Különleges, egyedi néprajzi értékeket bemutató kiállítás nyílt meg a füleki Városi Honismereti Múzeum galériájában, amely a szlovákiai magyarság egyik jellegzetes, ugyanakkor alig ismert regionális specifikumát, az Észak-Nógrádban és Délnyugat-Gömörben elterjedt palóc áttört bútort mutatja be.
A füleki Palóc Napok és Városnapok részét képező, az „Áttört bútor a Palócföld szlovákiai részén“ című tárlat célja, hogy megismertesse a régióra jellemző tárgyi kultúra sokszínűségét.
Mint azt a kiállítás megnyitóján Titton Viktória a Füleki vármúzeum igazgatója elmondta, a Múzeum a városi rendezvény részeként minden évben igyekszik olyan kiállítással készülni, amely összefügg Fülekkel és környékével, történelmi, régészeti vagy néprajzi szinten.
A Palóc áttört bútor asztalosbútor, melyek nagyobbik részét faragóspecialisták, elsősorban pásztorok készítették el, de faragtak ilyet cselédek, erdőkerülők, falusi asztalosok is.
Amíg a magyar nyelvterület egyéb tájain áttört faragással közvetlenül bútorfelületet díszítettek, addig a palóc területen az áttörés külön, tölgy ill. bükk deszkalapra került, és azt építették be a fenyőbútorba. A motívumokat a kirajzolás után ostorfűrésszel vágták ki, majd a felületüket domború faragással, karcolással és festéssel díszítették.
A legrégebbi darabok az 1870-es évekből valók, az áttört bútor virágkora a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedére tehető, az utolsó ismert darabok az 1940-es években készültek el.
A motívumsorok tekintetében a leggyakoribbak a hazafias motivikák huszárokkal és heraldikai jelképekkel. Ezt az erdő bemutatása – a pásztorok és erdőőrök életképei, bibliai jelenetek és vallási jelképek, a paraszti mezőgazdasági munkákat és a falusi életet ábrázoló jelenetek követik. Kisebb számban megjelennek a nyomtatott forrásokból átvett aktualizáló padhátbetétek is.
A kiállításon a Füleki Vármúzeum saját gyűjteményből származó tárgyak mellett a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria, a zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeum és a Bussai Falumúzeum lócái, illetve Ladóczki Vilmos egyházasbásti Tájmúzeumából és Benko Pál, gimnáziumi tanár (Gömörsíd) magángyűjteményéből származó értékes bútorok, valamint padhátbetétek.
Látható a Vármúzeum legújabb gyűjteményi tárgyainak egyike, egy különleges Érújfaluból (Závada) származó áttört faragással díszített lóca is, melynek megvásárlása a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának Művészeti Alapjához beadott sikeres pályázat segítségével valósult meg.
A budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményében található ipolyvarbói áttört lócát fényképek mutatják be, csakúgy mint a témával foglalkozó kutatók és gyűjtők Böszörményi István (Losonc), Ladócki Vilmos (Egyházasbást) fényképeit is.
A kiállítás kurátora Agócs Attila, Fülek város polgármestere, a néprajzi szakemberként a palóc áttört faragásút bútorok szakértője Szlovákiában. Nyitó előadásában elmondta, egy nagyon specifikus témáról van szó, melynek elemeit eddig elsősorban Nógrád és Heves megyéből ismerték.
Az Ipolymenti falvak áttört faragásai a losonci Böszörményi István, az 1984 és 1990 közt végzett terepkutatásai nyomán váltak ismertté. Ennek eredményeit az Észak-Nógrád építészetét bemutató Őseink házai, házaink ősei c. munkájában tette közzé.
Az ebben bemutatott anyagon kívül mindössze négy áttört díszítésű palóc lócáról jelent meg ábrázolás a szlovákiai magyar tárgyalkotó népművészetet is bemutató kiadványokban. Ezeket az Észak-Nógrádi szlovák településeken (Madácsi, Gácsprága, Felsősztregova) Ján Aláč által, az elmúlt években fényképezett két pad és egy áttört témájú szék egészíti ki.
Ami az alkotókat illeti, szlovákiai területen összesen nyolc személy nevét (hat nógrádi és két gömöri) sikerült azonosítani. A legrégebbi lócát Rigó György készítette Bussán 1875-ben, ami egyben a legrégebbi adatol palóc áttört faragású lóca.
A jelzett területen (a címerábrázolás, a huszárábrázolás volt a jellemző. Az elmúlt évek kutatásai (közgyűjteményi, magángyűjteményi, terepkutatás) viszont azt mutatják, hogy a terület szélesebb körű. Ezeket a faragásokat eddig a palóc vidéken (Észak-Nógrád, Délnyugat Gömör, az ún. Erdővidék) élő magyarok specifikus etnikai különlegességének tekintették, ugyanakkor kiderült, hogy a párhuzamai egyértelműen Nógrád északi szlovák falvaiban (pl. Érújfalu, Felsősztregova) is megtalálhatóak.
Ami még érdekesebb, itt is megjelennek a magyar motívumok, pl. a magyar címer, a magyar huszár, angyalos címer. De ezen felül a vallásos szimbolika is. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a 19. század második felében bevezetett kötelező katonai szolgálat a szlovák férfiakra is vonatkozott, a magyar hadseregben szolgáltak, ugyanazokat a magyar jelképekkel díszített elbocsátó, obsitos leveleket kapták meg. S ezeket kezdték felfaragni, felfaragtatni az áttört lócákra.
Megállapítható, hogy ezt nem is elsősorban hazafias érzület ihlette, hanem az az érzése, hogy a katonai szolgálat teljesítésével a fiúból férfi, meglett férfi lett, s ezt örökítették meg a lócákra faragásokban is, mely így a ház szent sarkában kapott helyet.
Meghatározták a világképét, a büszkeségét. Ugyancsak érdekesség, hogy a magyar motívumok, a magyar címer egyéb tárgyakon is megjelenik, pl. egy fujarán, az észak nógrádi evangélikus falvak temetkezésében, a fejfákon (magyar címer, kétfejű sas, óra, virágmotívumok).
A többségében 1870 és 1910-ben készült tárgyakból már csak nagyon kevés marad meg, alig 20 darab ismert, melyek láthatóak a kiállításon. A budapesti Néprajzi Múzeum van még egy ipolyarbói lóca, melyet nem tudtak kikölcsönözni. Agócs Attila kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez a lista az elkövetkező években bővülni fog. Minél inkább bekerül a téma a köztudatba, annál nagyobb az esélye annak, hogy újabb tárgyak is előkerülnek.
Míg a magyar nyelvterület egyéb tájain áttört faragással általában közvetlenül a bútorfelületet díszítették, addig a palócoknál az áttörés külön deszkalapra került, azt építették be a bútorba. A kiállított bútorok nagy részét címerekkel, huszárokkal, a pásztor és az erdőkerülői élet jeleneteivel díszített faragott lócák alkotják.
A tárlat 2017. október 13-ig lesz megtekinthető.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Agócs Attila Áttört bútor Benko Pál Böszörményi István budapesti Néprajzi Múzeum Bussai Falumúzeum Délnyugat-Gömör Észak-Nógrád Főoldal Fülek Füleki Városi Honismereti Múzeum Gömör-Kishonti Múzeum Ipolyvarbó Ján Aláč Ladócki Vilmos nógrád Nógrádi Múzeum és Galéria palóc Palócföld Titton Viktória zólyomi Erdészeti és Faipari Múzeum
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.