Nyitókép forrása: Photo by Mufid Majnun on Unsplash  

 

Bár Szlovákiában euró van, az elmúlt időszakban rendkívüli mértékű drágulás ment végbe nálunk is. Közben a szomszédos országokban az elszálló infláció kompenzálása érdekében áfacsökkentést vagy áfaeltörlést vezetnek be. A példa politikai kényszerhelyzetbe hozta a szlovák kormányt.

 

Emelkedik az üzemanyagok, az építőanyagok, az élelmiszer és a lakhatás ára. Méghozzá az elmúlt napokban-hetekben rendkívül meredek drágulásnak lehettünk tanúi. A hús átlagban három százalékkal, a tej és a sajtok hét százalékkal, a kenyér nyolc százalékkal, az olajok pedig egyenesen 20 százalékkal.

 

Ez nem csak szlovákiai jelenség. Az Európai Unió minden tagállamát elérte az inflációt. A legdurvább mértékben a balti államokat, Észtországban 12, Litvániában 10,7 százalékos volt az élelmiszer drágulása. Lengyelország (8 százalék), Magyarország (7,4 százalék), Csehország (5,4 százalék) és Szlovákia (5,1 százalék) sem maradt ki a sorból.

 

Ahogy Európa magja sem, Hollandiában, Németországban és Belgiumban decemberben hat százalékkal került többe az élelmiszer, mint egy évvel korábban.

 hirdetes_810x300  

 

Kölcsönhatások drámai következményekkel

 

Tavaly ősszel az Európai Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az áremelkedésért több jelenség kölcsönhatása felelős, ezek egy része az EU, az Egyesült Államok és Kína gazdaságának újraindításával állnak összegüggésben.

 

Az energiaárak, főleg a földgáz ára rekordmagasságokba emelkedett, magával ragadva a műtrágya-árakat, amelyek több mint kétszeresére emelkedtek. A műtrágya drágulása törvényszerűen magával hozza az élelmiszert további drágulását, ám nem azonnal, a mostani folyamatot majd az év második felében fogjuk pénztárcánkon megtapasztalni.

 

És akkor még nem beszéltünk az olyan kevésbé befolyásolható jelenségekről, mint az időjárási viszontagságok bolygószerte, amelyek a tavalyi évben rosszabb terméshozamokat eredményeztek.

 

Ellentmondásos szlovákiai helyzet

 

Szlovákiában a helyzet elég paradox. Hosszú évek óta próbálják felhívni a figyelmet a gazdák arra, hogy az ágazat egyensúlytalansága előbb utóbb vissza fog ütni. És ez most megtörtént. Hiába emelkednek az árak, a nagy áruházláncok továbbra sem hajlandók ennek megfelelő ajánlatot tenni a szlovákiai gazdák termékeire. Következmény?

 

A piaci törvények érvényesülnek: ha egy külföldi többet fizet érte, akkor külföldinek adják el a terményeket/termékeket. Közben pedig Szlovákia külföldről hozza be a hiányzó mennyiséget.

 

A Denník Štandard összefoglalójában olvasható egy igen szemléletes példa erre. Mikor az egyik dán nagy sertéstenyésztő az afrikai sertéspestis miatt elvesztett 40 ezer állatot, azt már nem lehetett a végletekig kiszolgáltatott hazai tenyésztők kapacitásaival kipótolni. Tragédia mégsincs, Szlovákia most már a sertéshús több mint felét külföldről importálja.

 

És ez csak a kezdet. Az Európai Bizottság szerint több mint valószínű, hogy a nyers tej ára is folyamatosan emelkedni fog idén, de annak felbecslésére már az EB sem vállalkozott, hogy meddig fog elmenni a drágulás.

 

A helyzet tehát nem túl rózsás, és Szlovákiában egyértelmű politikai nyomás kezd kialakulni. Az inflációnak legkiszolgáltatottabb réteg a Szlovák Nemzeti Bank elemzése szerint a nyugdíjas korosztály. A 65 év felettiek bevételeik átlagban 30 százalékát költik el élelmiszerre, 65 év alatt ez az arány 24 százalék.

 

Mi sem árul többet a nyugdíjasok anyagi helyzetéről, mint hogy a nyugdíjak idén január 1-jével 1,3 százalékkal emelkedtek – 5,7 százalékos infláció mellett. Az a bizonyos harminc százalék tehát kevesebbet ér, kevesebbre elég, mint egy évvel korábban.

 

Persze, a dolgozók körében is van ok a panaszra. A közigazgatásban dolgozók bére például három százalékkal emelkedett, ami még mindig kisebb, mint az éves infláció mértéke. Nem beszélve arról, hogy a béremelést nem egyénre, hanem családra kellene vetíteni…

 

Nem működik a láthatatlan kéz. Be kéne avatkozni?

 

Miközben az energiapiacon épp az piaci egyensúlyszabályok felrúgása a probléma, a lakossági fogyasztás piacán beavatkozásra lenne szükség. legalábbis, ha Szlovákia nem akar lemaradni Magyarországtól vagy Lengyelországtól, ahol ilyen intézkedéseket már bevezettek.

 

Magyarországon több élelmiszer árát befagyasztották, Lengyelországban áfamentességet hirdettek néhány élelmiszertípusra, energiára és üzemanyagra.

 

Szlovákia egyelőre kivár. Politikai akarat ugyanis egyelőre nem nagyon van. Leginkább azért, mert a liberális SaS és annak pártelnöke, Richard Sulík gazdasági miniszter ellenzi az árszabályozás bevezetését.

 

Liberális ellenállás

 

Ahogy ilyenkor lenni szokott, a felvetett árszabályozási ötletet annak irreális kiszélesítésével akarják szalonképtelenné tenni a közvélemény számára. A politika talán hajlandó lenne a lengyel áfacsökkentés vagy áfamentesség útját választani, de rögtön olyan őrületes ötletek merülnek fel, hogy legyen érvényes mindenfajta élelmiszerre. Ez nyilván jól hangzik, de szinte biztosan lehetetlen átverekedni a törvényhozáson.

 

Leginkább azért, mert nincs elég mozgástér a csökkentéshez. Még „békeidőkben”, nulla százalékos infláció közelében a Smer egy sor élelmiszer árára csökkentett áfát vezetett be. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyire lehetett érezni ezt a pénztárcánkon, ám az intézkedés megtörtént. Ez azt jelenti, hogy ha az érintett élelmiszerekre áfamentességet vezetnének is be, annak különösebben érezhető hatása nem lenne.

 

Arról nem is beszélve, hogy a költségvetésben 150-200 millió eurós lyukat vágna, amit pótolni kellene. Persze, ez is lehetne vita tárgya, ugyanis jelenleg hatalmas liberális ellenállás épült ki minden hasonló intézkedéssel kapcsolatban, mindig a költségvetési fenntarthatóság homályos indoklásával takarózva. Ez volt a helyzet a családtámogatási rendszerrel és a most belengetett szülői bónusszal is.

 

Körkép.sk

 hirdetes_810x300  

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!