Nyitókép: keresztenyelet.hu
Immár hivatalosak az idei egyházi év ún. mozgó ünnepei, melyek változó időpontban, szinte minden évben más napra esnek.
Ezzel szemben ugyebár ismertek az azonos napokon megünneplendő vallásos ünnepek, mint például Szenteste (december 24.), Vízkereszt (január 6.), de ide sorolandók a Szűzanya ünnepei, mint például Szűz Mária – Isten anyja (január 1.), Fájdalmas Szűzanya (szeptember 15.), vagy akár naptári ünnepek alatti mártírok és a szentek emléknapjai, s egyebek.
2019-ben a hamvazószerda március 6-ra esik. Ezzel a nappal veszi kezdetét a nagyböjti időszak, amely alatt a keresztények önmegtagadásra, szigorú böjtre szánják el magukat, hogy megtisztulva, testi-lelki egészségben, méltóan felkészüljenek az örömünnepre, Jézus Krisztus feltámadására.
A keresztények húsvétot április 21-én ünneplik, amely Krisztus húsvéti minisztériumának legjelentősebb ünnepe. Ez nem rejt mást, minthogy Jézus életének kimagasló értékét, amely a Mindenható Isten számára örömteli és a hívek számára pedig szabaduláshozó. Krisztus kereszthalál miatt távozik az élők közül, majd a gonoszt eltiporva győzelmet arat, s harmadnapon feltámad az írások szerint. E feltámadást ünnepli húsvétkor az egyház.
Urunk mennybemenetelét május 30-án tartjuk. Ezen a napon a mennybemenetel jelenségét ünneplik, miközben hálát adnak érte. Szent titoknak nevezik, amely során az Egyház tanításainak értelmében a keresztények megértik a minisztérium értelmét egyaránt. Jézus ekkor zárta le földi útját is.
A húsvét utáni ötvenedik napon a harmadik isteni személy, a Szentlélek-ünnepét – pünkösdöt ülik meg a hívek. Ez idén június 9-re esik. A Szentlélek egyedi erővel van felruházva, s jelentős szerepet kap Jézus minisztériumának megvalósítása során is. A magyarok körében e ünnephez köthető a kimagasló erővel bíró, nemzeti összetartozást megerősítő csíksomlyói búcsú is.
A hívek évről évre az Úrnapjáról sem feledkeznek meg, amely 2019-ben június 20-ra esik. Ezt a pünkösdöt követő tízedik napon ülik meg. A keresztények által titoknak nevezett, az oltáriszentség során ismertetett kenyér és bor, amely nem más, mint a Mindenható egyszülött fiának testét, vérét, istenségét, illetve emberségét testesíti meg. Egyik jellegzetessége a körmenet, amelyhez a hívek Felvidék-szerte négy díszesen elkészített oltárt állítanak fel.
Az adventi időszak december 1-jével kezdődik majd. Ez a szeretet ünnepére való lelki-testi felkészülés időszaka. Ilyenkor a hívek esténként gyakorta gyűlnek össze, hogy imádkozzanak, énekeljenek, s csendes elmélyedéssel közösen hangolódjanak a karácsonyra. Advent négy vasárnapján az adventi koszorú egy-egy gyertyáját is meggyújtják.
A mozgó ünnepek hívek tudomására való adását többnyire a plébánosok biztosítják az adott településeken, melyeket egy-egy helyen még a templom információs táblájára is kifüggesztenek. Ilyen például Bíró Sándor, Nyárasd plébánosának híveket való informálása is, melyet mutatjuk, miképp is kell elképzelni.
Laky Erzsébet
Források: ITT, ITT, ITT és ITT.
Könyves forrás: Éneklő Egyház
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.