Nyitókép forrása: pixabay.com
Hónapok óta elképesztő mennyiségű ukrán gabona áramlik be az EU-ba, ami elsősorban a közép-európai gazdákat sújtja. Az EU nem tesz semmit, a szolidaritás jegyében továbbra is kitart az ukrán gabona vám- és kvótamentessége mellett, mit sem törödve a közép-európai országok agrárágazatával. Lengyelországban a mezőgazdasági miniszter lemondott a gazdatüntetések miatt. Végül Varsó kieszközölte Kijevnél, hogy állítsák le a Lengyelországba menő gabonakereskedelmet. A szlovák kormány ezzel szemben nagyokat hallgat, sőt, fedezi Brüsszelt, és homályos nyilatkozatokba burkolja tétlenségét. Paradox módon, míg olcsó ukrán gabona áramlik be Ukrajnából, a kenyér ára tovább emelkedik, így még a fogyasztók sem tudnak profitálni az ukrán gabonadömpingből.
Az egész azzal kezdődött, hogy tavaly sikerült nyélbe ütnie az ENSZ-nek Törökország közbenjárásával a fekete-tengeri gabonafolyosó szerződését, amelyben Oroszország vállalta, hogy feloldja a tengeri blokádot az ukrán gabonaszállítmányok előtt.
Hivatalosan az volt a cél, hogy a harmadik világbeli szegény országokat ne sújtsa élelmezési válság az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt. A gyakorlatban természetesen az üzleti érdekek érvényesültek, és a gabona túlnyomó része a szegény afrikai országok helyett a gazdag nyugati és távol-keleti országokban landolt.
Közben az EU a szolidaritás és Ukrajna háborús támogatása érdekében eltörölte az ukrán gabona vám- és kvótakötelezettségét, ami már önmagában is a gabonafolyosó eredeti célját megtorpedózó lépés volt, de az ilyen képmutatást Brüsszeltől már megszokhattuk.
Európát elárasztotta az olcsó és ellenőrizhetetlen mennyiségű és minőségű ukrán gabona, amely elsősorban Közép-Európát sújtotta árnyomó hatással, ami a szlovák gazdáknak is komoly károkat okozott mind a belföldi, mind a külföldi értékesítésben. Az ukrán terményeknek biztosított zöld folyosók olcsóbbá teszik a szállításukat is, így a hazai gazdák versenyképessége tovább csökkent.
Nem véletlenül fordult az Európai Bizottsághoz hat ország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehország, Bulgária és Szlovákia, hogy kompenzációt követelje Brüsszeltől az intézkedés negatív hatásainak mérséklésére. Az eredmény? A hat országból mindössze három, Lengyelország, Románia és Bulgária kap alig 53 millió eurós kompenzációs keretet, ami elég gyengécske teljesítmény. A másik három ország semmilyen kompenzációban nem részesül.
Szlovákia mondjuk nem is nagyon töri magát. Miközben a szlovák gazdák is alaposan megszenvedik az ukrán gabonadömpinget, pár napja a mezőgazdasági minisztérium a következő, nem túl megfogható nyilatkozatot tette közzé:
„A Pénzügyi Főigazgatóság a határokon le fogja pecsételni az ukrán gabona minden szállítmányát, amelyeket Szlovákián keresztül szállítanának. A szlovákiai fogyasztókhoz élelmezési célból kerülő búza, repce, kukorica és napraforgó egészségügyi ártalmatlanságának, vagy a gabona takarmánycélú rendeltetését a Központi Mezőgazdasági Felügyelő és Vizsgáló Hivatal fogja megállapíni”
fogalmaztak. Ez magyarul annyit tesz, hogy Szlovákia semmilyen módon nem fogja akadályozni saját agrárpiaca érdekében az ukrán gabona áramlását. Az sem mellékes, hogy a fentebb említett levélen kívül Pozsony semmilyen módon nem emelt szót Brüsszel gyakorlata ellen.
Az egész dolog legellentmondásosabb része, hogy a szlovákiai gabona olcsóbb terménnyel történő kiszorítása ellenére a kenyér és a pékáru egyáltalán nem lett olcsóbb, sőt, folytatódik a drágulás.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szerint a helyzet rosszabb, mint első látásra tűnik. A szlovák gazdák kezdik elveszíteni a külföldi fizetőképes piacukat is. Részben az olcsó ukrán gabona, részben annak hajókon történő szállításának olcsóbb formája miatt.
Ukrajna az elmúlt évben megtízszerezte az EU-ba exportált búza mennyiségét. 2021-ben 287 ezer tonnát adott el a közös piacon, tavaly ez a szám 2,849 millió tonnára nőtt. Az ukrán kukorica mennyisége 7,3 millió tonnáról 12 millióra tonnára nőtt az európai piacon. A legdurvább számok a napraforgónál vannak, ott 25 ezer tonnáról nőtt 1,855 millió tonnára az európai felvásárlás. Aligha tapasztalhattuk ezzel párhuzamosan, hogy olcsóbb lenne az étolaj…
Az agrárkamara emlékeztetett, hogy Brüsszel azt ígérte, az ukrán gabona csak keresztülhalad Európán annak érdekében, hogy a rászoruló országokhoz tudjon eljutni, és ott kiszorítsa az orosz gabonát. Ehelyett az ukrán gabonadömping hatásai elsősorban Közép-Európában érezteti hatását.
A szlovák kormány még tavaly a rendkívüli áremelkedés kezdete idején bevezetett egy szabályt, miszerint bizonyos mennyiség felett a gazdáknak be kell jelentenie az exportált gabona mennyiségét. Az intézkedés célja az lenne, hogy naprakész információk legyenek a szlovák gabonakészletekről.
A Pravda baloldali lap egy lekéri gazdánál érdeklődött a helyzet iránt, aki kijelentette, hogy a minisztériumban nem a saját adataikat, hanem az Eurostat adatait veszik alapul. Azt is hozzátette, hogy miközben papíron elvileg Lengyelországból és Magyarországról érkezik lengyel és magyar gabona, valójában ezek ukrán szállítmányok is lehetnek, és ezekre nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség.
Kérdés, hogy ez a dilemma miért nem merült fel Eduard Heger megbízott kormányfő és Volodimir Zelenszkij legutóbbi találkozója alkalmával, pedig elég népes delegációval látogatott el az egyébként bukott miniszterelnök Kijevbe. Igaz, az Ukrajnával kapcsolatos problémákkal a jelenlegi kormány nagyon óvatosan közelít, ugyanis még a látszatát is el akarja kerülni, hogy az ország Ukrajna-politikájának lehetnek hátulütői. Márpedig vannak.
És a gabonadömping csak az egyik sorban. Ma már azt is tudni, hogy hasonló nyomás alá került az európai baromfihús- és tojáspiac is.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
