Az isztambuli tüntetések a világ közvéleményén kívül talán magát az ankarai kormányt lepték meg a legjobban. Semmiféle konkrét előjele nem volt annak, hogy a stabil gazdasági fejlődést mutató, az arab és  a nyugati világban is nagy népszerűségnek örvendő Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök és az Igazság és Fejlődés Pártja ( későbbiekben  AKP) ellen ilyen hatalmas méretű zavargások törhetnek ki.

Gezi park felülnézetből
Gezi-park felülnézetből.

Nem látja a fától a parkot…

Az egész isztambuli tüntetés-sorozat egy Gezi nevű park átépítése miatt kezdődött,  itt akarták ugyanis felépíteni  Isztambul 95. plázáját. A közelben lévő Atatürk Kulturális Központ helyére pedig a miniszterelnök egy mecsetet kívánt felhúzni. Először az egyetemisták és az építészek kezdtek tüntetni, kb. 300-400 emberrel a parkban. Ez még kevés figyelmet váltott ki, mivel Törökországban gyakoriak a természetvédelemmel és a környezet megóvásával kapcsolatos demonstrációk.

Békés foglalók - a mostani tüntetések előzményei
Békés foglalók – a mostani tüntetések előzményei.

A mostani tüntetés kiváltó oka a török rendőrség durva beavatkozása volt. Május 31-én hajnalban az isztambuli rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be, valamint felégette az aktivisták sátrait. Erre válaszul mintegy 10 000-en vonultak a Taksim-térre. A helyzet itt is hasonló volt, a rendőrség igyekezett erőszakkal elfojtani a megmozdulásokat, de a demonstrálók nem hagyták magukat, s komoly összecsapásokra került sor. Később már helikopterről is lőtték a könnygázt-és füstgránátot. A tüntetők  igazi népfrontot alkottak, ugyanis az ellenzéki pártoktól a környezetvédőkön át az anarchistákig bezárólag szinte a teljes török politikai spektrum megjelent a Taksim-téren.

Fényes éjszakák - az utóbbi napok nem várt isztambulilátványosságai.
Fényes éjszakák – az utóbbi napok nem várt isztambuli látványosságai…

Június 1-től pedig már óriási méreteket öltöttek a tüntetések; a közösségi oldalakon már „isztambuli és török tavaszról” beszélnek. A török – de azért valljuk meg, a nyugati média is – igyekszik minél kevesebbet tudósítani az eseményekről. (Van egy fénykép, amelyen az látszik, hogy miközben a CNN az isztambuli demonstrációkról közöl felvételeket, addig annak török változata pingvines természetfilmet vetít). A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a zavargások átterjedtek más városokba is. Az eddigi mérleg:  több, mint 200 tüntetés  67 városban, 1700 letartóztatott ember, 484 személyt szállítottak kórházba, s eddig meg nem erősített információk szerint négy ember életét vesztette az összecsapásokban. Felröppent az a hír is, hogy a vietnami háborúban használt növényirtó szert – az Agent Oranget – vetettek be a tüntetők ellen.

 

A június 1-én éjszakán beavatkozó rendőrök.
és az arra adott rendőri válasz…

Társadalmi vita

A tüntetők hamarosan Erdogan és AKP ellenes transzparensekkel jelentek meg. Az AKP már 2002 óta vezeti Törökországot, Erdogant kétszer újraválasztották. 2011-ben a szavazatok közel 50%-át szerezte meg. Az AKP elfogadottsága főleg vidéken hatalmas. Erdogan még most is az egyik legnépszerűbb politikusnak számít. A tüntetések kiváltó okai nem gazdaságiak: Törökország a világ 13-ik legerősebb gazdasága, évi GDP növekedése 8-10%, dacára a nyugati világot sújtó válságnak.

Szinte az összes török nagyvárosban megszokott dolog lett a tüntetés.
Szinte az összes török nagyvárosban megszokott dolog lett a tüntetés.

