Az Irán elleni amerikai szankciók november 6-tól teljes erővel sújtják (néhány kivétellel) az összes olyan vállalatot, amely figyelmen kívül hagyja az amerikai szankciók fenyegetését, és folytatja az perzsa-öbölbeli országgal a kereskedelmet. De hogyan tudja betartatni a szankciókat az Egyesült Államok?

 

Valószínűleg a legtöbben már találkoztak olyan esettel – még a SEPA előtti időkből főleg –, mikor egy utalásnál meg kellett adni a bankunk SWIFT-kódját. Ez a kód  nem egy egyszerű azonosító, hanem egy kulcs, amelyen keresztül a banki tranzakciók mérhetetlen mennyiségét kezelik.

 

A SWIFT nem más, mint a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság angol elnevezésének rövidítése. A SWIFT-hálózatba a világ csaknem összes kereskedelmi bankja csatlakozott – a világ 200 országából több mint 11 ezer pénzintézet. A brüsszeli székhelyű rendszer a bankok közti információcseréjéért felel, naponta 30 millió ilyen adatcsere áramol rajta keresztül, amelyek között vannak nemzetközi és belföldi tranzakciók, értékpapírügyletek, devizapiaci kereskedelemi adatok egyaránt.

 

Automatikus és gyors. És fegyverként is használható

 

A SWIF rendszere 124 napig őrzi meg egy-egy tranzakció adatait, vagyis egy időben 3,7 milliárdnál is több pénzcseréről tárol részletes leírásokat. A biztonság érdekében a brüsszeli rendszernek létezik egy „tükörképe” az USA területén is.

 

A rendszer lényege, hogy automatizálja a feladó és a fogadó fél azonosítását az időtakarékosság érdekében. A feladó és a fogadó banki adatai (számlaszám, összeg, név, stb.) kódolva kerülnek felhasználásra, és a bankjaik SWIFT-kódja jelenti az azonosító kulcsot. A rendszer így minimális emberi közreműködéssel végzi a dolgát.

 

Az USA november 4-én minden 2015 előtti szankciót visszaállítana Iránnal szemben

 

Meghajoltak az USA akarata előtt

 

Washington idén májusban jelentette be, hogy visszaállítja az Iránnal szembeni szankciókat, mivel a 2015-ben tető alá hozott iráni atomalku nem hozta meg Amerika számára az elvárt eredményeket. Ám akkor még nem volt biztos, hogy ez a gyakorlatban is sikerül nekik, mivel ehhez szükség volt a brüsszeli SWIFT közreműködésére is – nélküle lehetetlen Iránt kikapcsolni a nemzetközi kereskedelem vérkeringéséből.

 

A SWIFT végül a szankciók újbóli életbelépése előtti napokban jelezte, hogy hajlandó eleget tenni az amerikai elvárásoknak, és felfüggeszti az iráni kereskedelmi bankok hozzáférését a SWIFT szolgáltatásaihoz. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy nem tudnak pénzt fogadni sem fogadni a SWIFT-ben regisztrált bankoktól, pénzáramlás nélkül pedig nincs kereskedelem. A döntés tovább nehezíti az atomalku fenntartásán gőzerővel dolgozó európai gazdasági hatalmak, Oroszország és Kína erőfeszítéseit az amerikai szankciók megkerülése kapcsán. Franciaország épp a SWIFT döntése miatt jelezte, hogy barterügyletekkel folytatná tovább a kereskedelmet Iránnal.

 

A dolog érdekessége, hogy SWIFT elvileg nem kötelezhető arra, hogy teljesítse Washington kérését, mert kizárólag az Európai Unió joghatósága alá tartozik. Az Irán elleni szankciók első körében, 2012-ben a SWIFT például  elutasította az együttműködést az amerikaiakkal, ám ekkor az USA szankciókat fogadott el a SWIFT ellen, így az végül kénytelen volt feketelistára tenni az iráni bankokat.

 

Mindig vannak kivételek

 

A váratlan önkéntes együttműködés mögött az is állhat, hogy Amerika három iráni bankot „humanitárius okokból” mentesített a SWIFT –ről való lekapcsolás terhe alól. Azt nem lehet tudni, hogy egészen pontosan milyen hatással lesz ez az iráni szankciókra és az európai érdekeltek (Franciaország és Németország) lépéseire. A döntés azonban lehetővé teszi, hogy a szankciók ne feszítsék túl a húrt az iráni lakosság körében, ami esetleg destabilizálhatja az országot, és ne sodorják veszélybe az lakosság élelmiszerellátását.

 

A háttérben a kőolaj árának emelkedésétől való félelem állhat. Irán jelentős mennyiséget bocsátott a világpiacra a fekete aranyból (3-4 millió hordót naponta), amelynek pótlása nem könnyű feladat. Mivel Amerika nem szívesen hajtaná fel a kőolaj árát, mert az többek között az oroszok pozícióját erősítené, ezért nyolc államnak kivételt adott a szankciók alól. Ők továbbra is vásárolhatnak Irántól kőolajat, igaz, csak a korábbi mennyiség felét engedélyezték számukra szankciók veszélye nélkül. A listán többek között Kína, Törökország és Dél-Korea is szerepel.

 

Itt az ára az iráni atomalku felrúgásának: jön az üzemanyagdrágulás

 

Körkép.sk

Nyitókép: yahoo.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!