területén történtek

– a 240 telket érintő ideiglenes építkezési zárlat azt szolgálja, hogy a város fejlődése irányitottan folyjon, elkerülendő egyes környékbeli települések kaotikus példáját. Azért el kell mondani, hogy egy területfejlesztési tervnek fejlődést kell biztosítania, ezért egy túl resktriktív hozzáállás középtávon nem egészséges.

Pont

Az emberek mozgása egy gazdasági folyamat része, ezért adminisztratív úton kordában tartani ezt don quijote-i feladat. Amíg a déli járások gazdaságilag lemaradoznak, ez a folyamat erősödni fog. Ez viszont már a keményen dolgozó és szakmailag hozzáértő parlamenti képviseletünket illető kérdés.

A számok jó játék. Tanulság helyett álljon itt még egy érdekes grafikon a járásban uralkodó közérzetről:

Fónod Szilárd

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!