Rohamosan fejlődik a mezőgazdaság az iparral együtt. A török lakosságban hihetetlenül magas a fiatalkorúak aránya, akik pár éven belül kikerülnek a munkaerőpiacra. Erdogant az arab világban, különösképp Egyiptomban, Palesztinában, Líbiában, nagy tisztelet övezi. Külpolitikája inkább nagyhatalmi-nacionalista, mintsem iszlamista. Erre számtalan bizonyíték van.Ha kell, puha, békéltető politikát követ: lásd a Kurd Munkás Párttal való megbékélés, valamint az izraeli-török viszony javulása; s van, amikor keményebben lép fel, mint például a Ciprus körüli gázvita, vagy a szíriai polgárháborúba való beavatkozás Bassár el-Aszad ellenes kijelentéseivel és a felkelők támogatásával.

Gázfelhők az éjszakában - Agent Orange köztük?
Gázfelhők az éjszakában – Köztük van Agent Orange is?

Ezt a hatalmas tüntetés-sorozatot elsősorban a török társadalomban húzódó nagy törésvonal, a szekularizáció és az iszlamizáció közti ellentét váltotta ki. Az AKP-ban főleg az iszlamizációt támogató politikusok ülnek, akik megpróbálják a háttérbe szorítani a világi ellenzéket – Kemal Kilicdaroglu és a Köztársasági Néppártját (CHP) – és az iszlám valláshoz közeli törvényeket alkotni. Ilyen volt például a fejkendő viseletét tiltó törvény megsemmisítése, vagy az alkohol  korlátozása. Törökországban továbbá évek óta vita zajlik a mecsetek építése körül. Érdekes módon nem az idősebb generáció az AKP fő hatalmi bázisa: a fiatal generációban (leginkább vidéken) közel 80%-os az iszlám szimpatizánsok és nacionalisták aránya.

Az újságírók már felkészültek.
Az újságírók már felkészültek.

Június 3-án Erdogan Marokkóba utazott, ami azt mutatja, hogy Ankara nem tartja túl nagy fenyegetésnek az eseményeket, bár valószínűleg a kormányt is váratlanul érték a fejlemények. Főleg az okozott meglepetést, hogy már a fővárosban is hasonló megmozdulásokra került sor, miközben a külföldön érő török közösségek is aktivizálták magukat, leginkább Németországban. Berlinben 1600-an vettek részt a megmozdulásban, Stuttgartban 1500-an, Hamburgban 1200-an vonultak az utcákra, Kölnben és  Duisburgban pedig százak tüntettek. Tüntetések várhatóak még Münchenben, és Frankfurtban is.

Hatalmas tömeg a Taksim-téren
Hatalmas tömeg a Taksim-téren.

Visszacsapó pöröly?

A mostani tüntetéseknek azonban van egy nagyon érdekes előzménye, amelyre eddig nagyon kevesen figyeltek fel. A múlt hónapban zajlott ugyanis az utolsó fázisa annak a persorozatnak, melyben török tábornokokat és újságírókat ítéltek el egy puccskísérlet miatt. A Pöröly hadművelet célja lett volna az AKP katonai útón való elmozdítása és egy újabb, a hadsereg által ellenőrzött világi kormány felállítása. Ellenben a katonai vezetés szerint ez a tervezet valójában egy hadijáték forgatókönyve volt.

A Pöröly hadművelet fő vádlottjait egy külön buszon viszik a tárgyalásokra
A Pöröly hadművelet szervezői útban a bíróság felé.

Mindenesetre 2010. januárjában egy ötezer oldalas iratcsomag került a Taraf liberális napilaphoz, amelyben részletesen leírják a Pöröly hadművelet megvalósítását. A hadsereg robbantásokat hajtatott volna végre mecsetekben, ezzel párhuzamosan tüntetéseket szervezett volna, miközben egy török vadászgépet szándékosan lelövettek volna a görög légtérben. 86 katonai tisztet – köztük a légierő és a haditengerészet vezetőjét – valamint 300 civilt tartóztattak le és ítéltek börtönbüntetésre. 2013. április 8-án, ismételten csak Isztambulban, több ezren tüntettek a bíróság épülete előtt, de ez még nem kapott nagy médiafigyelmet.

