A hazai munkások közel fele dolgozna külföldön. De nem akármit

Minden harmadik kelet-közép-európai lakos nem menne el külföldre dolgozni, ha lehetősége nyílna rá – derül ki Work Migration Abroad felméréséből, melynek kertében a Paylab.com 11 térségbeli országot vizsgált meg 35,5 ezer ember megkérdezésével.

Az agyelszívás, a karrierlehetőségek és jobb életszínvonal elérése érdekében történő külföldi munkavállalás az uniós csatlakozás óta egyre súlyosabb kérdés Közép-Európában. Szlovákiában az Oktatásügyi Minisztérium külön programot indított a külföldön elhelyezkedő, magasan képzett munkaerő hazacsábítására, akik állami ösztöndíjban részesülnek.

A problémát a Paylab kutatása is alátámasztotta. Kiderült, a munkahely miatt külföldre vágyók aránya Szlovákiában 45 százalék, bár két harmaduk legfeljebb pár hónapra vállalna munkát valamelyik állással kecsegtető uniós tagállamban.

   

Nagy részünk inkább külföldön próbálna szerencsét

Szlovákiában a munkavállalók 45 százaléka szívesen vállalna munkát külföldön, ha lehetősége nyílna rá. Nagyjából egy harmaduk legfeljebb csak néhány hónapra hagyná el otthonát külföldi állás miatt. Érdekes azonban, hogy a külföldre vágyók kétharmada csak saját szakmájában lenne hajlandó elhelyezkedni – szemben a balkániakkal, akiknek durván fele bármilyen munkát elvállalna.

Érdekes adat az is, hogy minél alacsonyabb a végzettség, annál kevésbé szeretnének külföldi munkát. Összesítve, míg a doktorival rendelkezők mindössze 23 százaléka maradna inkább othon és 23 százaléka akár éveket is külföldön töltene egy állás miatt, az alapiskolai végzettséggel bírók 38 százaléka maradna inkább szülőföldjén, és csak 15 százaléka lenne hajlandó éveket külföldön dolgozni.

Becslések szerint több mint 300 ezer szlovákiai állampolgár dolgozik külföldön, miközben nagyjából ugyanennyi szakmunkásból van hiány idehaza. A hazai cégek olcsó külföldi munkaerővel (főleg tőlünk keletebbre lévőkkel) pótolnák a hiányt.

Csehország az élen

A külföldön munkát vállalni akarók arányát tekintve az első helyen nyugati szomszédunk, Csehország szerepel (55 százalék). Ez nem annyira meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy Csehország hosszú közös határral rendelkezik mind Németországgal, mint Ausztriával. Munkaerőpótlásról pedig részben mi is gondoskodunk: Szlovákiából sokan (a felvidéki magyarok is szép számmal) töltenek hosszabb-rövidebb időt Csehországban egy jobban fizető állás miatt.

A cseh munkások zöme (39 százaléka) legfeljebb pár hónapra utazna külföldre munkavégzés miatt, és 16 százalékuk lenne hajlandó egy évnél hosszabb ideig kint maradni.

Szerbia és Bosznia-Hercegovina fej-fej mellett – áldatlan állapotok

A külföldön szívesen munkát vállalók arányát tekintve Szerbia a második helyezett (51 százalék). Az Unió külső határánál fekvő országban a minimálbér 183 euró környékén mozog (22 620 dínár), az átlagkereset pedig 366 eurónak megfelelő dínár. Egy szerb munkavállaló számára egy szlovákiai minimálbér (435 euró) kifejezetten jó fizetésnek számít, nem csoda, hogy a szlovákiai autógyárak nagy számban keresik a szerb munkaerőt (a témában bővebben itt írtunk).

A harmadik helyezett Bosznia-Hercegovina (51 százalék), ami szintén nem meglepő. Az országban több mint 40 százalékos (!) a munkanélküliség. Mind a szerbek, mind a bosnyákok körében nagy az olyanok aránya, akik hajlandóak több, mint egy évig külföldön munkát vállalni mindkét országban 37 százalék.

A lengyel kérdés – mi lesz, ha Brexit lesz?

Szlovákia előtt közvetlenül Lengyelország áll, melynek munkaképes korú lakosságának 47 százaléka hajlandó külföldön dolgozni, 26 százalék pedig hajlandó több mint egy évet külföldön tölteni. A lengyelek körében egyébként tényleg nagy a külföldön munkát vállaló és életvitelszerűen külföldön tartózkodó vendégmunkások száma.

Csak az Egyesült Királyságban 700-900 ezer lengyel vendégmunkás dolgozik, és a Bloomberg.com szerint, ha Nagy-Britannia szigorítaná a külföldiek munkavállalásának feltételeit, nagyobb részük nem térne haza, hanem Németországban próbálna szerencsét.

Körkép.sk, HNonline.sk

Nyitókép: wsj.com