Teljesen új helyzet állt elő a szlovák munkaerőpiacon. Eddig a cégek diktálták a feltételeket, de a széljárás megfordult. Mivel kevés a munkavállaló a munkáltatók szemet hunynak olyan dolgok felett is, amiket eddig nem toleráltak.

 

„A mai fiatal generáció egyáltalán nem becsüli a munkát. Gyakori jelenség, hogy szünet után két-három személy is hiányzik a gyártósorok mellől. Egyszerűen fogják magukat, és elmennek. Senkinek sem szólnak, a kapunál leadják a munkaruhájukat és a kártyájukat”

 

Idézi az egyik szlovákiai autógyár vezető beosztású alkalmazottját az Aktuality.sk.

 

„Tíz óra naponta a futószalag mellett, és csak a töredékét kapjuk annak, amit Franciaországban vagy Németországban”

 

Lehet hallani a másik oldalról, főleg az internetes fórumokon.

 

A szakértő szerint a fiatalok már nem akarnak „kétkezi munkások” lenni. Sok fiatalnak még nincs családja, így nem kényszerülnek arra, hogy minél gyorsabban munkát találjanak. Másrészt pedig nem hajlandóak akármekkora fizetésért dolgozni.

 

Szlovákiában valamelyest csökkent ugyan az állástalanság a 30 év alattiak körében, de nőtt a külföldön tartósan munkát vállalók száma is – főleg a nyugati megyékben. Forrás: Entreprenuer.com

 

Generációváltás: pénzt keresni, nem dolgozni

 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az úgynevezett Y generáció (1980 és 1999 között születettek) kevés, de élvezetes munkával akarnak sokat keresni. Ha csak lehet, kerülnék a futószalag melletti munkát, de nagy a fluktuáció a munkások körében: minél fiatalabb korosztályról van szó, annál gyakrabban váltanak munkahelyet.

 

Ez fokozottan igaz az úgynevezett Z generációra is, akik 1995 után születtek, és csak most bontogatják szárnyaikat, és „digitális bennszülöttekként” emlegetik őket. Számukra az internet és a mobiltelefon természetes és magától értetődő dolgok.

 

A 2008-as világgazdasági válság ellenére Szlovákiában paradox módon munkaerőhiány tapasztalható, egyrészt az agyelszívás miatt, másrészt az oktatásügy és a szakképzés siralmas állapota okán.

 

Nem csak az ország nyugati felére jellemző

 

A fiatalok különös munkamoráljára mondott példákat Jana Mesárová, a Wincott People munkaközvetítő munkatársa:

 

„Vannak, akik a munkanap vagy a műszak egy részét különösebb indoklás nélkül kihagyják. Például olyan esetben, mikor hosszú hétvégét akarnak tartani, de előtte nem egyeztek meg a munkáltatóval a szabadságról”

 

Ma már nem kirívó eset, ha egy államünnep miatti hosszúhétvége után hétfőn az alkalmazottak 10 százaléka nem jelenik meg munkahelyén. Ez a jelenség nem csak az autógyártókra, vagy Nyugat-Szlovákiára igaz (ahol egyébként a legnagyobb a munkaerőhiány), hanem az ország minden részén.

 

Robert Fico szerint vannak, akik 1300 euróért sem akarnak munkát vállalni. Lehet, de akkor mi a helyzet a duális képzés hiányával, az átképzési programok hatékonyságával és az oktatásügy problémáival? Forrás: Aktuality.sk

 

A munkügyi hivatalok nyomást gyakorolnak

 

Mesárová szerint a jelenség oka részben az is, hogy a munkaügyi hivatalok kényszerítik az állástalanokat, hogy munkát vállaljanak – mindegy, hogy milyet.

 

„Máskülönben kiveszik őket a munkaügyi nyilvántartásból és az állam így nem fizeti utánuk a járulékokat. Ezért úgy vállalnak munkát, hogy tudják, az új munkahelyen nem akarnak sokáig maradni. Megsértik a munkaelőírásokat, hogy a munkáltató elbocsássa őket”

 

A munkaügyi hivatalok adatai szerint a munkát vállaló állástalanok 20 százaléka három hónapon belül újra visszakerül a nyilvántartásba. A minisztérium szerint visszaélnek a szociális rendszerrel. Az érem másik oldala, hogy az állam milliókat költ a munkanélküliek átképzésére és foglalkoztatást növelő projektekre, vajmi kevés sikerrel.

 

Mindenestre, Ján Richter (Smer) tárcája szigorításokat tervez, hogy kiszűrje a „visszaeső” állástalanokat. (Erről bővebben itt olvashat.)

 

Körkép.sk, Aktuality.sk

Nyitókép: HNonline.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!