A Pöröly-hadművlet elleni per tüntetői Isztambulban 2013 április 8-án
A Pöröly-hadművelet elleni per tüntetői és a hadsereg szimpatizánsai Isztambulban 2013. április 8-án.

A Pöröly hadművelet kísérteties hasonlóságot mutat az Ergenekon nevű csoport államcsínyével is. A feltehetően 2001-ben szerveződő csoportot akadémikusok, értelmiségiek, újságírók, politikusok, hírszerzési emberek és a rendőrség tagjai hozták létre. Céljuk volt az AKP iszlamizációjának visszaszorítása. A megvalósítása a tervek szerint úgy történt volna, hogy egy Erdogan elleni tüntetést – a Ergenekonhoz közel álló rendőrtisztek – durván levernek, amellyel csak provokálnák a szélsőségeseket, főleg az anarchistákat. Az utcai harcokért az AKP-t tennék felelősé, s a török hadsereg a közrend védelme érdekében beavatkozna. Csakhogy a tüntetőkkel együtt Erdogant is menesztenék. 2007-ben lelepleződött a csoport, s 2010-re közel kétszáz embert börtönbüntetésre ítéltek. Érdekesség azonban, hogy nem mindenki került fogságba, egy-két szervezőt  mindenféle magyarázat nélkül szabadon bocsátottak.

Kövesd a Körképet a Facebookon is!

A török társadalmat rendkívül megosztja az Ergenekon-csoport és a Pöröly-hadművelet.  Egyesek szerint valóban készült államcsíny az AKP ellen, mások szerint azonban ezt az egészet maga Erdogan kezdeményezte és szervezte meg. A meghiúsult puccskísérletek után ugyanis mindig meg tudta erősíteni a hatalmát, s átvinni az iszlámhoz közel álló törvénytervezeteket, valamint gyengíteni a hadsereg hatalmát.

Az 1997-es törökországi katonai puccs. Erdogan is börtönbe került.
Az 1997-es törökországi katonai puccs. Erdogan is börtönbe került.

Mindenesetre semmi meglepő nincs azon, hogy Erdoganék tényleg aggódtak egy esetleges puccs miatt. Kemal Attatürk óta a török haderő a szekularizáció és az európaizálódás bástyájának számított. Rendszerint mindig beavatkozott, amikor veszélybe került a demokrácia. Eddig négyszer zavarták el az éppen aktuális kormányt, mégpedig 1960-ban, 1971-ben, 1980-ban és 1997-ben. Legutóbb magát Recep Tayyip Erdogant is letartóztatták, aki akkor Isztambul polgármestere volt.

Repedés a falon

Erdogan és az AKP igyekszik jelentéktelen, pár ezres, szélsőségesek által gerjesztett megmozdulásnak beállítani a demonstrációkat. Bár még mindig hatalmas támogató bázisa van a pártnak, a törökországi események kiterjedtsége és nagysága azt bizonyítja, hogy évek óta komoly ellentétek feszültek a szekularizáció és az iszlamizáció hívei között, amellyel az ankarai kormány nem törődött.

Ezt talán kommentelni sem kell...
Fuss kicsi török Forrest, fuss…

Egyenlőre még kérdéses, hogy Erdoganra nézve milyen következményekkel járnak majd a törökországi tüntetések (további képek  itt láthatóak.)  A mostani török miniszterelnök terve az volt, hogy  egy  alkotmánymódosítással megerősíti elnöki jogköreit. Erdogan nem titkolt célja, hogy  2023-ban is, Törökország fennállásának századik évfordulóján is ő legyen az ország élén.

Krajčír Lukács

Forrásokat megtalálod: itt, itt, itt és itt

Előzmények:

Pax Ankara – Törökország régiópolitikai sikerei

Ugrásra készen: A szír-török válság

Lehűlésre várva – A ciprusi EU-elnökség és Törökország

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!